A tél „lenyomata” a szervezetben

A hideg hónapok alatt a szervezetünk több szempontból is megterhelő időszakon megy keresztül. Kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, csökken a fizikai aktivitásunk, miközben az immunrendszerünk gyakran fertőzésekkel küzd. Ennek következményeként tavasszal gyakran alakulnak ki hiányállapotok. Különösen gyakori a D-vitamin-hiány: hazai adatok szerint a tél végére a felnőttek több mint 70 százaléka érintett lehet. A D‑vitamin-hiány számos élettani funkciót érint, immunrendszeri, hormonális és hangulati következményekkel is járhat. Laborvizsgálattal pontosan mérhető, ezért a tavasszal javasolt ellenőrizni. Emellett a B6 és B12-vitamin-, a vas-, vagy folsavhiány és egyes nyomelek hiánya is hozzájárulhat a tartós kimerültséghez, csökkent koncentrációhoz és gyengeségérzethez.

Amikor a belső óránk is felborul

A tavaszi óraátállítás tovább fokozhatja a fáradtságot. Bár mindössze egy óráról van szó, a szervezetünk biológiai ritmusa rendkívül érzékenyen reagál erre a változásra. Kutatások szerint az átállást követő napokban az emberek átlagosan 40 perccel alszanak kevesebbet, ami jelentős nappali álmosságot, kognitív romlást és reakcióidő-csökkenést okozhat. Egyes tanulmányok arra is rámutattak, hogy ebben az időszakban átmenetileg nőhet a súlyos szív- és érrendszeri események, valamint a közlekedési balesetek száma.

Krónikus betegségek

Fontos különbséget tenni az átmeneti kimerültség és a tartós, visszatérő panaszok között. Ha a fáradtság hosszabb ideig fennáll, vagy olyan tünetek társulnak hozzá, mint a motiválatlanság, hangulatingadozás, alvászavar vagy indokolatlan súlyváltozás, indokolt a lehetségek okok célzott kivizsgálása. A tavaszi fáradtság tünetei ugyanis könnyen összetéveszthetők bizonyos hormonális és anyagcsere‑zavarok tüneteivel is. Ezentúl a háttérben akár olyan, gyakran tünetmentesen kialakuló betegségek is állhatnak, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a cukorbetegség, autoimmun betegségek, vérszegénység vagy különböző okok miatt fennálló felszívódási zavarok.