Meló helyett a neten lógnak a fiatalok

Az amerikai fiatalok legalább napi 33 percet lógnak a neten, a közösségi médián és a csetappokon a munkafeladataiktól függetlenül. Az elhanyagolt munkaórák miatt évi 800 000 forintnyi kárt okoz egy-egy fiatal munkavállaló a cégének.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Nagyon komoly problémánk van az irodai alkalmazottakkal, akik a becslések szerint idejüknek kevesebb, mint 50 százalékát töltik értékteremtő üzleti tevékenységgel. A fiatalabb dolgozók sokszor nem a feladataikkal vannak elfoglalva, a közösségi médiát és az internetet nézik, vagy a telefonjukon üzengetnek, és más nem produktív tevékenységet végeznek.”

Az idézet egy felháborodott és a nevét nem közlő gyáriparostól származik, aki arra reagált, hogy az amerikai központi jegybank (FED) dallasi szervezete kiadta a gyárak termelékenységéről szóló jelentését. Erre reagálva kifogásolta a gyáros, hogy a munkaügyi minisztérium és a kormány olyan szabályozásokat hoz, amelyek növelik a működési költségeket, és csökkentik a termelékenységet, amitől egyre több idő megy el nem fogyasztócentrikus és nem értéknövelő tevékenységekre.

Az üzletember azon akadt ki, hogy 35-39 órásra csökkentené a kormány a munkahetet, és minden ezen felül munkával végzett óra a túlóra kategóriájába tartozna (borsosabb órabérrel). Ezzel nemcsak az ország versenyképessége csökken, hanem a szorgalmasabb munkavállalók motiváltsága is visszaesik. Nem lesznek abban érdekeltek, hogy a munkaidőn belül elvégezzék a kitűzött penzumot – véli a kritikus.

Kép: Flickr / NEC Corp of America

Napi 33 perc, évi 140 óra

Utánanéztünk, vajon Amerikában léteznek-e felmérések arról, hogy a fiatalok a munkahelyükön hány órát töltenek online szörföléssel és cseteléssel. Az Ajilon HR-cég felmérése szerint a 18–34 év közöttiek 75 százaléka mindennap csekkolja valamelyik közösségi médiás accountját (Snapchat, Facebook, Instagram stb.) a munkaidő alatt. A legnépszerűbb körükben a Facebook (88 százalék használja munkaidő alatt magáncélra), a második a Pokémon Go (27 százalék), a 3. helyet megosztva szerezte meg a Snapchat és a Twitter, mindkettőt 21-21 százalék használja a munkahelyén napi rendszerességgel privát dolgokra.

6 óra munka, 8 óra pihenés, 10 óra szórakozás
Állandó háromnapos hétvégék? Vagy hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás? Ki ne akarná? Azt gondolnánk, hogy a munkaadók. De nem így van. Sok cég számára megérné a négynapos, sőt, merész elképzelések szerint még az annál is rövidebb – munkahét.
E korosztály tagjai évente fejenként 140 órát lógnak a közösségi médián a munkaidejükben – vagyis napi 33 percet. Ha ezt elosztjuk 52 héttel, akkor is „csak” 2,69 órányi elvesztegetett munkaidőt kapunk heti lebontásban, ami közel sem a 39 órás munkahétnek a fele, ahogy a háborgó iparos állítja. Igaz, ez is összesen 192,4 milliárdnyi bevételkiesést okoz az ipszilonosok munkaadóinak.

Új-Zélandon például kiszámolták, hogy az ott előírt 27,48 dolláros minimális órabér mellett 3847,2 dolláros (azaz 801 ezer forintnyi) kárt okoz egy-egy Y generációs alkalmazott, ha az említett évi 140 órában hanyagolja a melót a közösségi média hívó szavára hallgatva. De igazából a károk és a munka ellógása ennél nagyobb méreteket ölt. A megkérdezett 2000 Y generációs munkavállaló 13 százaléka ugyanis bevallotta, hogy náluk ez az időtartam legalább egy óra naponta.

Kép: Flickr / Intel Free Press)

Nem mindegy, mikor lájkolunk

A CNBC.com már külön tipp-összeállítást közölt arról, hogyan használjuk munkaidőben a közösségi oldalakat. Ugyanis ha a főnök is online van, és látja, hogy munkaidőben lájkoltunk valamit, aminek az ég egy adta világon semmi köze a munkánkhoz, annak akár megrovás vagy kirúgás is lehet a vége.

Gyakran az is lesz. A careerbuilder.com vizsgálata szerint a megkérdezett munkaadók 28 százaléka mondott már fel beosztottjának azért, mert munkaidőben a melóhoz nem köthető okból használta az internetet és a közösségi médiát (pl. online vásárolt, a Facebookot csekkolta stb.), 18 százalék pedig azért rúgott ki már alkalmazottat, mert valami olyasmit posztolt a közösségi oldalakon, ami rossz fényt vetett a cégre, illetve nem volt összeegyeztethető a cég értékrendjével.

Suzana Flores szerint azonban képtelenség elvárni a munkavállalóktól, hogy 8 órában teljes erőbedobással végezzék a feladataikat. Flores könyvet írt a közösségi média elménkre gyakorolt hatásáról, s úgy véli, mindenkinek kell egy kis lazítás időnként, akár csak percekre, ennek pedig igenis része a közösségi média. Szóval lehet, hogy mégsem olyan káros a Facebook munka közben.

Forrás: Ajilon, Business Insider, benefitspro.com, levo.com, hrmonline.co.nz, CNBC, careerbuilder.com

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo