20 milliárd fontba fájhat a Brexit a brit feldolgozóiparnak

Az Egyesült Királyság technológiai, egészségügyi és járműipara, illetve a fogyasztási cikkek gyártása számára évi közel 17 milliárd angol font (mintegy 6 ezermilliárd forint) veszteséget jelenthet az EU-ba irányuló export csökkenése a Brexitet követően – derül ki a Baker McKenzie ügyvédi iroda és az Oxford Economics tanulmányából. A szigetország feldolgozóiparának mintegy 60 százalékkal kellene növelnie a nem uniós piacokra érkező exportját annak érdekében, hogy egy esetleges „kemény Brexit” esetén ellensúlyozza az unió felé irányuló kivitel visszaesését.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A járműipar, a technológiai és egészségügyi gyártó szektor, illetve a fogyasztói javak gyártása a brit feldolgozóipari GDP 42 százalékát adja. A szigetország EU-ba irányuló teljes exportjának 45 százalékáért felelősek ezek az ágazatok, amelyek kivitelének közel fele (49 százalék) az unióba irányul. A Brexitet követően az unióba érkező brit kivitel költségei évi 3,8 milliárd fonttal emelkedhetnek ezekben a szektorokban (a vám- és a nem vámjellegű költségek összesítése alapján). A növekvő exportköltségek miatt várhatóan az uniós fogyasztók is elfordulnak a szigetország termékeitől, más, olcsóbb alternatívát keresve.

Kép:Flickr

A legnagyobb költségnövekedésre a brit járműipar számíthat, itt a vám- és nem vám jellegű többletköltségek elérhetik az évi 2,1 milliárd fontot is. Az EU-ba irányuló kivitel visszaesésével pedig ez az ágazat korábbi exportbevétele több mint ötödét veszítheti el. A járműipar közel 8, a fogyasztási cikkek gyártásában működő cégek pedig több mint 5 milliárd angol font veszteséget realizálhatnak a „kemény Brexit” hatására.

Dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie budapesti irodájának partnere kiemelte: az unióból való kilépés a szigetországban működő vállalatok munkaerő-piaci helyzetére is jelentős negatív hatással lehet. Az Egyesült Királyságban a fogyasztási cikkek gyártása a leginkább kitett egy esetleges, Brexit utáni szakemberhiánynak: az itt dolgozók több mint negyede ugyanis nem brit, de EU-s állampolgár. A járműipar dolgozóinak 9, az egészségügyi gyártók alkalmazottainak pedig közel 10 százaléka tartozik e körbe – utóbbi szektorban ugyanakkor az uniós munkavállalók több mint fele magasabb, szakértői vagy vezetői pozíciót tölt be, így a hatások itt is súlyosak lehetnek. Dr. Fehérváry Ákos szerint ezen okok miatt valószínű, hogy az uniós, és így a magyar munkavállalók helyzete is megnyugtatóan rendezésre kerülhet majd, hiszen a brit piacon maradásuk az Egyesült Királyság érdekeit is szolgálja.

A négy vizsgált iparágban emellett jelentős az unión kívüli tulajdonosi kör. Az érintett, közösségen kívüli cégek többsége vélhetően az egységes, belső uniós piachoz való hozzáférés miatt települt az angol fővárosba, a várakozások szerint pedig el is hagyhatja azt – és egy másik uniós tagállamba helyezheti át székhelyét, amennyiben a piaci helyzet megváltozik. A brit járműipari cégek több mint fele, az egészségügyi gyártóknak pedig 44 százaléka ilyen, unión kívüli tulajdonoshoz kötődik.

Negyven képviselő indítana bizalmatlansági indítványt
Theresa May belebukhat a Brexit körüli hercehurcába: a legfrissebb hírek szerint bizalmatlansági indítvány készülődik a brit miniszterelnök ellen.
Az elemzésben felhasznált modellek alapján a „kemény Brexitből” adódó exportveszteségek ellentételezésére mintegy 60 százalékkal kell növelnie a brit feldolgozóipar vizsgált négy ágazatának kivitelét harmadik országbeli legnagyobb piacain. A brit ipar négy vizsgált szektora számára az Egyesült Államok jelenti a legnagyobb lehetőségeket, hiszen kivitelük közel fele már ma is ide irányul. A piacbővítés szempontjából komoly lehetőségeket jelent Kína is. A legnehezebb helyzetben a fogyasztási cikkek gyártása van, hiszen az Egyesült Királyság e szektorának, harmadik (azaz nem EU-s) országokba irányuló exportját mintegy 150 százalékkal kellene növelni a kemény Brexit negatív hatásainak kiegyenlítéséhez.

Véleményvezér

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo