Rég várt áttörést jelentett be a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó cég kutatási részlege: az Advanced Development Programs (ADP) kutatói az elmúlt négy évben egy forradalmi fúziós reaktor megtervezésén dolgoztak. A 100 Megawattos teljesítményű reaktor állítólag csak 7 méterszer 13 méteres és egy éven belül a „Compact Fusion Reactor” (CFR) tesztelésre kész verziója is elkészül, tíz éven belül pedig a sorozatgyártásra is sor kerülhet – mint arról az Aviation Week tudósít.
A Lockheed Martin kutatórészlegéből már kerültek ki a saját koruk előtt évtizedekkel járó alkotások: innen röppent elő az U2-es kémrepülőgép, az SR-71 „Blackbird”, és a világ első radarelhárító technológiával felszerelt bombázója, az F-117-es, köznapi nevén a „Lopakodó”. A plazmafizikában azonban – eddig – nem jegyezték a céget. Ám ha a bejelentés igaz, és a reaktor beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor az egész világgazdaság forradalmi változások előtt áll.
A fúziós reaktor azonban nemcsak szinte korlátlan energiaforrásként szolgálhat: de tiszta is. A reakció során a hidrogénatomok héliummá fuzionálnak (csakúgy, mint a Nap belsejében), ellentétben a hagyományos nukleáris erőművekkel, ahol az uránatomokat hasítják szét. Mivel a Lockheed reaktorában a fűtőanyag i nem radioaktív, hanem szimpla deutérium, és trítium – a deutérium a tengervízből korlátlan mennyiségben előállítható, míg a trítium a lítiumból nyerhető ki, amely szintén nem elérhetetlen nyersanyag – így ez az erőforrás nem csak „tiszta” (sugárszennyezés itt is fellép, de csak a reakciókamrában), de olcsón is üzemeltethető. A Lockheed ígérete szerint a reaktor ráadásul mindössze 25 kilogrammnyi üzemanyaggal egy teljes évig üzemelhet is.
A fúziós energia civil célú felhasználásában eddig kevés eredményt tudtunk felmutatni: az Európai unió egyik gigászi projektje, az ITER éppen ezt lenne hivatott megváltoztatni. A franciaországi Cadarache-ban épülő óriási léptékű kísérleti fúziós reaktor működését 2020-ra tervezték beindítani, 2027-ben kezdték volna a títium-deutérium feltöltést és csak 2040-ben szolgáltatott volna áramot. Ha a repülőgép tervezők megtalálták a modern energiatermelés Szent Grálját, akkor mindez felesleges volt.
