A 65 év feletti magyarok 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, elsősorban németül, angolul vagy oroszul – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készített felmérésből. Az 50 felettiek körében végzett országos reprezentatív kutatás szerint az egy generációval fiatalabbak körében már alacsonyabb ez az arány, az 50–64 évesek csupán 32 százaléka kommunikál az anyanyelvétől eltérő nyelven. Az időskori nyelvtanulás a családtagok kivándorlása miatt is egyre népszerűbb hazánkban, az ötven felettiek harmada szívesen tanulna valamilyen idegen nyelvet, bár a legtöbben nem fizetnének érte. Nemcsak a Skype-nagyik lelkesek, hanem azok is, akik karban szeretnék tartani az agyukat, a kutatások szerint ugyanis a több nyelv ismerete évekkel kitolhatja a demencia jelentkezését, és ellenállóbbá tesz az Alzheimer-kór ellen is.

A lakásárak emelkedése még mindig megállíthatatlan, a KSH statisztikái szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint 2016 decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között. A különbség mértékét jól mutatja, hogy míg egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához.

A hashtag olyan, mint egy összekötő kapocs. A közösségi médián posztolt tartalmainkat egy kalap alá fogja és megjeleníti hasonló tematikus tartalmakkal egy hírfolyamban. Ha okosan hashtagelünk, széles körben lesz látható a közlendőnk.

Az elmúlt húsz évben komoly változások történtek a hazai műgyűjtők összetételében és attitűdjében. Első körben az intézményi befektetők, napjainkban pedig az  Y generáció képviselői jelentek meg a piacon. A szenvedély mellett pedig a gyűjtőket egyre hangsúlyosabban a hosszú távú befektetés lehetősége motiválja.

Az ipszilonosok készek többek fizetni azokért a termékekért, melyek gyártójánál hitelesnek tartják a CSR-tevékenységet. Ők már egy teljesen globalizált világban nőttek fel, és természetes nekik, hogy az egész földgolyó sorsát tartják szemük előtt.

A fiatalok több mint harmadának van megtakarítása, a legnagyobb részük lakásra gyűjt - derül ki a K&H negyedéves, a 19-29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.

Amerikában feltérképezték az 1980 és 1995 között született generáció vásárlási szokásait és márkapreferenciáit. Meglepő és várható eredmények egyaránt kerültek a listába.

Szinte minden munkavállaló és vezető személyesen is tapasztalja, hogy az X és Y generációs kollégák közötti különbségek nézeteltérésekhez vezetnek, de a valódi konfliktusok ettől függetlenül ritkák.

Ezt állította legalábbis a Piac & Profit Cégmarketing - 2017 konferenciáján Szántó Péter vlog-és onlineguru, a Springtab alapítója, aki a hallgatóság lelkére kötötte: nem kell minden nap feltalálni a spanyol viaszt.

Bár a fiatal álláskeresők körében alapvető elvárás a rugalmas munkaidő, cserébe ők sem utasítják el a túlórát abban az esetben, ha az nem fordul elő rendszeresen. Rugalmasságért cserébe tehát rugalmasság jár – ez derült ki a JobsGarden legújabb kutatásából, amelynek középpontjában a munkaidő jellege, mértéke és a fiatal munkavállalók túlórához való viszonya állt.

A különböző generációk érthető módon teljesen más elvárásokkal állnak az élethez, a munkához vagy épp a pénzhez, így ahhoz is, hogy mire és mennyit érdemes költeni - olvasható a Vienna Life Biztosító bejegyzésében.

A munkaadók szerint a cég hírneve, a diákok szerint a versenyképes fizetés a legvonzóbb tényező az ideális munkahely kiválasztásakor. Míg a diákok a nyelvtudást képzelik a leghangsúlyosabb elvárásnak a munkaadók részéről, a cégek inkább a lelkes hozzáállást értékelik a jelentkezők kiválasztásakor.

Legtöbbször együtt szokás emlegetni az Y és a Z generációkat, bár sokszor különbözik a munkamoráljuk, azonban mindkét generációra jellemző, hogy egyszerre több dologgal képesek párhuzamosan foglalkozni (multitasking). Az X generációhoz viszonyítva gyorsabban reagálnak, és képesek könnyedén egyik feladatból a másikba átállni, ami persze személyes attitűd kérdése is, viszont megtanulható, elsajátítható.

Visszavonulóban a baby boomer generáció, 10 éven belül javarészt eltűnik a munkaerőpiacról, ahogy legidősebb tagjaik betöltik a hatvanat. 2020-ra a munkaerő 50%-át, 2025-re 75%-át fogja kitenni az Y generáció. A fiatal vezetők ma 25-40 éves ipszilonosok.

Rengeteg fiatal munkavállaló megy külföldre, de ez a legtöbb esetben kényszer. A megfelelő munkakörülmények, a fizetés, a nyílt kommunikáció mind segíthet a hazai munkáltatóknak, hogy megszerezzék és megtartsák az Y generációt – derült ki a Piac & Profit konferenciáján.

Hamarosan az Y generáció uralkodik a munkahelyeken. Nekik kell kedvezni, ha versenyképes kollégákat szeretnénk megszerezni és megtartani. A közhiedelem szerint a kulcs a csocsóasztal, valójában viszont bevonásra, felelősségre és jövőképre van szükség.

Gőzerővel fejlődik az önvezetés technológiája, mely gyökerestül változtathatja meg a közlekedési szokásokat, és nemsokára jön az 5G is. A SMART 2017 okos technológiai konferencián arról is szó volt, hogy a mai egyetemistáknak fel kell készülniük a ma még nem létező szakmákra is. 

Egyre több vállalkozás érzi saját ágazatában a munkaerőhiány jeleit, miközben a pályakezdő fiatalok kivételével nem látják azt a társadalmi csoportot, amely segíthetne ezen a helyzeten. A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexe minimális mértékben növekedett az előző negyedévhez képest.

A siker új kovácsa, az Y generáció jött, látott és győzött! A fiatal, ambiciózus, már a munkaerőpiacon lévő Y-ost megszerezni és megtartani azonban egész más eszközökkel, módszerekkel lehet, mint akár az X generációs elődeiket. Kreatívak, tehetségesek, és ha megfelelően motiváltak, elhordják a hegyeket. De kik ők valójában?

A rugalmas munkavégzés és a kollégák személye a legfontosabb tényezők a jövő munkavállalói számára. Az alapfizetés sem maradt le a dobogóról, de a relatív fontosságot tekintve a top öt elem között a javadalmazáshoz kapcsolódó tényező csupán a harmadik. A PwC Magyarország közel 13000 középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahely-választási preferenciáit tárta fel 2016 novembere és 2017 márciusa között.

Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, de jobban aggasztja őket a geopolitikai és országos konfliktusokból adódó bizonytalanság, miközben – különösen a fejlett országokban – borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően. Azonban tenni is hajlandóak egy jobb világért és a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt: túlnyomó részük szerint a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kellene hagyatkozni – derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett felméréséből.

Versenytársak, de nem ellenségek és ezt meg is szeretnék mutatni. Röviden így foglalható össze a Tokaj Y, a fiatal Y-generációs borászok néhány hónapja alakult szakmai összefogásának lényege. Bár egy borvidéken dolgoznak, egy helyre, egy időben nehéz összehozni a csapatot, így mi most Zsirai Katával beszélgettünk a Tokaj Y-ról, tervekről, jelenről és jövőről.

Tudatlanoknak és lustának csúfolják őket, de mutatkoznak jelei, hogy az Y-generáció tagjai megtalálják a nekik megfelelő helyet a piacon, ahol ötvözni tudják az elhivatottságukat és az üzleti realitást.

Túlzott arrogancia, túlságosan nagy figyelem a külsőségekre vagy az, hogy úgy érzik, mindenkinél többet érnek – néhány probléma, ami lehetetlenné teszi a sikert a fiatal vállalkozók számára.

Az amerikai fiatalok legalább napi 33 percet lógnak a neten, a közösségi médián és a csetappokon a munkafeladataiktól függetlenül. Az elhanyagolt munkaórák miatt évi 800 000 forintnyi kárt okoz egy-egy fiatal munkavállaló a cégének.

Jellemzően szülő–gyerek, pedagógus–tanuló vagy például munkáltató–munkavállaló kapcsolatban mutatkoznak meg látványosan a generációk különbözőségei. A generációk találkozásának egyik érdekes példája, amikor a munkáltatók képviselői egyetemi esettanulmány-versenyen zsűriznek. Többéves hasonló tapasztalat alapján szerzőnk megfontolásra javasol néhány gondolatot.

„A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.” Talán néhányan már-már egyetértően bólintanak ezen sorokat olvasva, különösen, ha csapatukban van Y és Z generációs kolléga. Az idézet azonban nem egy friss vállalati kutatás riportjából való. 3000 éve vésték fel kőtáblákra az akkori „X generációsok” Babilonban. Semmi új nincs a Nap alatt?

A fluktuáció minden vállalat számára komoly gond, a vonzó munkahelyek legfőbb célja, hogy hosszú távon is velük akarjanak maradni a dolgozók. De mivel lehet magunkhoz kötni a fiatalokat? Ezúttal elmondják ők maguk!

A munkáltatóknak egyre fontosabb, hogy sikeresen tudják megszólítani az Y generáció képviselőit is, de sokszor már az álláshirdetésük sem megfelelő. Első kézből származó információval segítünk: az Y-ok maguk mondják el, mi működik!

A cégvezetők számára egyre égetőbb kérdés, hogy a munkaerőhiányos környezetben hogyan tegyék vonzóvá magukat a munkavállalók előtt. A munkaerőpiacon egyre meghatározóbb Y generációt sokak számára még elérni is nehéz. Első kézből származó információval segítünk: az Y-ok maguk mondják el, mi működik!

Sok szó esik mostanában arról, hogy az Y és Z generáció másra vágyik, mással motiválható, mint az idősebb munkavállalók. Sokan pedig megijednek attól, hogy azt a szabadságot és kreativitás iránti vágyat, ami a fiatalokban munkál, egy hazai kis- vagy középvállalkozás nem tudja kielégíteni. Tévedés, minden fronton.

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

Az Y generáció tagjai a technológia használóinak élvonalába tartoznak, ez pedig befolyásolja lojalitásukat is: azonnal és könnyen váltanak munkahelyet egy jobb fizetésért vagy jobb irodai környezetért – derül ki a CBRE felméréséből.

A 20–36 éves álláskeresők nemcsak hogy szeretnének gyorsan elhelyezkedni és jól keresni, de mindezt úgy tennék, hogy a választott környezetben ne nyomásként éljék meg a feladatokat, hanem jó hangulatban töltsék el a munkaidőt – derül ki a Frissdiplomás Kft. felméréséből.

Mindannyian több szerepben "játszunk" a világban, polgárok, fogyasztók, szülők, kollégák, cégvezetők vagyunk, és képtelenség, hogy ezeket a funkciókat teljesen eltérő erkölcsi normákkal töltsük be. Felelősségteljesnek kell lennünk minden szerepünkben – hangzott el a hetedik Fenntarthatósági Csúcs konferencia üzleti szektor felelősségéről szóló paneljében.

Bár a sikerhez sokszor nehéz út vezet, egyre többen állunk saját lábra. Világszerte erősödik a vállalkozói kedv és mi, magyarok is optimistábbak vagyunk: 10-ből 4-en vállalkoznánk, leginkább azért, mert függetlenségre vágyunk.

Az Y generációnak alig marad pénze a havi számlák rendezése után, a szórakozásról mégsem hajlandó lemondani. Többek közt ez is kiderült a Jófogás és a GKI közös kutatásából, amely a generációk jövedelmi körülményeit és pénzköltési szokásait vizsgálta. A pénzköltési lehetőségeket és szokásokat nem a kor-, hanem sokkal inkább az élet-színvonalbeli különbségek határozzák meg.

2000 gyakornoki pozícióval, 6 szektor 47 munkáltatója szállt ringbe a Colibri Internship Awards 2016 versenyén, ahol kiderült, melyek a legvonzóbb munkahelyek a jövő munkavállalói számára.

A fogyasztók hozzászoktak az appok nyújtotta felhasználóélményhez, és ugyanazt az egyszerűséget várják el az élet több területén, akár a pénzügyeik intézésekor is. Épp ezt kínálják a gombamód szaporodó fintech startupok, és hamarosan bizonyos területeken a hagyományos bankok is, ha nem akarnak a piac korszerűtlen és népszerűtlen szereplőivé válni.

Az Y generáció tagjainak többsége (56%) már kirepült a fészekből: a legfrissebb Cofidis Hitel Monitor kutatás eredményei szerint önálló háztartást visznek, és anyagilag már csupán harmaduk függ a szülőktől. Viszont jelentős életeseményeik (párválasztás, együttélés, házasság) rendre későbbre tolódnak, és nehezebben élik meg a felnőtté válást az előző generációkhoz képest.

Globális közösségi összetartozásunk platformja, kommunikációnk médiuma, össztudásunk őrzője. Az internet a születése óta fejlődik, bővül anélkül, hogy ennek számos aspektusával tisztában lennénk. Ma épp a csetalkalmazások fénykorában járunk.

Pár év, és micsoda különbség! A Z-generáció képviselői most tizenévesek és korántsem a fogyasztói társadalom agyatlan robotjai. Nagyon megnézik, mire adják ki a pénzüket, értéktudatosan vásárolnak. Nem halmoznak fel, de amit divatosnak és menőnek vélnek, azt megszerzik. Csak éppen alaposabb utánajárással és mérlegeléssel, mint a bátyjaik és nővéreik. Ha kell, még a szüleikre is rászólnak.

Márkastratégia, más utazók jó értékelései és élmények kellenek ahhoz, hogy az Y generációs fiatalok elinduljanak egy-egy magyar úti célt felfedezni - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Dr. Sziva Ivett turizmus-szakértő legfrissebb kutatásából. Számos magyar régió felismerte már ezt, de van még hová fejlődni.

Az értékesítés felpörgetéséhez a legkülönbözőbb trükköket kell bevetni, a kiváló termék sajnos önmagában a legtöbbször kevés. Kihasználhatjuk a pszichológia eredményeit is!

Az új nemzedék felnőtt, és lassan beszivárog a munkaerőpiacra is. A vágyaik és az elvárásaik még merészebbek, mint az Y generációé voltak, és már a lojalitás is mást jelent a számukra: 70 százalékuk mindössze egy évig marad ugyanazon a munkahelyen – derül ki a Jófogás és a GKI közös kutatásából.

Képzeljük el, hogy kizárólag huszonéves alkalmazottakból áll a munkahelyi gárda és csak néhány vezető idősebb. Amerikában már ez a valóság. És olykor gondot okoz a kissé rendhagyóan viselkedő fiatalok megrendszabályozása.

Gyors karrier, trendi cég és rugalmasság – ez még a fizetésnél is vonzóbb a fiataloknak, legalábbis állítólag. Valójában viszont úgy tűnik, a többség sokkal inkább két lábbal áll a földön. Mi a különbség az álmok és a valóság között az Y generációban?

Kezdik már érezni az informatikai biztonság fontosságát a cégek IT-vezetői, de ezen a területen is az kezd a legfontosabbá válni, hogy boldog legyen a dolgozó. Ehhez pedig dizájnos gép és az online közös munka lehetősége kell.