A kicsi, de konkrét vállalások jelentik a múlt heti New York-i klímacsúcs sikerét - mondta Bartholy Judit klimatológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője. "Azt látom, hogy valami megmozdult, valódi előrelépés történt a szeptember 23-i New York-i ENSZ Klímacsúcson. A 2009-es koppenhágai konferenciától kezdve az elmúlt évek klímacsúcsainak sorát nagy bizakodás előzte meg, mégis mindegyik azt bizonyította, hogy nincs előrelépés. Legtöbbször tökéletesen előkészített, csak aláírásra váró anyagok fogadták a résztvevőket, a megegyezés mégis mindig elmaradt. Ez minden alkalommal meglepetés és óriási csalódás volt számomra" - hangoztatta Bartholy Judit.
A kudarcnak mindig volt magyarázata: a szegény és a gazdag országok, a fejlett és a fejletlen gazdaságok, észak és dél ellentéte, vagyis a háttérben valami mindig indokolta, hogy elmaradt a dokumentumok aláírása. A nagyon lemaradt, most fejlődésnek induló országoknak kellene aránytalanul sokról lemondaniuk, amelyek nem tehetnek a klímaállapot romlásáról, ez valóban jogos kifogás - magyarázta a kutató.
"Úgy tűnt, nem mutattak valódi érzékenységet a korábbi konferenciák előkészítői a leszakadt, szegényebb országok irányában. A New York-i csúcson azonban a szervezők mintha új stratégiát követtek volna, az általános érvényű kijelentések helyett néhány valós eredményekkel kecsegtető akcióban állapodtak meg, ilyenek például a városok, az erdők védelmének ügye, az emissziócsökkentés konkrét területeinek kijelölése pontos küszöbszámokkal és határidőkkel, az élelmiszerbiztonság kérdése vagy az, hogy végrehajtható megállapodást készítenek elő a 2015-ös a párizsi klímaváltozási konferenciára" - hangsúlyozta.
"Fontos eredménynek tekinthető, hogy kimondták: a globális melegedés két Celsius-fok alatt tartása a cél, ez ugyanis a klímaváltozás visszafordíthatatlanságának elméleti küszöbértéke. A vállalás nagyon erős, hiszen az utolsó IPPC-jelentés kimondja, hogy 1900-tól 2012-ig 0,9 Celsius-fok volt a globális melegedés mértéke, tehát ennek a bizonyos két foknak már majdnem a fele "elfogyott" - fogalmazott a klimatológus. "Európa szerepe példamutató, valóban mindig eminens szerepet játszott a klíma védelmében. Nagyon fontos, hogy most rövid, belátható időtávú elkötelezettséget tettek, nem az évszázad végéig, hanem 2030-ig vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását" - tette hozzá.
"A 2012 nyarán tartott Rio+20 fenntarthatósági konferencia teljes kudarccal végződött, utána sok értékelésben olvashattuk, hogy a kormányok gyengék, és nincs esély a megállapodásra, ha nem történik meg a többi társadalmi szereplő bevonása a tárgyalási folyamatba. Úgy tűnik, itt jelentős előrelépés történt: örvendetes a civil szervezetek, a cégvezetők, pénzintézetek képviselőinek nagyszámú jelenléte és aktív közreműködése a New York-i ENSZ Klímacsúcson. Úgy tűnik, új összefogás van születőben a kormányok, az üzletemberek, a befektetők, a banki szakemberek és nem utolsó sorban a civil társadalom képviselőinek bevonásával. Óriási pénzeszközöket mobilizálnak annak érdekében, hogy a megújuló energiák hasznosításához szükséges új technológiákat fejlesszenek, a környezetet kímélő, kevés fosszilis energiát használó beruházások létrejöhessenek. Ezek mind bíztató törekvések" - vélte Bartholy Judit.
