Budai Gyula hozzátette, hogy az összeg tizede - mintegy 450 millió dollár - a magyar agrár- és élelmiszergazdaság kára, egyben hangsúlyozta, a magyar cégeknek szükségük van az orosz piacra. A tárca közleménye szerint, ha ez év végéig fennmarad az embargó, az 0,1 százalékos visszaesést okozhat a GDP-ben, ha feloldják 2016 nyarán, akkor a hatás a GDP 0,05 százalékát teszi ki. A szankciók elmélyítése viszont Magyarország számára komoly károkat okozna. (A bevezetéskor még úgy tűnt, nem lesz ránk komoly hatása. Ma viszont a kérdés már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés – fogalmaz a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége.)
Magyarország érdeke, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt újra megnyíljon az orosz piac. Az embargó leginkább a sertés- és marhahúst, valamint a baromfit és a vízi szárnyasokat; a zöldséget és gyümölcsöt; a tejet és a tejtermékeket érintette - hangsúlyozta Budai Gyula.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz embargó által okozott helyzet ellensúlyozására irányuló magyar stratégia három pillérre épül: a belső piac védelmére, a magyar termékek előnyben részesítésére, preferálására; új piacok felkutatására, a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának diverzifikálására, például az ázsiai országokba, vagy a nyugat-balkáni államokba; továbbá az Oroszországgal való jó kapcsolat megtartására.
Magyarország felkészül arra, hogy az embargó után a lehető legkedvezőbb helyzetből folytatódhasson a magyar kivitel Oroszországba. Így a magyar cégek továbbra is fontosnak tartják az orosz hatósági engedélyek megtartását és megszerzését az embargó ellenére is - tette hozzá.
A miniszteri biztos felidézte: az EU a kelet-ukrajnai válságot politikai eszközökkel kívánja megoldani, a politikai megoldás egyik legfontosabb eszközeként vezette be 2014 nyarán a szankciókat Oroszországgal szemben. Válaszlépésként Oroszország 2014 augusztus elején szintén szankciókat rendelt el az unió tagállamai ellen. Beviteli tilalmat rendelt el az unióból érkező zöldségekre, gyümölcsökre, tejre és tejtermékekre, húsra és húskészítményekre, valamint halakra.
Ekkor még senki nem tudta felmérni, hogy ennek az orosz embargós intézkedésnek milyen hatásai lesznek az EU és Oroszország gazdasági kapcsolataira. Senki nem gondolt arra, hogy az intézkedés hatására azok az uniós tagországok, amelyeknek jelentős az agrár- és élelmiszeripari kivitele Oroszországba, komoly gazdasági veszteségeket szenvednek el. A legtöbben úgy vélték: a szankciók nem lesznek hosszú életűek; tévedtek - mondta Budai Gyula.
Az EU a szankciókat első körben meghosszabbította múlt év szeptember 2-án ez év január 31-ig, majd később idén július 31-ig. Vlagyimir Putyin, orosz elnök az orosz embargót válaszul ez év augusztus 5-ig hosszabbította meg. Érzékelhető azonban, hogy a kelet-ukrajnai helyzet miatt bevezetett intézkedések nem hozták meg a kellő és várt hatást. Azok az uniós tagállamok ugyanakkor, amelyeknek agrárkivitele jelentős mértékű volt Oroszországba, nagyon megsínylették a szankciókat. Ezért ezen országok politikai és gazdasági vezetői igyekeznek valamilyen rést találni az embargós politikán, hogy veszteségeiket csökkentsék.
Magyarország számára is fontos az orosz piac, mivel 2013-tól felfelé ívelő pályán mozgott a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitel Oroszországba, és az embargó elrendelésének idején érte el azt a történelmi csúcsot, amelyen a múlt század 90-es évei előtt volt. A közzétett sajtóanyag szerint az orosz embargó által érintett - élelmiszer, ital és dohány árufőcsoportok kivitelének visszaesése az orosz piacon 2015 első 11 hónapjában 37,5 százalékos volt (kisebb, mint a teljes magyar export csökkenése).
