A LED-világítás három feltalálójának ítélték az idei fizikai Nobel-díjat. De az indoklás sántít. Az energiatakarékos technológiák éppen a pazarló fogyasztást erősítik, állítják szakértők.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A győztesek az amerikai állampolgárságú Shuji Nakamura, valamint a japán Isamu Akasaki és Hiroshi Amano.
A LED-világításról azt szokták írni, hogy kétszer olyan hatékonyak, mint a hagyományos fluoreszkáló fényforrások. A LED másik előnye, hogy nincs benne higany, melynek begyűjtése és biztonságos elhelyezése hozzátekintő feldolgozást – és szelektív hulladékgyűjtést – igényel(ne), miután a villanykörte kiégett.
A Svéd Tudományos Akadémia indoklásában azt hangsúlyozta, a fénykibocsátó diódák (LED) bevezetése és a hagyományos égők leváltása drasztikusan csökkenti világításunk energiaigényeit. Ami jelenleg a teljes áramfogyasztás 20 százalékát viszi el. A LED-eszközöknek köszönhetően ez 4 százalékra csökkenthető, állítja az akadémia.
Kép: freeimages.com
90%-os megtakarítás
A clevelandi Renaissance Hotelben a konferenciatermekben 90 százalékkal sikerült csökkenteni az áramfogyasztást a LED-világításra való átállással. A csere és a fenntartás költségei is jóval alacsonyabbak: egy fluoreszcens égő 3000 órát bírt csak, a LED viszont 100 ezer órát. Az USA áramfogyasztásának 6 százalékát fordítják világításra. Amerikában és Angliában az épületekhez köthető ÜHG-kibocsátás 20 százalékát beltéri világítás eredményezi. Egyes épületeknél ez az arány a 40 százalékot is eléri.
A New York Timesban azonban Michael Shellenberger és Ted Nordhaus kétségbe vonták ennek az állításnak a valóságtartalmát. A szerzőpáros rámutatott, hogy a Kormányközi Klímapanel (IPPC) és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is úgy találta, az energiahatékony technológiák nagy valószínűséggel fokozottabb energiafogyasztáshoz vezetnek. Magyarán a polgárok elkapatják magukat, nem spórolnak a fogyasztással, tudván, eszközeik már nem nagy energiafalók. Mindkét szervezet 50 százalékos „visszaállást” (rebound) lát realisztikusnak, vagyis a világszerte megspórolt energia felét amúgy is el fogjuk használni – csak másképp. (Pedig egyértelmű, hogy a legolcsóbb és legzöldebb energiaforrás a spórolás lenne. Sokat nyerhetnénk azzal, ha ugyanúgy költenénk a hatékonyságra, mint az energia előállítására.)
Ebben persze az is benne van, hogy az árammal nem rendelkező vidéki háztartásokat bekapcsolják az áramhálózatba. A korábban kis fogyasztónak számító kínai, indiai vagy éppen afrikai családok is egyre több elektromos eszközzel rendelkeznek. A LED tehát nekik is segít nagy fogyasztókká válni.
A szerzőpáros azt a konzekvenciát vonta le ebből, hogy az energiahatékonyság önmagában nem elég a klímavédelemre. Ha tisztább világot akarunk, akkor nem lehet megúszni, hogy ne álljunk át a fosszilis energiahordozókról a megújulókra.
II. Erzsébetet is megvilágítja
A Buckingham Palota nagy lépcsősora fölötti, 18,2 méter magas plafont 2009-ben látták el 32 ezer világítótestből álló LED-világítással, melyek tervezőik szerint 22 évig lesznek képesek üzemelni a királyi család örömére. Károly hercegről ismeretes, hogy környezettudatos arisztokrata, ám arról nem szól a fáma, hogy vajon az ő kérésére cserélték-e le a hagyományos égőket. A nagy beszerelés után a palota többi csillárját és a külső lámpákat is LED-esítették.
