A származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet (EMIR) alapján 2014. február 12-től az összes derivatív tranzakció adatát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kell jelenteni. Eszerint minden derivatív ügyletkötést, beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által kötött üzleteket is, előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell.
Ide tartoznak egyebek közt a devizához, kamatlábhoz, részvényekhez kapcsolódó származtatott, tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek. Az új szabályozással az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le.
Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket!
Egy banki felmérés szerint a devizaárfolyam-kockázatot a vállalatok 86 százaléka kezeli határidős vagy opciós ügyletek kötésével, így a kötelező uniós pénzügyi adatszolgáltatásra való felkészülés új kihívás elé állítja a jelentéstételre jelenleg nem kötelezett iparvállalatokat is. Az adatközlés elmulasztása pedig súlyos büntetéssel jár.
Az adatokat az ESMA által regisztrált kereskedési adattáraknak kell majd megküldeni. Magyarországon a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. vállalja, hogy közvetítőként a hozzá eljuttatott adatokat továbbítja az egyik regisztrált kereskedési adattárhoz. A KELER már kiválasztotta külföldi partnerét, amellyel hamarosan aláírja az erre vonatkozó szerződést, a későbbiekben pedig maga is készül arra, hogy regisztrált adattárrá váljon.
A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket
