2035-ig mindössze harmadát fogjuk kihasználni a rendelkezésünkre álló és gazdaságilag is megtérülő energiahatékonysági lehetőségeknek, ha nem változtatunk a mai módszereinken − áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, 2014 ősz eleji elemzésében, amely kiemeli: a világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás. Ha az EU tagállamok teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, az 1,1%-os GDP növekedést eredményezne az IEA számításai alapján.
Az energiahatékonysági beruházások az IEA szerint emellett számos nem-anyagi előnnyel is járnak: melegebb, szárazabb, egészségesebb lakásokban élhetünk. A nemzetközi szervezet úgy látja, az energiahatékonyság piaca folyamatosan növekszik: 2012-ben világszerte összesen 300 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra.
Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) egy új tanulmányában azt állapította meg, hogy az új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatunk: amíg azon energiahatékonysági programok, melyek az energia pazarlásának csökkentését célozzák, mintegy 3 USA Centbe kerültek kilowattóránként, addig ugyanennyi áramot erőműben legalább ennek kétszereséből, háromszorosából tudnak előállítani. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, és csökken a környezeti terhelés is – azaz a legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk. (A kkv-k most ingyenes segítséget is kaphatnak az energiahatékonyságuk javításához.)
„Az energiahatékonyság hazánk legnagyobb gázlelőhelye. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kifejezetten örül annak, hogy 2014 ősze lakossági energiahatékonysági ösztönző programokat hozott, illetve annak, hogy az NFM ígérete szerint hamarosan jönnek az uniós forrásból támogatott lakossági energiahatékonysági beruházások. Minden magyar jól járhat az energiahatékonyság javításával, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy az eddig ismert vissza nem térő támogatások mellé kedvezményes hiteleket is biztosítsanak állami forrásból, hiszen anélkül sokaknak csak álom marad az energiahatékonyság” – mondta Bart István, a MEHI ügyvezetője.
