Az Európai Bíróság 2013. december 19-én ítéletben mondta ki, hogy az uniós Áfa Irányelvvel nem egyeztethető össze az olyan nemzeti szabályozás, amely a ténylegesen kiszállított áru esetében pusztán azon az alapon vonja meg az értékesítés adómentességét, hogy az nem lett határidőn belül kiléptetve az országból. A hatályos magyar áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis, az exportra – azaz unión kívülre – értékesített terméket a teljesítés napjától számított kilencven napon belül igazoltan ki kell léptetni az EU területéről, egyébként az ügyletre nem alkalmazható az adómentesség.
Az EB véleménye szerint, amennyiben az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, akkor az adómentességet az eladótól nem lehet megvonni. Mivel – az irányelv értelmében –az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett, ezért a korábban ilyen okból elmarasztalt cégek is – amennyiben a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudják – jogosan kérelmezhetik az elmarasztaló határozatok felülvizsgálatát.
Mi a teendő?
„Az EB ítélet nyomán igényt tarthatnak a befizetett adó visszatérítésére azok a cégek, amelyek az értékesített termékeiket az unió vámterületéről igazolhatóan kiszállították és az uniós joggal ellenes hazai szabály miatt ennek ellenére áfa-fizetési kötelezettségük keletkezett” –foglalta össze az ügyben az EB előtt eljáró dr. Gerey Ágoston, a Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. Az érintettek, a lezárt ügyekben önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve korábban már lezárult peres eljárás esetében esetleg perújítás keretében kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak a Gerey Ügyvédi Iroda ügyvédei közreműködésével sikerre vitt EB C-563/12. számú ítéletre.”
Attól függően, hogy önellenőrzésről, felügyeleti intézkedés, illetve perújításról van-e szó, a szóban forgó dokumentumokat a NAV regionálisan illetékes igazgatóságához, illetve (amennyiben az ügyben már volt per folyamatban) az alap-ügyben ítéletet hozó bírósághoz kell benyújtani a megfelelő kérelemmel együtt. Ehhez alapesetben a vevővel kötött szerződésre, a számlá(k)ra, a szállítási okmányokra, az árunak az EU területének elhagyását dokumentáló dokumentációra, illetve az alapügyben hozott NAV-határozatokra és ÁFA-bevallásokra van szükség - fejtette ki a Piac&Profit kérdésére dr. Gerey Ágoston.
„Ilyen esetekben az adóalanynak – még ha csak egy-két napos csúszásról is volt szó – az értékesítése után visszamenőlegesen adófizetési kötelezettsége keletkezett – foglalta össze Nyári Zsolt. Minekutána az unión kívül letelepedett vevő nem, vagy csak ritkán fogadta el, hogy a beszerzése után – utólag – még a magyar áfát is megfizesse, az eladóknak a pluszban felmerült adókötelezettség komoly veszteségeket eredményezett.”
Még nagyobb kárt okozott, amikor a mulasztásra egy-egy adóhatósági ellenőrzés során derült fény, és ilyenkor a meg nem fizetett áfa után az eladóra még további 50% adóbírságot és késedelmi kamatot is kivetett a NAV.
Figyelem, határidő!
„A jogorvoslatra a 2013. december 19-ét követő 180 napos, jogvesztő határidőt megelőzően van csak lehetőségük a vállalkozásoknak, olyan ügyekben, amelyek még nem évültek el – mutatott rá Nyári Zsolt. Érdemes idejében áttekinteni az ilyen ügyleteket és szükség esetén idejében adó- és jogi szakértői segítséget kérni a szükséges dokumentumok elkészítéséhez, benyújtásához és a visszaigénylési folyamat teljes levezetéséhez.”
A határidő betartása egyaránt vonatkozik azokra, akiknek az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt nem volt lehetőségük érvényesíteni, illetve azokra is, akiknek a NAV az exportügyletük során alkalmazott adómentességet a 90 napos szabály megsértése miatt nem fogadta el – tette hozzá.
