A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán–magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz–magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térségét. Ez súlyos és visszafordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet–nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat, és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8–9-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.
A most látható tendenciák alapján elmondható, hogy az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorulhatnak az EU-s cégek. Az orosz piacon ugyanis elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelynek az eredményeként nagyon sok termékből – főleg a mezőgazdaság területén – önellátókká válnak, vagy más irányból szerzik be. E mellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is folyamatban van: rohamléptekben épülnek ki új útvonalak Kína, a Távol-Kelet más országai és Oroszország között. Többek között ilyen a több mint 6 milliárd dolláros orosz–kínai beruházás, a „Silk Road” projekt, azaz az új Selyemút kiépítése, ami várhatóan 2018-ra befejeződik. A közlekedési folyosók átrendeződése Európán belül is jól látható: erősödött a Moszkva–Breszt–Berlin vonal, és nagyot gyengült az Ukrajnán keresztül, Dél-Európába tartó áruszállítási folyosók forgalma, a kialakult orosz–ukrán ellentétek miatt.
„Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyamatokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol tudja növelni külgazdasági aktivitását. Továbbá ha a belső piacon, az embargó által leginkább sújtotta záhonyi térségben egy területi alapon működő vámszabadterületet hoz létre” – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet–nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat, mert ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalmak is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ ezt a vonzó gazdasági környezetet továbbra is egy területi alapon működő vámszabadterület létrehozásában látja, amelynek létrehozását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.
Ezzel Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete jelentősen javulna, mivel a szomszédos országok egyikében sem hoztak eddig még létre ilyen jellegű létesítményt. Csak idő kérdése, hogy ezt mikor teszik meg, mivel mind a szlovákok, mind a románok keresik a megoldást a térségi vasúti árufuvarozás mélyrepüléséből és a válság elhúzódásából eredő problémákra. Ezért különösen fontos lenne a vámszabadterület engedélyezési folyamatának kormány általi felgyorsítása, mert e nélkül könnyen elveszítheti az ország ezt a most még meglevő előnyét is.
