Átlagosan az európai cégek számláik 13 százalékát állítják ki külföldi üzleti partner felé – derült ki az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló felméréséből. A teljes költségvetési évet tekintve az európai országok közül Németországban állítják ki a legtöbb ilyen számlát, ami az összes számla mintegy ötödét (21%) teszi ki. A második helyen Magyarország áll, 18%-kal, míg a legkevesebb külföldre kiállított számlát Görögországban (7%) és Oroszországban (4%) regisztrálták. A reprezentatív felmérés során a TNS Infratest 2800 döntéshozót kérdezett meg Európa 13 országában.

Az európai cégek egyre inkább érzik a nemzetközi üzleti tevékenység jelentőségét. A megkérdezett, külföldi értékesítési tevékenységet is végző vállalatok mintegy fele szigorított a számlázási és fizetési feltételeken, aminek oka a rossz vagy behajthatatlan kintlévőségektől való félelem. Míg a nyugat-európai megkérdezettek 40%-a érzi kockázatosabbnak a külföldi számlázást a belföldinél, addig a kelet-európai cégek 38%-a vélekedik hasonlóan. Magyarországon mindössze a cégek 30%-a érzi többletkockázatnak, ha külföldi partner számára állít ki számlát. (2015 végére itthon rekord alacsony szintre csökkent a vevői számlák fizetési határideje.)

„Az, hogy egy vállalat mennyire érzi kockázatosnak a külföldi számlázását, alapvetően befolyásolhatja nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlődését” – mondta el Somodi Bernadett, az EOS KSI Kft. értékesítési vezetője. Számos vállalat nem is érzékeli a nemzetközi piacokban rejlő növekedési potenciált: mindössze a megkérdezettek 21%-a véli úgy, hogy növekedést regisztrál majd a nemzetközi értékesítés révén. Vannak azért optimista országok – Németországban például 29%, az Egyesült Királyságban 25%, vár növekedést. Magyarországon ez az arány a megkérdezettek 19%-a, ami kevéssel a kelet-európai átlag alatt (21%) van.

Az európai vállalatok a legnagyobb kihívásként a külföldi országok jogrendszerét és szabályozási kereteit tekintik, bár 44%-uk azt állította, hogy megbirkóznak a felmerülő akadályokkal annak érdekében, hogy hozzájuthassanak külföldi kintlévőségeikhez. A megkérdezett magyarországi vállalatok 30%-a úgy véli, hogy külső kintlévőség-kezelő partner nélkül nehézségekbe ütközik a külföldi lejárt tartozások behajtása. ,,Egyáltalán nem meglepő, hogy a vállalatok felismerték ezt az igényt. A nemzetközi üzletet jelentősen befolyásolják a különböző jogi rendszerek, a kulturális különbségek, a nyelvi korlátok, és természetesen a földrajzi távolság is“ – tette hozzá Somodi Bernadett. ,,Nagyon sok erőforrást igényel, hogy egy cég ezt a sokféle tudást önmaga menedzselni tudja. Egy külföldi követelések behajtására szakosodott cég megadja a szükséges biztonságot ahhoz, hogy sikeres üzleti tevékenységet folytathassanak a nemzetközi piacon is.“

A Magyarországon kiállított nemzetközi számlák legtöbbször a kis és nagy kereskedelem, a nemzetközi szállítmányozás, a munkagép bérlés, az építőipar és az idegenforgalom területéről kerültek ki az elmúlt két évben.