Az Y generáció tagjainak jelentős része éppen most indítja vagy futtatja fel a vállalkozását.Tim Denning, Y generációs coach az Entrepreneur.com-on megjelent cikkében olyan félreértéseket, hibákat szedett össze, amik tapasztalatai szerint sok fiatal vállalkozót visznek tévútra.

1. Nem számít, hány követőd van a közösségi médián

A fiatal vállalkozók gyakran kezdik úgy startupjuk bemutatását, hogy „ez és ez a cégünk neve, X számú követőnk van”. Pedig a lájkolások nem feltétlenül fordíthatók át vásárlásokká és tranzakciókká. Lájkolni könnyű, nem kerül semmibe – sem időben, sem pénzben. A követők száma tulajdonképpen egy használhatatlan adat, aminek nincs semmilyen, önmagán túlmutató jelentősége. Ha már jelentősebb adatot akarunk lobogtatni, akkor a klikkelések, reakciók, kommentek, rendelések, vagyis az „engagement” (elköteleződés) mérőszámai sokkal mérvadóbbak. A követők nem mondanak el sokat a cégről, az ilyen aktív felhasználók inputjai viszont annál inkább.

Denning azt tanácsolja a fiatal vállalkozóknak, hogy a követők emlegetése helyett inkább fókuszáljanak arra a prezentációjukban, mit akar a piacon megváltoztatni a cég, mennyiben jelent jobbat, többet a riválisok mellett, illetve miért fontos azzal a piaci réssel foglalkozni, amire rávetette magát a vállalkozás.

2. A cég önmagam kiterjesztése

Hogy milyennek és mennyire értékesnek ítélik meg a cégünket, annak viszonylag kevesebb köze van a céghez magához, sokkal inkább a cégvezető személye számít. A cég ugyanis felveszi a vezető identitását. Amilyen a vezető, olyan lesz a vállalkozás. Denning megfogalmazása szerint a cég önmagunk kiterjesztése. A döntéseink és a menedzselési stílusunk révén tükrözi a személyiségünket. Következésképp a cégvezető személye határozza meg, hogy mennyire lesz képes nőni a vállalkozás, milyen tempóban és milyen irányokban.

Denning szerint a cégvezetőt tükrözi az is, ha a munkatársakkal szemben van kívánnivaló. Ha a cég tele van lusta tökfilkókkal, akik ötleteket lopkodnak, az a cégvezetőre vet rossz fényt. Hiába ő maga nem ilyen, róla tanúskodik. Azt  mutatja, hogy nem válogatott össze kiváló munkavállalókat, esetleg nem tudja megfizetni az igazi tehetségeket, vagy túl engedékeny, és nem tudja fegyelmezni a csapatot. Valamilyen módon minden céges hibának a cégvezető személyes gyengesége, valamely nem túl előnyös személyiségjegye áll a hátterében. A megoldás: önismeret, önvizsgálat és tudatos személyiségfejlesztés. Vagyis le kell dolgoznunk a hibáinkat, törekednünk kell a hiányosságaink pótlására, a jellemhibáink kiiktatására.

3. Nem a ruha teszi az embert

Teljesen mindegy, hány, szabónál készült inggel rendelkezik az ember. És az sem számít, milyen márkás cuccokat hordunk. Öltözzünk stílusosan és elegánsan, ez persze fontos az üzleti életben. De a szakértő hangsúlyozza, a ruha nem tesz valakivé. Ha értékes, amit mondunk, senki nem arról fog listát vezetni, hogy mit viselünk. Sőt, bizonyos nagyon sikeres üzletemberek tudatosan mindennap pontosan ugyanazt viselik, és ennek jó oka van.

4. A luxusjárgány sem számít

Nem érdemes hitelre vásárolni egy autócsodát, amint kezd jól menni az üzlet – mondja a szakértő. De ha ez volt életünk álma, és már megvan a járgány, akkor sem érdemes kérkedni vele a beszélgetés során. Az ilyen kivagyiság  ellenszenvessé tesz, sőt talán azt fogják gondolni, hogy valamit kompenzálunk a felvágással. „Különben is már tegnap lejárt a havi törlesztőrészleted határideje” – teszi hozzá szarkasztikusan Denning.

A tanácsokat meghallgatni és mérlegelni tudni kell.
Fotó: flickr/Ted Eytan

5. Mindegy, milyen iskolába jártunk

A siker nem attól függ, hogy milyen elitiskolába járt valaki, hanem a vállalkozás alapötletétől, a saját (cégvezetői) személyiségétől és tehetségétől, s az összeverbuvált csapat képességeitől. Ha jó helyre jártunk, és még egy rakás pénzt is fizettünk érte (vagy a szüleink), az még nem jelenti, hogy rendkívüliek leszünk bármilyen értelemben. Ami azt illeti, sok milliárdossá vált vállalkozó a semmiből kezdte, a nulláról építette fel vállalatbirodalmát. Nem volt mögötte sem szülői pénz, sem családi támogatás, sem protekció vagy bármilyen hátszél.

A megszerzett képességek számítanak, nem a suli neve. Különösen, hogy a mai világban, ahol naponta újul meg számos szakterület, technológa, szinte nincs olyan ember, akinek ne lehetne valami újat mondani.

6. Semmi sem jár

Az Y generáció gyakran emlegetett nagy hibája, hogy azt hiszik, nekik minden jár. Denning szerint viszont csak azért, mert egy a generáció akkor jött világra, amikor a technológia átszabta az üzleti térképet, még nem jelenti azt, hogy jobbak lennének bárkinél. Ahhoz, hogy tényleg jobbak legyenek, bizonyítani kell. A legkeményebb arénában: a piacon. Úgyhogy tessék előállni valami világmegváltó ötlettel! Előbb adni kell valamit a társadalomnak, a világnak, a köznek, hogy aztán learathassuk a babérokat – fogalmaz.

Ugyan ez egyelőre inkább Amerikában elképzelhető, de a tanulság itthon is él: sok fiatal vállalkozó nagyra van magával, mert kockázati tőkésektől összeszedett egy-két millió dollárt. A pénzt a startupok gyorsan elverik, a reményteljes vállalkozó pedig egy év múlva a járdán ül tehetetlenül, azon morfondírozva, miért nem az ő cége lett a következő Uber vagy Facebook. Amerika állítólag tele van ilyen félrecsúszott ígéretekkel. Az amerikaiakban viszont van képesség arra, hogy feldolgozzák a kudarcokat, a magyarokból ez is jószerivel hiányzik. Pedig újrakezdeni egyáltalán nem ciki!

Lelkesedés és megnyerő személyiség
Fotó: flickr/nguyen hung vu

7. Hozzáállás

Lehet a miénk a világ legjobb üzleti ötlete, de ha folyamatosan csak azt nyomjuk, hogy mindent milyen tökéletesen tudunk, nem fogunk túl sok támogatót szerezni. A sikerhez némi alázat is szükséges és az a képesség, hogy tudjunk másokra hallgatni, mások útmutatásait megfontolni. Hallgassunk nagyon-nagyon sokat, tanácsolja a szakember, és csináljunk úgy, mintha nem tudnánk semmit (sok esetben rá fogunk jönni, hogy tényleg volt mit tanulnunk). Meg kell látni mások tehetségét, és igyekezni kell beépíteni azt az üzletünkbe. Egyedül hosszú távon semmire sem jutunk majd. Meg kell látni mások tudását és örömmel fogadni a tapasztalatát, amiből mi magunk majd továbbépítkezhetünk. Nem szabad hiúsági kérdést csinálni abból, hogy mások bizonyos részterületeken többet tudnak, mint mi.

Arra is fel kell készülni, hogy rengeteget kell dolgozni a siker érdekében. Ha nem hajt a cégünk és termékünk, szolgáltatásunk iránti szenvedély és lelkesedés, akkor akár neki se fussunk ennek az odüsszeiának.