Klímablog
Meredeken nő a nyári áramfogyasztás
Az ország energiafelhasználásának egyre nagyobb részét teszi ki a nyári időszakban történő fogyasztás, ezáltal a téli és nyári energiafelhasználási csúcsok közötti különbség a tavalyi év végére 1,8 százalékra csökkent.
Kéne egy saját kút Afrikában?
Az adakozók hiúságára apellál az ivóvízproblémákra szakosodott szervezet, mely afrikai és ázsiai falvakban fúrat kutakat. Az adományt fizetőről nevezik el a kutat.
Kártékony az öntözőrendszerek állami támogatása
A vízfogyasztás növekedéséhez vezetett az öntözőberendezések beszerzésének állami támogatás az USA-ban. Hogyan lehet hát víztakarékosságra szoktatni a lakosságot?
Kevesebbet fogyaszt és többet ér a jövő háza
Hamarosan kötelező lesz alacsonyabb energiaigényű házakat tervezni és építeni. Ez nem csak a környezetnek éri meg, hanem a lakóknak is. Csökken a rezsi, de a nyugat-európai példák alapján az épületek értéke is magasabb, ha nem pazarolnak.
Csípi a méheket?
Nem sokan gondolják végig, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be az életünkben szorgos munkájukkal. Mostanában azonban súlyos veszélybe kerültek. Pedig mindenki tehet valamit a méhekért! Mondjuk örökbe is lehet fogadni egyet.
Az egymilliós kérdés: mi köze a méheknek az olajhomokhoz?
Vajon mi a közös a tengeri leguánban, a mézelő méhben és az olajhomokban? Brian Gregg, a GE Global Research munkatársa szerint az említett triumvirátus választ adhat egy régóta fejtörést okozó termelési dilemmára. Ha van rá ötlete, egymillió dollárt nyerhet.
Ezt látnod kell, hogy elhidd! Harminc éve nem volt ilyen
Egészen megdöbbentő méretű halraj tűnt fel Kalifornia partjai előtt. A kutatók szerint a több száz méter hosszú halrajban sokmillió szardínia verődött össze. Harminc éve nem volt ilyesmire példa San Diego közelében.
A fecskéket is pusztítják a rovarirtók
Az imidacloprid nevű növényvédő szer okozza a közelmúlt jelentős madárpusztulását Európában holland kutatók szerint. A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős.
Környezetkímélőbbek lettek a gyerekkönyvek
A Rainforest Action Network elemzése szerint a nagy gyermekkönyvkiadók jelentős haladást értek el a tekintetben, hogy őserdőbarát papírból, vagyis fenntartható módon termelt fákból készüljenek köteteik.
Olcsó, tiszta akkumulátor készül
Hosszú élettartamú, olcsó és tisztán előállítható akkumulátort fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport. Az áttörés megoldást jelenthet a megújuló energiaforrásokból származó energia tárolására.
13 milliárd forint jut klímaprojektekre
Összesen több mint 44 millió euróra pályázhatnak a köz-, magán- és civil szféra szereplői az Európai Unió LIFE Éghajlat-politikai Alprogramja keretében 2014-ben. A LIFE program idei pályázati felhívásai 2014. június 18-án jelentek meg.
Helyreállítják a Duna ártereit
A Duna, az Európai Unió leghosszabb folyója, az ártereinek 80 százalékát vesztette el az elmúlt 150 év alatt, ami komoly veszélyt jelent a folyó egyedülálló élővilágára nézve. A WWF ezért más szervezetekkel, cégekkel és állami hatóságokkal együttműködve, megkezdi a folyó ártereinek helyreállítását.
Üdülőparadicsomból olajbánya?
A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa lehetősége előtt nyílt meg az út az üdülőparadicsomban? A spanyol legfelsőbb bíróság engedélyt adott a fúrások megindítására a Kanári-szigeteknél.
Szörnyeteg vagy megmentő a GMO?
A környezetvédők és a GMO-puritanisták szemében egyértelműen szörnyeteg a génkezelt vetőmagok világpiaci óriása. Mások viszont úgy érzik, a génmódosított élelmiszernövények hosszú távon szükségesek ahhoz, hogy növelt terméshozamukkal vagy erősebb ellenálló képességükkel megoldható legyen a következő évtizedekben a 9 milliárd főre gyarapodó emberiség táplálása.
Íme a 10 legdurvább szennyező
2011-ben rekordot döntött a fosszilis tüzelőanyagokból származó, üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás a világon. Az emelkedésről elsősorban a fejlődő országok tehetnek. Míg hatalmas népességük egyre inkább hozzájut az ipari társadalom biztosította kényelemhez és jóléthez, károsanyag-kibocsátásuk folyamatosan emelkedik.
Körkörös gazdaság? Mind nyernénk rajta
A tagállamokban történő újrahasznosítás növeléséért és a körkörös gazdaság erősítéséért hozott döntéseket az Európai Bizottság. Ez nemcsak a környezetnek, de a versenyképességnek is segítene.
Szemléletéért díjazták Pécset
Elkötelezett a fenntartható energiagazdálkodás és a klímavédelem mellett Pécs városa – ezt most Brüsszelben is díjazták.
Veszélyben a GMO-mentesség?
A hazai zöldek szerint zárt ajtók mögött folynak az EU–USA szabad kereskedelmi tárgyalások. Nemcsak a részletek alapvető átláthatóságának hiánya miatt tiltakoznak, hanem mert a megállapodás „fellazítaná" a jogszabályi környezetet, mely a génkezelt élelmiszerek és a vegyszerek forgalomba hozását szabályozza Magyarországon.
Palagáz-kitermelés és szennyezett levegő: az orrvérzés csak a kezdet
A palagáz-kitermelés nemcsak az ivóvizet szennyezi és teszi használhatatlanná, hanem a környező települések levegőjét is. Idegrendszeri bántalmakat okozó gázok kerülnek a levegőbe – derül ki a Gasland 2 dokumentumfilmből, melyet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttunk.
„Fukushima” és „Csernobil” is van Európa közepén
Időzített bomba ketyeg a Földközi-tengerben, Wales területén üzemel az „európai Fukushima erőmű”, és létezik egy spanyol falu, amelyre atombomba hullott. Európa sosem hallott radioaktív kockázatai ránk is hatást gyakorolhatnak!
Nem spórolunk eléggé, kötelezővé teszik
Kötelező energiahatékonysági célok bevezetését javasolja 2030-ra Európa hét meghatározó országának, köztük Magyarország kiemelt stratégiai partnerének, Németországnak is a minisztere. Meglepő helyről kapott támogatást a kezdeményezés: a visegrádi országok körében végzett friss kutatás szerint a lakosság 87%-a támogatja az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák használatának kiszélesítését. Magyarországon ez az arány különösen magas.
Speciális egység fogja védeni a méheket
Speciális különítményt hozott létre a Fehér Ház az észak-amerikai háziméh-populációk hanyatlásának megfékezésére. A méhek és más, a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte.
Korlátozná a buszok és teherautók kibocsátását az EU
Hasonlóan a személygépkocsik már elfogadott kibocsátási határértékeihez, a buszok és a tehergépjárművek szén-dioxid és más szennyező anyag kibocsátásának is határt húzna az Európai Bizottság.
Ingatlankatasztrófát okozhat a földgázkitermelés
Nem lehet az alkoholistán segíteni, amíg be nem ismeri, hogy baj van, hangzik el a Gasland 2 című dokumentumfilmben. Ugyanez a helyzet a környezetszennyező gázkitermelő cégekkel. A filmet a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.
Kihívás, hogy mit eszünk 30 év múlva
Hogyan manipulálja a modern agrár-, feldolgozó- és vegyipar az érzékeinket? Miként használják ki az időhiányban szenvedő embert a gyors és ízletes ételeket kínáló áruházláncok? Meddig lehet terhelni még környezetünket, hogy kiszolgálja az egyre növekvő élelmiszerkeresletet? – Globál menü címmel készült el az az ismeretterjesztő film, amely megkísérel választ adni ezekre és más, hasonló kérdésekre a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatának köszönhetően. A filmről a rendező, Novák Tamás beszél.
Vízszennyezés és kémkedés: a gázbirodalom visszavág
Másfél millió gázkút működik a világban, ennek 35 %-ából szivárog a gáz a talajvízbe a rossz betonszigetelés miatt. A Gasland dokumentumfilm folytatását a kolozsvári Transilvania Filmfesztiválon láttuk.
Fogyj, hogy más jóllakjon!
Az elmúlt évtizedek során a világ tápláltsági szempontból kétpólusúvá vált: az egyik póluson a túlsúllyal küzdő emberek találhatóak a másikon pedig az alultápláltak és az éhezők. Az Élelmiszerbank Egyesület és a MediFat EgyenSÚLY Program életre hívták a „Fogyj, hogy más jóllakjon!” kezdeményezést, hogy hazánkban segítsék helyreállítani a tápláltsági egyensúlyt.
Országok költöznének el a klímaváltozás miatt
A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
Mit tehet az egyház a környezetért?
A klímaváltozás, a környezet védelme és ezeknek a szegénységre gyakorolt hatása lesz a témája Ferenc pápa következő enciklikájának, amely hét-nyolc hónap múlva jelenik meg.
Hogyan lesz kapzsiság a méltányosságból?
A kávék eladásait akár 13 százalékkal is növelheti a fair trade címke, ezért egyre többen szeretnék látni a termékükön. Az elnyerését övező szabályok amerikai lazítását sok kritika érte.
Nálunk tesztelték a Putyin elleni csodafegyvert
Évi 573 milliárd eurót költ az Európai Unió, benne Magyarország energiahordozók importálására, miközben 500 milliárd eurót pazarol el évente energiaveszteség miatt. Hazánkban már bebizonyították, hogy az épületek felújítása lehetne erre a megoldás.
Ennyi vízbe kerül egy autó
Elképesztő mennyiségű vizet fogyasztunk, miközben nem is tudunk róla. Nézzük, mennyi vízfelhasználással jár ételeink és használati tárgyaink előállítása.
Genetikus, hogy bírjuk a légszennyezést
Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.
Visszaminősíthetőek lesznek a védett területek?
A Natura 2000 besorolású területeken végrehajtott beruházások mindig is érzékeny témának számítottak mind a beruházók, mind a természetvédők, mind pedig a terület tulajdonosai szempontjából. A beruházók jellemzően általuk ésszerűtlenül szigorúnak tartott természetvédelmi szabályokba és megszorításokba ütköznek, a természetvédő szervezetek és aktivisták pedig gyanakvással és kétkedéssel szemlélik a beruházásokat kísérő intézkedéseket.
Országnyi városokban araszolunk
2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése - összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.
Toplistás lett az idei tavasz
A tavaszi középhőmérséklet több mint másfél fokkal meghaladta az átlagos értéket, ezzel az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901-től rögzített adatbázisában a tíz legmelegebb tavasz közé került az idei.
Nagyvárosok is befolyásolják a globális klímát
A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.
A világ érdeke a saját érdekünk
Talán túlzásnak hangzik, de az üzleti etika már nem csak egy filozófiai elgondolás, hanem az emberiség túlélésének a záloga - hangzott el többek között a Piac&Profit által szervezett Üzleti Etikus Cégek Fórumán. A délután során az etikus üzleti fejlődés lehetséges irányait vizsgálták a gazdasági élet szereplői és elméleti szakemberek a profit, a társadalom és a környezet hármas egységének függvényében.
Két jó hír, két nap alatt
Újabb remény a bolygónk klímájának? Egymásra licitál az Egyesült Államok és Kína az emisszió visszafogásában. Barack Obama harminc százalékos csökkentést irányzott elő a szénerőműveknek a 2005-ös értékhez képest, míg Kína a következő öt éves tervben felső határt és kemény szankciókat irányzott elő a szén-dioxid kibocsátásra.
A londoni levegő szennyezettebb, mint a pekingi
A londoni légszennyezettség magasabb a pekinginél, legalábbis ami a veszélyes nitrogén-dioxid koncentrációját illeti. Nem csak a brit főváros levegője szennyezett: Putnok például Párizst is veri.
A hitelképességre is hat a klímaváltozás
Napjainkban, amikor minden a világ szinte összes nemzetgazdasága eladósodott állapotban van és államkötvényekből vagy IMF-hittelekből finanszírozza költségvetési deficitjét, újabb kedvezőtlen tényezővel kell számolniuk. A klímaváltozásból eredő károkkal és kockázatokkal.
A kávézacc és a sütimorzsa is hasznosulhat
A világ legnagyobb kávézólánca újrahasznosítja a kávézacc-maradékot és hamarosan a sütemény-morzsákat is. Kulisszatitkok egy világmárka boszorkánykonyhájából.
Több embert öl meg a légszennyezés, mint a háborúk
Több halálos áldozatot szedett a légszennyezettség az elmúlt száz évben, mint az összes háborús konfliktus. A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.
Klímaváltozás: kifutunk az időből
Immár rendszeresen átlépi a lélektani határnak tekintett 400 ppm-es értéket a Föld északi féltekéjén a szén-dioxid koncentráció. Sürgős lépéseket kell tennünk, mert kifutunk az időből.
A robogó durvább klímagyilkos, mint egy teherautó
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek.
Katasztrófákban már verjük a múlt századot
Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.
10 meghökkentő tény, amit nem tudott a szegénységről
Az Occupy Wall Street mozgalom sokat beszélt a társadalom 1 százalékáról, mely több javat birtokol, mint a lakosság alsó 90 százaléka együttvéve. Összeszedtünk néhány adatot a szegénység és a vagyoni különbségek mértékéről, melyek nagy akadályai egy fenntarthatóbb világ létrejöttének.
Tönkreteszi a környezetet a palagáz-kitermelés
A bankszektor a palagáz-projektek finanszírozása mögé állt, de a környezetvédők számos kivetnivalót találnak a nem hagyományos fosszilis energiahordozók eme fajtájában. Szerintük inkább a megújuló energiákba kellene pénzt fektetni.