Vállalatok és fiatalok alapozzák meg a jövő gyűjteményeit

Az elmúlt húsz évben komoly változások történtek a hazai műgyűjtők összetételében és attitűdjében. Első körben az intézményi befektetők, napjainkban pedig az  Y generáció képviselői jelentek meg a piacon. A szenvedély mellett pedig a gyűjtőket egyre hangsúlyosabban a hosszú távú befektetés lehetősége motiválja.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Míg a rendszerváltás előtt pontosan meg lehetett határozni, addig manapság nehéz általános képet adni arról, hogy kik és miért válnak műgyűjtővé. Motivációs tényezők közül a szakértők a képzőművészet szeretete és a gyűjtőszenvedély mellett a befektetési lehetőséget, az értékmegőrzést, valamint a társadalmi presztízst szokták kiemelni. A Deloitte 2016-os, globális Art & Finance riportja szerint a műgyűjtők 72 százaléka szenvedélyből gyűjt, de közben odafigyel a befektetési szempontokra is, 15-20 százalék között van azok aránya, akiket csak gyűjtői, és csak 5-10 százalékuk az, akiket tisztán a befektetési megfontolások motiválnak. A befektetői attitűd mögött a többség az értékállóságot emelte ki, de vannak, akik nyereséget is szeretnének realizálni.

Kép: Virág Judit Galéria

A vállalati gyűjtés gondolatát is a befektetői attitűd hívta életre az ötvenes évek Amerikájában. Először a Chase Manhattan Bank kezdte el építeni mára több mint 30 ezer darabból álló kollekcióját, ugyanis vezetői felismerték: a művészeti befektetés sokkal többet jelent a rövid távon hasznot nyújtó üzleti vállalkozásoknál. Nálunk közel fél évszázaddal később, a kétezres évek elején jelentek meg a céges magángyűjtemények, azóta is jellemzően bankok és tanácsadó cégek építik be CSR- és szponzorációs tevékenységükbe a műgyűjtést, mellyel a 21. századi mecenatúra egy sajátos formáját teremtették meg.

Kép: Virág Judit Galéria

„Az elmúlt 20 évben nagy számban kerültek ki a hazai gyűjtők közül vagyonos magánszemélyek, akik befektetési célokból vásároltak műtárgyat. A 90-es évektől már a nagyobb tőkével rendelkező intézményi befektetők és külföldi vásárlók is megjelentek a piacon: a sok új belépő jelenléte pedig egyrészt egyfajta árrobbanást, másrészt a gyűjtői réteg átalakulását eredményezte – emelte ki Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a hazai viszonyokat vizsgálva. Arra a kérdésre, hogy kik napjaink gyűjtői, azonban már nem lehet egyértelmű választ adni: – Nagyon változó, sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. A rendszerváltás előtt könnyebb volt meghatározni, hiszen főként orvosok, ügyvédek és maszekok vásároltak műtárgyakat, akik másba nem tudták befektetni a megtakarításaikat. Ma azonban jóval szélesebb a réteg, így közel lehetetlen behatárolni a gyűjtői kört.”

Az igazán jelentős gyűjtemények kialakulása hagyományosan generációkon átívelve történik, uralkodók, dinasztiák vagy éppen családok hozzáértő munkájának eredménye. Részben ennek a tradíciónak köszönhető, hogy globális szinten már évekkel ezelőtt elkezdődött az Y generáció betörése a műtárgypiacra. Ők azok, akik gyűjteményeket örököltek, vagy olyan családi háttérrel rendelkeznek, ami ezt a szenvedélyt lehetővé teszi. Azonban egyre többen lesznek ebből a korosztályból cégvezetők, vagy olyan startup vállalkozást hoznak létre, amely hirtelen nagyobb likvid vagyonhoz juttatja őket, aminek egy részét műtárgyvásárlásba fektetik. Nem véletlenül. A globális üzleti szcénában ugyanis sokkal hitelesebbnek számít az a személy, aki komoly befektetésnek tekinti a művészetet. Az Y generáció leginkább a progresszív kortárs művészeti alkotásokat választja, amelyek a jelenlegi társadalmi és politikai folyamatokra is reflektálnak, míg az idősebb gyűjtők azok, akik a tradicionálisabb darabokat keresik, hiszen ezek vásárlása kevesebb kockázattal jár, egy-egy elismert név gyakorlatilag garancia a jó üzletre.

Kép: Virág Judit Galéria

A Virág Judit Galéria vevőkörében is már megjelent a 30-as 40-es korosztály konkrét vásárlási szándékkal: „Azt tapasztaljuk, hogy már ebből a rétegből is kerülnek ki fizetőképes vásárlók, akik egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a műgyűjtés iránt. Ennek ellenére hazai viszonylatban még aligha beszélhetünk az Y generáció térnyeréséről, ez a tendencia egyelőre csak a tengerentúlon jellemző” – meséli Kelen Anna. Ahogy azonban az Amerikából indult vállalati gyűjtés is egyre jellemzőbb hazánkban, biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan itthon is nagy számban az Y generáció tagjai közül kerülnek ki a legprogresszívebb műgyűjtők.

Címlapkép: Fotolia

Stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik a műkincspiac
A válság óta eltelt időszakban a nemzetközi műtárgypiacon a legsikeresebb, 2014-es év után a politikai és gazdasági folyamatok hatására fokozatos változások voltak tapasztalhatók. A szakértők harmada azonban idén az európai piacon növekedésre számít, a globális értékeket pedig továbbhúzhatják az ázsiai és amerikai piacokon várt eredmények is. Az optimista hangulat a hazai műtárgypiacra is jellemző, a tavalyi sikeres műkereskedelmi év után idén a megemelkedett árszint stabilizálódását várják.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo