A hazai kkv-k döntő többsége a belföldi piacról él, ezzel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: a kormányzati intézkedések, az adórendszer átalakítása után a lakosságnál maradó források döntő része ma már a belső piacon marad, és elkezdett érezhetően megjelenni a belföldi fogyasztásban, ám ez még mindig csak az életben maradáshoz elég, a fejlődéshez kevés.
Nemcsak a hazai állóvízben tocsogó cégek vágyálma, de a kormány kifejezett szándéka is, hogy minél több hazai kis- és középvállalkozás jelenjen meg a nemzetközi piacokon. A magyar kkv-szektor részesedése az exportból egyelőre még elég alacsony, alig 11 százalék, ezt szeretné a kormányzat különféle ösztönzőkkel és támogatásokkal 20 százalékra tornázni az unió következő, 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakában.
„A tapasztalatok szerint a hazai piacon sikeres, stabilan működő kkv-k többnyire a szomszédos országokban jelennek meg először. Ezt felismerve hozta létre a kormányzat a jelenleg 12 irodából álló Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely egyebek mellett üzleti partnerek keresésével, jogi tanácsadással már több ezer hazai vállalkozás első lépését segítette a külpiacra jutásban” - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.
Az államtitkár kitért arra is, hogy összességében növekszik a magyar kivitel az új uniós tagállamokba, illetve a keleti nyitás politikájának köszönhetően az Európán kívüli országokba, ami a kkv-k esetében is újabb kitörési lehetőséget jelenthet. Az államtitkár kiemelte a finanszírozás területén történt jelentős változásokat, ezek között említette az Eximbank feltőkésítését, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának elindítását vagy a Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztését.
Az üzleti környezetet javításával összefüggésben a többi között a vállalkozói adók és az adminisztráció egyszerűsítését, illetve a csaknem 800 ezer munkavállaló után igényelt, az élőmunka terheit csökkentő kedvezményeket említette Szatmáry Kristóf a Világgazdaság üzleti napilap kkv-konferenciáján tartott előadásában.
