Klímablog
Genetikus, hogy bírjuk a légszennyezést
Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.
Visszaminősíthetőek lesznek a védett területek?
A Natura 2000 besorolású területeken végrehajtott beruházások mindig is érzékeny témának számítottak mind a beruházók, mind a természetvédők, mind pedig a terület tulajdonosai szempontjából. A beruházók jellemzően általuk ésszerűtlenül szigorúnak tartott természetvédelmi szabályokba és megszorításokba ütköznek, a természetvédő szervezetek és aktivisták pedig gyanakvással és kétkedéssel szemlélik a beruházásokat kísérő intézkedéseket.
Országnyi városokban araszolunk
2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése - összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.
Toplistás lett az idei tavasz
A tavaszi középhőmérséklet több mint másfél fokkal meghaladta az átlagos értéket, ezzel az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901-től rögzített adatbázisában a tíz legmelegebb tavasz közé került az idei.
Nagyvárosok is befolyásolják a globális klímát
A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.
A világ érdeke a saját érdekünk
Talán túlzásnak hangzik, de az üzleti etika már nem csak egy filozófiai elgondolás, hanem az emberiség túlélésének a záloga - hangzott el többek között a Piac&Profit által szervezett Üzleti Etikus Cégek Fórumán. A délután során az etikus üzleti fejlődés lehetséges irányait vizsgálták a gazdasági élet szereplői és elméleti szakemberek a profit, a társadalom és a környezet hármas egységének függvényében.
Két jó hír, két nap alatt
Újabb remény a bolygónk klímájának? Egymásra licitál az Egyesült Államok és Kína az emisszió visszafogásában. Barack Obama harminc százalékos csökkentést irányzott elő a szénerőműveknek a 2005-ös értékhez képest, míg Kína a következő öt éves tervben felső határt és kemény szankciókat irányzott elő a szén-dioxid kibocsátásra.
A londoni levegő szennyezettebb, mint a pekingi
A londoni légszennyezettség magasabb a pekinginél, legalábbis ami a veszélyes nitrogén-dioxid koncentrációját illeti. Nem csak a brit főváros levegője szennyezett: Putnok például Párizst is veri.
A hitelképességre is hat a klímaváltozás
Napjainkban, amikor minden a világ szinte összes nemzetgazdasága eladósodott állapotban van és államkötvényekből vagy IMF-hittelekből finanszírozza költségvetési deficitjét, újabb kedvezőtlen tényezővel kell számolniuk. A klímaváltozásból eredő károkkal és kockázatokkal.
A kávézacc és a sütimorzsa is hasznosulhat
A világ legnagyobb kávézólánca újrahasznosítja a kávézacc-maradékot és hamarosan a sütemény-morzsákat is. Kulisszatitkok egy világmárka boszorkánykonyhájából.
Több embert öl meg a légszennyezés, mint a háborúk
Több halálos áldozatot szedett a légszennyezettség az elmúlt száz évben, mint az összes háborús konfliktus. A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.
Klímaváltozás: kifutunk az időből
Immár rendszeresen átlépi a lélektani határnak tekintett 400 ppm-es értéket a Föld északi féltekéjén a szén-dioxid koncentráció. Sürgős lépéseket kell tennünk, mert kifutunk az időből.
A robogó durvább klímagyilkos, mint egy teherautó
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek.
Katasztrófákban már verjük a múlt századot
Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.
10 meghökkentő tény, amit nem tudott a szegénységről
Az Occupy Wall Street mozgalom sokat beszélt a társadalom 1 százalékáról, mely több javat birtokol, mint a lakosság alsó 90 százaléka együttvéve. Összeszedtünk néhány adatot a szegénység és a vagyoni különbségek mértékéről, melyek nagy akadályai egy fenntarthatóbb világ létrejöttének.
Tönkreteszi a környezetet a palagáz-kitermelés
A bankszektor a palagáz-projektek finanszírozása mögé állt, de a környezetvédők számos kivetnivalót találnak a nem hagyományos fosszilis energiahordozók eme fajtájában. Szerintük inkább a megújuló energiákba kellene pénzt fektetni.
Milliárdok lehetnek a szemétben
Százmilliárd forintot is hozhat egy-egy bezárt szemétlerakó, amelyet a modern technikának köszönhetően hamarosan elkezdenek bányászni Angliában és Skóciában. A magyar lerakókra is sor kerül?
A kormányra vár a megújuló energia szektor
Kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés a zöld energiák területén, amire szükség is lenne a fosszilis energiaforrások apadása, illetve a hazai villamos-energia termelő kapacitások csökkenése miatt.
Hatékonyság: emeljük a tétet?
Hazánk 18 százalékra növeli a 2020-ra elérendő energiamegtakarítási célt a korábban tervezett 10 százalékról, ami 236 petajoule primer energiamegtakarítással egyenértékű. A legfrissebb, 2014. áprilisi Nemzeti Reform Programban (NRP) megjelent célszám jelentős változásnak tűnik, nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs városa 30 év alatt.
Egyre hódít a közösségi kertészkedés
Míg régebben a kerteknek szokványos helyük volt, napjainkban váratlan helyeken is felbukkanhatnak és meglepő formákat is ölthetnek. A nagyvárosokban újra kezd divatossá válni a közösségi kertészkedés, egyre több használaton kívüli területen indul meg a növénytermesztés.
Most már hivatalos: megállíthatatlan a sarkköri jégolvadás
A NASA tudósai szerint a Déli sarkkör nyugati jégrétegének olvadása elérte azt a szintet, ahol már visszafordíthatatlan a folyamat. Olyan sebességű itt az olvadás, ami a világon sehol másutt nem tapasztalható. A tengerszint-emelkedés is nagyobb lesz, mint eddig gondolták.
Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport
Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.
Áttörés: megtalálták a napelemek hatékonyabbá tételének eszközét
A szolárcellákat felturbósító ásványkategória neve perovszkit. Nem elszigetelt felfedezésről van szó: az anyagot több egyetemi kutatói csoport is hasznosította Oxfordban, Illinois államban és Szingapúrban. Akár napelemes képernyő is lehet belőle.
Csökkentik a növények tápanyagtartalmát az üvegházgázok
Az üvegházhatás korunk legégetőbb környezeti problémája, mivel alapjaiban változtatja meg bolygónk éghajlatát. Ám ezen felül még az élelmiszernövények tápanyagtartalmát is csökkenti, derült ki a Harvard University tudósainak vizsgálatából.
Yvette miatt zuhog az eső
Komoly árhullámokat is indíthat az Yvette névre keresztelt ciklon, amelynek hatásait már érezzük. Főként a kisebb vízfolyások, és folyókon alakulhat ki akár harmadfokú árvízi helyzet is.
Még nem késő cselekedni, de kemény lépések kellenek!
Még meg lehet állítani a melegedést a tudósok által veszélyesnek ítélt 2 fok alatt, és ehhez sokféle technológia és egyéb mérsékléssel kapcsolatos cselekvési lehetőség áll rendelkezésre –áll az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC) jelentésének harmadik részében.
Hatástalanokká válnak az antibiotikumok
Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) által kiadott, antibiotikumokról szóló első átfogó, globális jelentés rámutatott: fel kell készülnünk az antibiotikumok utáni korszakra, mert a rezisztens kórokozók miatt egyre hatástalanná válnak. Az orvosok túl sokat írtak fel belőlük, elegendő alkalmat kínálva a kórokozóknak, hogy kifejlesszék a rezisztenciát.
Atombunker magoknak – de miért?
A növényvilág genetikai örökségének megőrzése érdekében már évek óta működik egy magbank Norvégiában: a bunkerben akkor is megőrződnek a növények magvai, ha atomkatasztrófa történik a Földön. De a világ kormányainak nem kis része nem hajlandó behelyezni az állományát. Ennek okaira világít rá a Seed Battles című film, melyet a thesszaloniki dokumentumfilm-fesztiválon láttunk.
Egy háznyit spóroltak
3 hónap alatt annyi energiát, vizet és élelmiszert spóroltak meg az Ökokör programban részt vevők, valamint annyival csökkentették a hulladékukat, amennyi egy társasház 3 havi fogyasztása.
Főműve: humanitárius tevékenység
A humanitárius válsághelyzetekben az innovatív tervezést a hétköznapi építőanyagok felhasználásával ötvöző Ban Sigeru japán építész nyerte el a 2014-es Pritzker-díjat, az építészek "Nobel-díját".
Faluélesztés két módszerrel
Hazánkban több olyan kezdeményezés is virul, amelyek a természetközeli életvitel népszerűsítését, a falvak újjáélesztését tűzték ki célul.
Nekünk befellegzett...
Minden mozgalom megsínyli, ha egy hangadó alakja szakít az irányzat dogmáival. Így tett a 41 éves Paul Kingsnorth, aki arra a következtetésre jutott, évtizedekkel ezelőtt elhagytuk azt a pontot, amikor menthető lett volna világunk. Civilizációnk mai rendjének összeomlása elkerülhetetlen.
A bajok nagy része még előttünk van
Jövőre ismét összeülnek a világ kormányai, ezúttal Párizsban, hogy megpróbálják tető alá hozni a 2020 utáni emisszióra vonatkozó, törvényileg kötelező érvényű globális éghajlatvédelmi egyezményt. Összefoglaljuk, milyen klímatudományos megállapításokkal kell szembenézniük a politikusoknak és hol tart most a klímapolitika.
Aszályosabb nyarak és csapadékosabb telek jönnek
Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet a klímaváltozás következtében. Minden évszak melegszik majd, de a legjobban a nyár.
Bringázni mindenkinek megéri
13. alkalommal indult el a kerékpározást népszerűsítő Bringázz a Munkába! (BAM) kampány április 22-én, a Föld Napján. A kampány április 30-ig tart.
Húsmentesség a Földért
Több mint 1 milliárd ember cselekszik egy időben 192 országban – a Föld napja ma már a világ legnagyobb környezeti eseménye. Sokat tettünk, de nem eleget.
Sztárok küzdenek a klímaváltozás ellen
Harrison Ford és Arnold Schwarzenegger más hírességekkel együtt a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztet egy új amerikai tévésorozatban, amely azzal a céllal készült, hogy a hollywoodi sztárok segítségével a statisztikák helyett az érzelmekkel hasson a nézőkre.
Klímaváltozás thriller világsztárokkal
Az egykori amerikai alelnök tulajdonképpen a Kellemetlen igazság (2006) című filmnek köszönheti, hogy Nobel Békedíjat kapott 2007-ben. Mégis nehéz pénzt gründolni a folytatásra, ahogy a klímaváltozásról szóló más dokumentumfilmekre is. Pedig James Cameron, Arnold Schwarzenegger, Matt Damon adják arcukat és nevüket hozzá.
Egy fenntarthatóbb világ hősei
Hogyan ábrázoljuk a médiában azokat a példamutató figurákat, akik egy fenntarthatóbb világ létrejöttéért küzdenek? Semmiképpen sem ajnározással. Ebbe az egyébként tanulságos hibába esik a The Starfish Throwers című film. A minneapolisi Jesse Roesler alkotását a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.
Elbuktuk az akácügyet
Elfogadta az Európai Parlament az inváziós fajok kezeléséről szóló jogszabályt, így Magyarországnak is lépéseket kell tennie a hazánkban gátlástalanul terjedő akácfa ellen. Ám a fajta a méhészeten keresztül több ezer család megélhetését biztosítja.
Kevesebb nejlonzacskót használhatunk
Az Európai Unió országainak 2019-ig 80 százalékkal csökkenteniük kell a leginkább környezetszennyező és leggyakrabban használt műanyag zacskók használatát a parlament szerdai döntése értelmében. A képviselők adók, díjak, piaci korlátozások vagy tiltás bevezetését javasolják.
Ez így nem mehet tovább!
Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek.
Iszonyú sokba kerül a tengerszint-emelkedés
A tengerszint-emelkedés infrastruktúrákat tesz tönkre, emberek megélhetését veszi el. Kiszámolták, mennyibe fog ez kerülni, ha a globális felmelegedés az eddig tapasztalt mértékben folytatódik.
Csak idő kérdése a nanotechnológia az élelmiszerekben
A hazai és európai üzletekben egyelőre ugyan nem forgalmaznak nanotechnológiával gyártott élelmiszert, de az interneten már megvásárolhatók. Az USA-ban számos élelmiszermárka él a nanorészecskék alkalmazási lehetőségeivel, de javarészt titkolják ennek tényét.
Így lehet mesterségesen befolyásolni az időjárást
Napjainkban a pusztító időjárási jelenségek, így a jégeső, a hurrikán, valamint a globális felmelegedés visszaszorítása a fő cél. Több mint 70 évnyi kutatás eredményeként két fő eljárás látott napvilágot, amelyekkel módosítható a felhők szerkezete.
„Nem a nyavalyás hozamon gondolkodom”
Az Apple azt tervezi, hogy hamarosan teljes energiaszükségletét megújuló energiákból elégíti ki. Ez azonban nem tetszik egyes részvényeseknek. Az udvariasságáról híres vezérigazgató, Tim Cook jól lehurrogta őket.
A természettel nem lehet tárgyalni
A természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire – mondta Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, érzékeltetve, miért olyan égetően fontos a klímaváltozás elleni küzdelem.
Vajon ki kerül víz alá a klímaváltozástól?
Elnöksége első négy évében Obamának nem sikerült az amerikai Szenátuson, vagyis a Kongresszus felsőházán keresztülverekednie a klímatörvényt. Most egy internetalapú alkalmazással szeretné megmutatni az amerikai átlagembereknek, milyen időjárással és természeti katasztrófákkal kell szembenézniük.