Nem véletlenül tartják a kínai gazdaságot a világ egyik legnagyobb piacának: 2015-ben Kína GDP-je 6,9 százalékkal nőtt, bár ez lassulást jelez, még így is messze magasabb az amerikai 2,5, vagy az európai 1,6 százalékos növekedésnél. Kína így elérte a világgazdaság összértékéhez adott hozzájárulásában a 25 százalékot. Az ország befektetőként is óriási számokat tud felmutatni: Kína helyezte tavaly ki a világon a harmadik legnagyobb összegű működő tőkét, összesen 120 milliárd dollárt. A fogyasztás is meredeken nőtt, immár tavaly a növekedés több mint hatvan százalékát adta.
Wang Hongliang Kínai Népköztársaság Magyarországi nagykövetségének kereskedelmi attaséja szerint ugyanakkor komoly átalakulás zajlik a kínai gazdaságban. „Idén indul a 13. ötéves terv, amely újradefiniálja a gazdaság és a társadalom céljait, fókuszban az innováció támogatásával és a zöld technológiák átvételével” – hangsúlyozta a szakember a ChinaCham Hungary és a Piac&Profit által szervezett a IV. Kínai−Magyar Üzleti Fórum nyitóelőadásában.
Mi keresnivalónk lehet ezen a piacon?
Magyarország gazdasága alapvetően kis-és középvállalkozásokon alapszik, így a két ország együttműködésében a következő lépés az lehet, ha az együttműködés a kínai kkv-k szintjén működik tovább.”Ennek érdekében mindkét kormány több kezdeményezést és stratégiát hirdetett meg, magyar részről ezeket a célokat a Széchenyi-és Irinyi tervet, ezen belül nagy hangsúlyt helyezve a gépgyártás, a távközlés, az egészségügyi ágazat illetve a zöld gazdasági ágazatok fejlesztésére” – vélekedett Wang Hongliang.
A legnagyobb előrelépés a mezőgazdasági termékek exportjában történt: 2015-ben exportunk meghaladta a 65 millió dollárt, a korábbi érték 240 százalékát. Ezen belül a hústermékek exportja elérte a 48 millió dollárt, főként sertéstermékekből, de immár az első marhahús szállítmány is a kínai piacra érkezett. „Jelenleg a tejtermékekkel kapcsolatos egyeztetések folynak, reményeink szerint idén év végén a kínai kormány jóváhagyja a magyar termékek kínai exportját. Tervezzük még a szárnyas-termékek exportját is, főként csirke és kacsahús terén. Ha a baromfihús export újra megindul Kína felé, a liba-és kacsamájtermékek exportjában látok komoly potenciált, de ezen kívül a magyar borok, és a nyers, illetve feldolgozott gyapjú számíthat nagy keresletre” – hangsúlyozta a kereskedelmi attasé. Kiemelte, hogy képviseletükhöz sok megkeresés érkezett Kínából, hogy vannak-e Magyarországon további disznóhús exportőrök. ”Sajnos az a tapasztalatom, hogy kevés cég rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. Minél többen lesznek, annál jobb. Jelen pillanatban a sertéstőkehúsok, illetve a disznófej, sertésfül, illetve áb kivitele engedélyezett, de kérelmezés alatt áll a belsőségek kivitele is” – mondta.
„A tavalyi eredmények alapján Kína Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, a Keleti nyitás országai között pedig vezető helyen áll, megelőzve Oroszországot” - hangsúlyozta a kínai-magyar kapcsolatok fontosságát Piszter Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Külkereskedelmi Főosztályának főosztályvezetője.
Jelentős előrelépésként említette, hogy az Air China légitársaság 2015 május elsejével megindította Budapest-Peking járatát, illetve, hogy október 2-án megnyílt Budapesten a Bank of China kelet-közép európai regionális RMB klíring fiókja, a luxemburgi, londoni, frankfurti és párizsi központ után.
A kínai-magyar együttműködés sikereként emelte ki, hogy 2015-ben a kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint Magyarország lett a Népköztársaságba irányuló legnagyobb exporttal rendelkező ország. „Ezeket a sikereket jelentős részben az elmúlt években kiépített, exportálókat segítő intézményrendszer révén értük el” – vélekedett Piszter Csaba. Ezen belül külön kiemelte a Magyar Nemzeti Kereskedőház, az Exim és a Külgazdasági Attasék hálózatának szerepét.
Felkészületlenül ne vágjunk bele
Látnunk kell a Kína és Magyarország közötti méretbeli különbségeket, hogy el tudjuk helyezni magunkat, de nem szabad elkedvetlenedni tőlük, inkább arra kell koncentrálni, hogy hogyan tudunk fejlődni – hangsúlyozta Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke. A szakértő a különbségek érzékeltetéseként elmondta: csak Peking, illetve környékének lakossága tízszeresen haladja meg Magyarországét. „Egyetlen magyar kkv-sem láthatja el az Európai Unió 20 százalékát kitevő piacot termékekkel” – mondta, ugyanakkor kiemelte, hogy az, hogy kicsik vagyunk, nem azt jelenti, hogy meg is kell ijednünk.
Hiszen a kínai gazdasági környezet lehetőségeket is kínál. Viszonylag könnyűvé teszi a tervezést, hogy a kínai gazdaságpolitika változatlanul az ötéves tervek rendszerére épül, 2016. január elsején kezdődik a 13. A sarokszámokat már évekkel ezelőtt meghatározták, az együttműködések tehát jól előre tervezhetők. Emellett fontos trend, hogy az urbanizáció megváltoztatta a kínai fogyasztási szokásokat, lehetővé tett apró lazításokat a kormányzat részéről és Kína megjelent mint fogyasztói piac. A Made in China mellett megjelent a Made for China. Ez átalakította a belső termelést is, de jelentős hatása van a Kínába irányuló exportot is.
„Ám felkészületlenül, a szükséges tudás és eszközök hiányában senki se vágjon bele” – figyelmeztetett Pető Ernő. Mindenképpen figyelembe kell venni a piac nagyságát és azt, hogy minden világcég jelen van, így meg kell találnunk azt a piaci rést, ahova a magyar áruk beférnek, meg kell találni a megfelelő árut, amivel meg lehet jelenni.
