Kép: Pixabay

A GKI 3,5%-os I. negyedévi GDP-ütem, valamint a magas export-többlet hatására emelte meg korábbi előrejelzését. A magyar gazdaság azonban az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog, a prognózisok csak ennek mértékében térnek el egymástól, noha mindenki javította előrejelzését. A fő gond a beruházások várható stagnálása, visszaesése az elkövetkező években. A kedvezőtlen üzleti klíma miatt a 2015-2017-ben erőteljesen visszaeső Európai Uniós pénzbeáramlást nem pótolják sem a külföldi, sem a hazai tőke befektetései.

A világgazdasági környezet alapvetően kedvező: az EU országainak 1,4%-ról 1,8%-ra gyorsuló növekedése, az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja, s a még mindig alacsony olajár pozitívan hat.  A világgazdasági és ezen belül európai dinamikát azonban visszafoghatják a megnövekedett politikai kockázatok; így az orosz-ukrán konfliktus, a közel-keleti és az észak-afrikai geopolitikai feszültség eszkalálódása, Görögország bizonytalan jövője.

Az év első öt hónapjában az EU-ban lényegében stagnáltak a gazdasági várakozások, s az első félévben némi hullámzás mellett ugyanez volt jellemző a GKI-Erste konjunktúra-indexre is, melynek szintje így továbbra is viszonylag optimista hangulatot tükröz. Júniusban az üzleti várakozások idei csúcsukra jutottak – de elmaradtak tavaly év végi szintjüktől -, a fogyasztóiak viszont idei mélypontjukra kerültek, ami a 2013 végihez hasonló.

A kormányzat a kedvező 2014. évi és 2015. I. negyedévi adatokban gazdaságpolitikája igazolását látja, figyelmen kívül hagyva azok átmeneti és más területeken hozott áldozatokkal párosuló jellegét. Holott a sikerek részben az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, s nem eredményeként születtek. Magyarországon ugyanis a 2010. évi kormányváltás óta folyik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató modell kiteljesítése a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok számára történő jövedelemátrendezés céljából. Ennek megfelelően hiányoznak a felzárkózást biztosító tartós növekedés feltételei; így mindenekelőtt a jogbiztonság helyreállítása, az állam közvetlen gazdasági szerepvállalásának csökkentése és kiszámíthatóvá tétele, a növekedést bénító ágazati adók folyamatos leépítése és a nagy állami rendszerek hatékonyságát javító strukturális reformok. Egyedül a bankrendszerrel való kiegyezés érdekében történnek lépések, de ott is igen ellentmondásos módon.

Idén a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2%-ról 2,7%-ra, a reáljövedelemé 3%-ról 2,2%-ra csökken. Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5%-ról 2,5% körülire emelkedik a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki „elszámolás” következtében lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. A lakosság fogyasztása azonban még idén is mintegy 5-6 százalékponttal elmarad a válság előttitől, s kb. az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz. A lakosság 2015-ben is nettó hitel-visszafizető marad, sőt az elszámolások lezárultával hitelállománya jelentősen csökken (devizában minimálisra, forintban viszont emelkedik). Az új hitelek felvétele kissé növekszik.

Az állóeszköz-felhalmozás négy évi csökkenést követően 2013-ban 5,2%-kal, 2014-ben 11,7%-kal bővült, de még így is kb. 7 százalékponttal elmarad a válság előtti szinttől, s ugyancsak nagyjából az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz. Idén azonban már csak stagnálás várható a tavalyi magas bázis, az EU forrásokból megvalósított beruházások visszaesése és a kifulladó autóipari fejlesztések következtében. Az átlagos reálkamat a Növekedési Hitel Program(ok) hatására kissé mérséklődött, de még mindig magas. A fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta a 2013. évi 19,9%-ról 2014-ben 21,8%-ra emelkedett, idén pedig 21,4%-ra csökken.

A GKI előrejelzése szerint idén a magyar növekedési dinamika fokozatosan csökken, az utolsó negyedévben már csak 2% körüli ütem valószínű. A fékeződés mindenekelőtt a beruházások stagnálásával függ össze. Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Az ipari termelést továbbra is a kedvező autóipari konjunktúra húzza, de a bővülés a korábbinál szélesebb területre terjed ki, s bővül a beszállítás is. A tavalyihoz hasonló, 7,5%-os növekedést új nagy beruházások híján főleg a javuló kapacitáskihasználás és a termelékenység egyéb módon történő javítása teszi lehetővé. Az építőipari termelés a tavalyi 14%-os szárnyalás után az első negyedévben még 9%-kal növekedett. Az EU-források által támasztott kereslet azonban meredeken csökken, s ezt a piaci megrendelések aligha tudják kompenzálni. Így 2015 egészében már csak 5% közeli termelés-bővülés valószínű. Az agrárszektor teljesítménye az előző két évi rekord után 2015-ben valószínűleg nem nő tovább, de az egyelőre kedvező időjárás miatt csak szerény visszaesésre kell számítani. A szolgáltatási GDP 2015-ben a tavalyihoz hasonló, az átlagtól továbbra is jelentősen elmaradó ütemben bővül. A közösségi szolgáltatások nagyjából stagnálnak, de a kereskedelmi-turisztikai ágazat kivételével az üzleti szolgáltatók sem képesek a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésre.

A kormányzat a kereskedelmi láncok „rejtett” adóemelésével – az élelmiszerbiztonsági járulékkal és a reklámadóval, a vasárnapi nyitva tartás megtiltásával – 2015-ben ismét durván beavatkozik a piaci folyamatokba. (Korábban a nagy alapterületű egységek építésének tiltása illetve engedélyhez kötése, a dohányforgalmazás megtiltása és a kereskedelmi adó jelentett hasonló hatást.) Ugyanakkor a növekvő vásárlóerő közepette nem csökken, hanem a zárva tartás miatt kevésbé nő a forgalom, valamint romlanak a vásárlási körülmények. Idén statisztikailag 5% körüli forgalom-növekedés várható. A pénztárgépek NAV-hoz kötése következtében bekövetkezett fehéredés miatt azonban az adatok a szokásosnál bizonytalanabbak, a valós fogyasztásbővülés ennél jóval kisebb.

A foglalkoztattak száma a tavalyi kiugró (statisztikailag 5,3%-os) emelkedés után idén 1% körüli mértékben bővül, mivel a közfoglalkoztatás már alig emelkedik, a lassuló gazdasági növekedés a versenyszektorban csak szerény bővülést valószínűsít, ugyanakkor folytatódik a külföldi munkavállalás terjedése. A munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 7,4% körülire csökken, főként a közmunka bővítése, illetve az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök drasztikus csökkentése következtében. A közfoglalkoztatás megítélése már a kormányzat köreiben is meglehetősen ellentmondásos. A 2015. és 2016. évi költségvetés előirányzata alapján a létszám növekedésére lehet számítani, s hosszabb távon a „teljes foglalkoztatást” is részben ezzel az eszközzel kívánják elérni. Ugyanakkor már a kormányzat is kezdi érzékelni a felduzzasztott közfoglalkoztatás kedvezőtlen következményeit; így a verseny- és hagyományos költségvetési szféra működésére gyakorolt torzító hatását, a munkába való átvezetés helyett a valódi foglalkoztatás közmunkásokkal való helyettesítését, a minimálbér kikerülését, az érintettek álláskeresési aktivitásának jelentős visszaesését. Ráadásul a közmunka kiterjesztése nem olcsó.

A magyar gazdaságban 2015. I. negyedévében folytatódott a pénzügyi szektor és a hitelállomány mintegy évtizedes szűkülése. Idén még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. A bankszféra tavaly elszenvedett rekordvesztesége egyedi állami döntések következménye, de a szektor jövedelmezősége idén tovább romlik, a kölcsönös bizalmatlanság alig oldódik. Az idei első negyedévben a hitelek törlesztése a vállalati és a lakossági körben is meghaladta az új folyósítások nagyságát. Sőt a leépülés üteme gyorsult, a teljes hitelállomány 5%-kal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb bruttó hitelállomány. Ezen belül a vállalati hitelállomány 6%-kal, 6 400 milliárd forintra mérséklődött, ami a 2005 végi összegnek felel meg. A háztartási hitelállomány pedig 8%-kal, 6 200 milliárd forintra csökkent, ami 2007 óta ugyancsak a legalacsonyabb. A bankrendszer a pénzügyi válság óta mintegy 2500 milliárd forint, 8-9 milliárd euró veszteséget szenvedett el, ennek mintegy felét a külföldi anyabankok állták, a másik felét a legnagyobb magyar bank saját maga.

2015-ben elérhető a költségvetés által előirányzott 2,4%-os GDP-arányos államháztartási hiány, ami– az államosítások terhét is figyelembe véve – az államadósság 0,5 százalékpontos csökkenését is lehetővé teszi. Ha szükséges, ezt a kormány kisebb menet közbeni korrekciókkal, az év végi államadósság kreatív beállításával is biztosítani fogja. A benyújtott különböző programok és kitekintések alapján azonban nincs jól kialakított összhang a 2016-19-re számított költségvetési és adósságfolyamatok között.

Az MNB önfinanszírozási programja – melynek célja az államháztartási hiány minél nagyobb részének hazai forrásokból való finanszírozása – szeptember 23-tól új elemmel bővül. A jegybank irányadó eszköze – ennek kamata az alapkamat – nem a kéthetes, hanem a háromhónapos betét lesz, s a kéthetes betétben tartható összeget az MNB radikálisan csökkenti. A bankok azonban feltehetőleg nem háromhónapos betétbe, hanem állampapírba fektetik pénzük jelentős részét, mivel az előbbi nem értékpapír, s így nem számít fedezetnek, ráadásul nem elég likvid. Az MNB arra számít, hogy a bankok kezében levő bő 5000 milliárd forintos kéthetes állomány az év végére 1000 milliárdra csökken, 2016 végéig pedig 1000-1500 milliárd forinttal nőhet a bankok kezében levő állampapír-állomány. Miközben a magyar állam devizaadóssága érzékelhetően mérsékelhető, a külföldi kézben lévő (forint és deviza) finanszírozás részaránya már sokkal nehezebben, s a magyar lakosság aránya csak nagyon lassan emelkedhet.

Magyarországon a havi infláció 2012 októberétől szinte folyamatosan csökken, 2014 áprilisától pedig idén májusig szinte minden hónapban árszínvonal-csökkenés következett be. Most májusban azonban az éves áremelkedés 0,5% volt, amivel trendforduló kezdődött. Éves átlagban 0 körüli, vagy néhány tizeddel magasabb infláció várható. A 2012 nyarán elkezdett alapkamat-csökkentés némi szünet után idén tavasszal folytatódott, a május végi 1,65% azonban valószínűleg csak 1,50%-ra csökken. Itt a trendforduló az amerikai kamatemeléshez kapcsolódóan (ez év őszén vagy a jövő év elején) várható. Figyelemre méltó, hogy az ötéves és hosszabb lejáratú állampapírok hozama már elkezdett emelkedni, ami kockázatokat jelez és növeli a jegybanki kedvezményes hitelprogramok költségét. A forint gyengülő trendjében viszont nem várható fordulat, éves átlagban a GKI 310 forintos euró árfolyamot vár. A forint erősödésének hosszú távon „politikailag” határt szab az euróhitelek forintosításánál használt 309 forintos árfolyam, valamint a folyamatos monetáris lazítás, aminek következtében az alacsonyabb hozamokon egyre kisebb a kínált kamatprémium.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta egyre nagyobb többletet mutat, s 2014-ben elérte a 8,6 milliárd eurót. Ez 2015-ben 8,2 milliárd euróra csökken, az áruk és szolgáltatások növekvő aktívuma ugyanis nem tudja ellentételezni a fejlesztési célú nettó EU-transzferek visszaesését. A magyar kockázati felár csökkent, s Magyarország adós-besorolásában 2014 végén és 2015 első felében némi javulás történt. Megkezdődött a pozitív kilátások rögzítése, de mindhárom nagy hitelminősítő bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar adósságot. A hitelminősítők többek között az államadósság fenntarthatóan csökkenő pályáját, a befektetési környezet javítását és a bankrendszer stabilitását biztosító gazdaságpolitikát várnak a kormánytól. A bankadó csökkentésének pozitív hatását semlegesítheti a magyar tőkepiac brókercsődök következtében romló megítélése, amit a kárvallottak mentése során a kormány által alkalmazott módszerek (visszamenőleges hatályú és diszkriminatív törvénykezés) csak súlyosbítanak. Valószínű, hogy az év második felében minden minősítő pozitív kilátással látja el a magyar besorolást, de a befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás 2016-ra csúszhat.

A piacgazdasággal szembemenő, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt Magyarországról kiáramlik a tőke és a képzett munkaerő. A magyar gazdaság a következő években is képes lesz 2%-os, az EU-támogatások fellendülő szakaszában ennél kissé gyorsabb növekedésre, de ez nemcsak az európai felzárkózáshoz kevés, de nem elegendő a már kialakult gazdasági-társadalmi feszültségek kezelésére sem.