A KSH nem módosította az előzetesen közölt GDP-növekedésre vonatkozó adatot, vagyis a magyar gazdaság 3,2 százalékkal bővült 2017 második negyedévében a tavalyi év azonos időszakához mérten. Negyedéves összevetésben pedig szezonális és naptárhatástól megtisztítva a gazdaság 0,9 százalékos növekedést mutatott. Az előző adatközléshez képest, ami változás, hogy most már tudjuk, hogy mi áll a gazdasági teljesítmény jelentős lassulása mögött – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, a friss adatokat kommentálva.
A felhasználási oldalon, az elemzői várakozásoknak megfelelően kizárólag a belső tételek húzták a növekedést. A beruházások több mint 21 százalékkal nőttek éves bázison. Ez főként három forrásból ered: az uniós projektek felfutása, a feldolgozóiparban zajló nagyberuházások, valamint az ingatlanpiac rég nem látott virágzása. (Ezért az elkövetkező években méretes mínusz néz ki ezen a téren.) A fogyasztás esetében viszont végre kedvező fordulatot látunk, vagyis az előző negyedévhez képest dinamikusabban nőtt a lakosság fogyasztása, így a növekedéshez való hozzájárulás is emelkedett. „Ez különösen annak fényében fontos fordulat, hogy az előző negyedévben még nem érződött a béremelkedés hatása az adatokban” – hangsúlyozta a szakértő. A beruházások és fogyasztás kedvező alakulását azonban némiképp ellensúlyozta a közösségi fogyasztás és a készletek negatív hatása.
Áttérve a külső tényezőkre, mind az export, mind az import dinamikája mérséklődött, miközben a nettó export is csökkent. Az export növekedését az előző negyedévinél gyengébb ipari teljesítmény visszafogta, míg az élénkülő belső kereslet importhányada miatt a behozatal gyorsabban bővült. Mindezeket összefoglalva tehát a belső tételek együttesen 4,1 százalékpontos növekedést indukáltak volna, amit a külkereskedelem közel 1,0 százalékponttal visszafogott.
Termelési oldalon, mindezekkel párhuzamosan, főként az ipar esetében láttuk a lassulás jeleit, miközben a szolgáltató szektor maradt a húzóágazat. Hozzájárulásuk a növekedéshez rendre 0,7 és 1,5 százalékpont volt. A mezőgazdaság kibocsátása továbbra is mélyrepülésben van a tavalyi rekordévhez képest, ezzel 0,5 százalékponttal visszafogva a gazdaság második negyedévi teljesítményét. A csekély súlyú építőipar kiugró növekedést mutatva 0,8 százalékpontot tett hozzá a nemzetgazdasági bővüléshez.
„Előre tekintve, a második fél évben arra számítunk, hogy ismét gyorsul a GDP-növekedés üteme és a július–decemberi adat megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 4 százalékot. Ennek az egyik legfőbb feltétele, hogy a fogyasztás növekedése is tükrözze az erős munkaerőpiaci folyamatokat és az ipar újra erőre kapjon. Összességében azonban idén továbbra is a belső kereslet hajthatja a növekedést, míg jövőre az új ipari kapacitások kiépülésével kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezetet láthatunk majd” – vélekedett Virovácz Péter.
