"Hogy reálisan lássuk, mik a lehetőségek, először meg kell határozni a helyünket a világban. Szereplői vagyunk a világgazdaságnak, de nem domináns szereplői. 1% alatt van a részvételünk, ezért nem szabad túlértékelni magunkat. A számokat nézve a magyar gazdaság az Unió középmezőnyéhez tartozik, a világgazdaságban azonban a súlya kevés” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság konferenciáján.
Ha a nagyvállalatok körében a magyar tulajdonú cégeket keressük a top 100-as listákon, annak nagyjából a negyede lesz az. Így mindjárt szembesülünk a pőre valósággal: nincs magyar dominancia, a szerepünk többé-kevésbé a hozzáadott érték negyedét állítja elő – folytatta a miniszter. A mintegy 31.000 milliárd forintos magyar GDP-ből 15.000 milliárd az, amit hozzáadott értékben előállítanak a Magyarországon működő vállalatok. Az előállított érték kb. 6500-7000 milliárd, ebből 2700-2800 milliárd, ami a magyar cégekhez köthető. Vagyis az előállított érték kb. 40 százaléka kerül magyar cégek által előállításra – ez már jobban hangzik a miniszter szerint.
Jó nekünk, hogy itt vannak a multik
Külföldiek közül a németek a legerősebb szereplők, ez hagyományosan így van, vannak előnyei és hátrányai, most inkább az előnyeit élvezzük. A multik jelenlétének előnyei is vannak – folytatta. Tőkét és technológiát hoz, az elmúlt évek tapasztalatai alapján segítette a beszállítói rendszer kialakulását és az átlag magyar bérek feletti béreket fizet. A másik oldalról viszont a multik olykor kivonulnak, kiviszik a tőkét, időnként ki is zsákmányolnak és időnként kiszorítják a magyar cégeket a piacról - erre is sok példát láthattunk az elmúlt évtizedekben. Összességében a külföldi cégek megjelenése jót tett a magyar vállalatoknak, hisz komoly tapasztalatokat tudtak átvenni a magyar cégek – mondta Varga Mihály.
A rendszerváltozás előtt meglévő értékekkel nem tudtunk megfelelően gazdálkodni. Az átalakulás után a tulajdoni arányok számos iparágban átalakultak, nagyon jelentős a külföldi tulajdon (építőipar, feldolgozóipar, biztosítások, édesipar stb.) Elindult a változás, (ld. augusztusi külkereskedelmi mérleg adatok), de van még hova fejlődni. A 100 milliárdos a magyar exportnak 85%-át külföldi cégek exportálják innen. A maradék 15% 3000 cég között oszlik meg. De ez a szám elkezdett növekedni, a piacra jutást talán egy picit állami eszközökkel is tudjuk segíteni. Az Exim, a Kereskedőház, az átalakult külgazdasági intézményrendszer eredményesebben tud segíteni – vélte a miniszter. A cél 12.000 exportáló cég lenne, mert a hasonló nagyságú országokban (pl. Ausztria) nagyjából ennyi az exportképes kkv-k száma. (Jelenleg Magyarországon négyezer körülire teszik az exportképes kkv-k számát, de a valóságban ennél kevesebb lehet.)
Van előrelépés
Nem kellene mindenkinek exportálni, bár az elvi képesség elérése nagyon fontos lenne a miniszter szerint. „Habár már az is nagy teljesítmény lenne, ha import kiváltóként meg tudnának jelenni a piacon. Ma még ehhez is fejlődés kell. Ugyanakkor elindult regionális multi céggé válás folyamata is, az oylan cégek esetében, mint a MOL, vagy a Kürt, ezt a folyamatot támogatja is az állam” – emelte ki.
A kkv-k körében is kedvező változásokat lát: 58,1%-kal járult hozzá a kkv szegmens a GDP-hez 2014-ben. "Ez azt jelenti, hogy elértük, hogy tőkeellátottságban jobban állnak, hitelhez tudnak jutni és azt is sikerült elérni, hogy a keresleti oldalon legyenek plusz megrendelések" – véli Varga Mihály. Az általa idézett adatok szerint nőtt a foglalkoztatás, csökkent az adóbevallásra fordított idő (330 helyett 277 órát tölt egy átlag kkv adóbevallással, több versenyképességi mutatónk javult), valamennyit csökkent az adóterhelés is. Szerinte – a kérdéssel szemben – nem nehezedtek a körülmények. Ma könnyebb vállalkozást bejegyezni, mint öt évvel ezelőtt, 20 helyet javultunk az IMD felmérésében a kamatmarzs listán, de javult például a pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége is – bár még mindig nagyon hátul vagyunk, van hova fejlődni, de az irány jó. A Világbank Doing Business felmérése szerint csökkent 17-ről 11-re az állam felé végzett átutalások száma a cégektől. Egy hozzászóló ugyanakkor jelezte, hogy hiába nem hívnak adónak bizonyos, az állam számára befizetendő terheket, attól még azok a vállalkozások költségvetését terhelik.
Hosszú távon két dolog számít, mondta a miniszter: egyrészt, hogy mennyire nyitott az ország gazdasága az innovativitásra, másrészt a vállalkozói kultúra megléte. Ebből a szempontból van még mit javítanunk. A magyar fiatalok kevésbé képzelik el a jövőjüket vállalkozóként, mint a külföldiek. Ennek a kultúrának a kialakításában is fontos szerepe van az államnak. Ennek érdekében fontos, hogy az oktatási rendszerben minél több elemében jelenjen meg a vállalkozási ismeretek és a pénzügyi kultúra elsajátításának ismerete. Ez az alapja annak, hogy később ez változzon.