Márciusban felgyorsult a magyar jogalkotás, egy hónap alatt annyi jogszabályt hirdettek ki, mint az előző kettőben összesen Március végéig 204 központi jogszabály jelent meg - ez meghaladja a 2011-es szintet -, ezek nagyjából egyharmada kormányrendelet volt. A jogszabályok több mint fele legkésőbb a kihirdetés másnapján hatályba lépett - derül ki a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárából.

Aki nem tudja teljesíteni az elvárt ötszázalékos béremelést, az pályázhassa meg legalább háromszázalékosnak a forrását - erről és ennek költségvetési vonzatáról szól az a törvényjavaslat, amelyről ma tárgyal az országgyűlés. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja így támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében megvalósítják a kompenzációt, és emellett még számos más feltételt is teljesítenek. Ellenzéki vélemények szerint az előirányzott összeg nem elég, ráadásul a mezőgazdasági vállalkozások nem biztos, hogy élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A kormánypártok és az MSZP támogatták az európai uniós fiskális paktum elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot, az LMP és a Jobbik szerint a megállapodás túlzott gazdasági korlátozást jelenthet Magyarország számára. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta: az egyezmény minden pontja elfogadható, miután abból az érdekeinket sértő korábbi pontok már nincsenek benne.

A még hiányzó sarkalatos törvények - a korábbi tervektől eltérően - nem a hétfőn kezdődő tavaszi parlemnti ülésszak alatt, hanem csak ősszel születhetnek majd meg, mivel a Fidesz azokról ötpárti egyeztetéseket kezdeményez. A tavaszi szakaszban a képviselők elfogadhatják többek között az új büntető-, valamint az új polgári törvénykönyvet. Hétfőn az európai kormányközi szerződésről, a dohányzásról és dohány-kiskereskedelemről, valamint a vallási közösségekről tárgyal a Ház.

Hétfőn kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Mintegy hatvan folyamatban lévő előterjesztés van a képviselők előtt a parlamenti honlap adatai szerint, a kormány ez időszakra vonatkozó jogalkotási programjában több mint negyven javaslat szerepel, és sarkalatos jogszabályok megalkotása is vár a képviselőkre. Az országgyűlés frakciói üléseznek ezen a héten. A két kormánypárti képviselőcsoport frakcióülése szerda este kezdődött Egerben, a háromnapos évadnyitóra minden miniszter és államtitkár is hivatalos. A szocialisták hétpontos gazdaságélénkító csomagjukat véglegesítik, az LMP az Új Ellenállás gyakorlati részletein és népszavazási kezdeményezésein dolgozik, a Jobbik a szerinte elhibázott, a gazdagokat támogató gazdaság- és szociálpolitika kiegyensúlyozására készít indítványokat.

A parlament pénteken elfogadta az új jegybanktörvényt, és átmeneti rendelkezéseket fűzött a jövőre hatályba lépő alaptörvényhez. Így a miniszterelnök által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hétről kilencre nőhet a monetáris tanács tagjainak száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Az átmeneti törvényben rendelkeztek arról, hogy hozzájárulást kell kiróni, ha a kormánynak a büdzsében nem szereplő mértéken felül fizetési kötelezettsége támad, az Országos Bírósági Hivatal bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította.

Az Országgyűlés pénteken kora este véget érő határozathozatalai során számos új törvényt alkotott. Új csődtörvény, új választási rendszer, bebetonozott egykulcsos adó. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

A jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására szólította fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor miniszterelnököt. A bizottság elnökének személyes hangvételű levele - amelyről az [origo] adott hírt - azt érzékelteti: ez lehet a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett megállapodásnak. Barroso véleménye szerint Magyarország pénzügyi és gazdasági gondjai elsősorban belpolitikai döntésekre és intézkedésekre vezethetők vissza. Az Európai Bizottság kedden a napi sajtótájékoztatóján megerősítette a levél létét és tartalmát. A parlament kedden megkezdte a jegybanktörvény vitáját.

Megint a késő estébe nyúlhatnak hétfőn a parlamentben a szavazások, pedig nem kisebb jelentőségű törvényekről dönt ma a Ház, mint a jövő évi költségvetés - erről az ülésnap legvégén voksolnak -, az új közoktatási, valamint az önkormányzati törvény, ez utóbbiról név szerinti szavazásra kerül sor. Ezenkívül határozhatnak még a szakképzésről, a közszolgálati tisztviselőkről, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól, a nemzetiségek jogairól és Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló előterjesztésekről is. Az e heti három ülésnapon huszonkilenc előterjesztés zárószavazására kerülhet sor, pénteken az országgyűlési képviselők választásáról is dönthetnek.

Ágazatonként különböző minimálbér és évi 250 órára emelkedő rendkívüli munkaidő korlát szerepel többek között a kedden elfogadott munka törvénykönyvében. A nettó munkabérek megőrzéséhez szükséges emelés mértékének meghatározására a kormány kapott felhatalmazást. Az új munka törvénykönyv rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.

Keddre virradó éjjel negyed háromkor kezdte meg a parlament - a hétfői ülésnap részeként - a munka törvénykönyvének részletes vitáját a beérkezett mintegy hétszáz módosító javaslatról. A vita még kedd reggel is folytatódott annak ellenére, hogy az elfogadott napirend szerint már a napirend előtti felszólalások következtek volna. A hétfői ülésnapon a késő éjjel befejeződött határozathozatal során a képviselők megszavazták a korhatár előtti nyugdíjak eltörlését és a „plázastopot" is..

A korhatár előtti öregségi nyugdíjakról és az igazságszolgáltatási reformról szavaz hétfőn az országgyűlés, amely három héten belül második ötnapos ülését tartja. Kedden a jövő évi költségvetés főszámait határozhatja meg a Ház, bár pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte: nem tartható a 1,5 százalékos növekedési ütem, amelyre a 2012-es költségvetést alapozták. A zárónapon az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a javadalmazásukról szóló kormánypárti előterjesztéseket vitatják meg.

A kormánypártok dicsérték a 2012. évi költségvetést megalapozó törvényeket és a büdzsé tervezetét, az ellenzék a költségvetés visszavonását követelte a parlamentben a pénteki hatórás időkeretű általános vitában. A kormánypártok és az ellenzék is három-három órán át érvelhettek.

Ismét kilenc óra hosszat beszéltek pénteken az országgyűlésben a képviselők a jövő évi költségvetés tervezetéről. A vitában több európai parlamenti képviselő is felszólalt, köztük Bokros Lajos aki szerint a kormány nyíltan meghirdeti az inflációs gazdaságpolitikát, az áfa 27 százalékra emelése, a járulékemelés, az új adónemek bevezetése és a forint árfolyamának gyengítése miatt az infláció közel 5 százalék lesz jövőre.

A kormánypártiak egyöntetű véleménye szerint a büdzsé az ország védelmét célozza, az ellenzék viszont végrehajthatatlannak és károsnak tartja a tervezetet, ez derült ki csütörtökön, amikor a képviselők a 2012. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tegnap megkezdett vitáját folytatták parlamentben. A honatyák többsége pusztán saját vagy pártja álláspontját ismertette, mások véleményével kapcsolatban csak felületes reakciók hangzottak el.

Megszűntetné az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) Koszorús László fideszes parlamenti képviselő, az adótörvényekhez szerdán benyújtott módosító javaslata. A javaslat 2012. január 1-től hatályon kívül helyezi az egyszerűsített vállalkozó adóról szóló 2002-ben elfogadott törvényt.

Valóban országvédelmi költségvetésről van szó, mondta Rogán Antal a Fidesz-véleményt összegezve, a szocialistákat képviselő Mesterházy Attila szerint viszont cinizmus az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítását országmentésnek nevezni. A Jobbik úgy véli, a büdzsé a „nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata". Az LMP egyik vezérszónoka, Scheiring Gábor szerint pedig a költségvetési tervezet számai és a miniszteri felszólalás közötti szakadék egyetlen lehetséges magyarázata, hogy Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés.

A kormány csak évente kétszer, január elsején és július elsején változtathasson az adójogszabályokon - kezdeményezi az LMP abban a törvényjavaslatban, amelyet Vágó Gábor ismertetett.

A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn. A határozat elfogadása lehetővé teszi, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki.

Az országgyűlés hétfőn november elsejei hatállyal felemelte a gázolaj, a szeszes italok és a dohánytermékek jövedéki adóját, öt-, illetve hatszorosára növelte a pénznyerő játékautomaták tételes adóját, január 1-jétől pedig az online szerencsejátékot is megadóztatják. A kormány indoklása szerint részben ezzel foltoznák be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett. Az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időtartamot lerövidítették. Ezenkívül módosították a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egy összegű végtörlesztésével összefüggő, múlt hétfőn megszavazott adószabályozást.

A lakosság fokozódó elégedetlensége már korábban is jeleztkezett, szeptemberre azonban a kiábrándultság a korábbiaknál is súlyosabb jelekben mutatkozott meg - derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből. Már önmagában az is sokat elárul a magyarok jelenlegi hangulatáról, hogy abban az elméleti esetben, ha mostanában választást tartanának, a jogosultak mindössze 40 százaléka járulna az urnákhoz.

Hétfőn a képviselők megszavazták a rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló törvényjavaslatot, az áfa-visszatérítésről rendelkező indítványt és a pozitív lakossági adóslistát is. A végtörlesztést azok vehetik igénybe, akik a rögzített árfolyam alatt vették fel hitelüket, és a hitelfolyósító június 30-áig nem mondta fel a kölcsönszerződésüket.

Mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie még idén a vállalkozások számára a magyar államnak az unió bíróságának döntése következményeképpen. Hétfőn akár dönthetnek is a képviselők arról, miként igényelhetik vissza a vállalkozások a nekik járó összeget. Az indítvány szerint október 20-áig kell az érintetteknek kérvényüket benyújtaniuk, vagy későbbi bevallásukban kérhetik vissza a ezt a pénzt. A jövedékiadó-emelésekről szóló javaslat november elsejei hatálybalépéséhez módosítani kell azt a törvényt, amely szerint az adótörvények kihirdetése és hatályba lépése között minimum 45 napnek kell eltelnie. Ez a határidő már elmúlt.

Rogán Antalnak (Fidesz) aktív napja volt pénteken: a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztését lehetővé tevő törvényjavaslaton kívül ugyancsak egyéni képviselői indítványként benyújtott az országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot is, amely megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást. Ha a javaslatból törvény lesz, akkor nemcsak a nemteljesítő hiteladósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer, hanem valamennyi lakossági hitelszerződés pozitív adatait is.

Az eddigi minimum 45 helyett legalább 30 napnak kellene eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között. Az erre vonatkozó javaslatot hétfő este terjesztette az Országgyűlés elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Az ország megújítása is nehéz feladat, de az euroválság tovább szaporítja a teendőket, kezdte az őszi ülésszak első napján napirend előtti felszólalását Orbán Viktor miniszterelnök, aki - az előzetes információknak megfelelően - országvédelmi akciótervet jelentett be. A kormány lényegében változtatás nélkül támogatja a Fidesz-KDNP frakciónak a devizahitelek végtörlesztéséről szóló elképzelését. A kormányfő ezenkívül még számos javaslatot ismertetett a képviselőkkel.

Nemcsak Orbán Viktor, hanem Navracsics Tibor szerint is módosítani kell a büntetőtörvénykönyvet az uzsora elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A tervek szerint szigorítanák a már létező uzsora-bűncselekmény tényállását. Tegnap a miniszterelnök azt mondta parlamentben, hogy a kormány zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet az uzsorások ellen. Az igazságügyi tárca ma nyilvánosságra hozott tervezete szerint, ha a bűnszövetségben uzsorázó önként feljelenti társait, akkor esetében akár mellőzni is lehetne a kiszabandó büntetést.

Változatlan a pártok támogatottsága; a Fidesz és az MSZP támogatóinak aránya 24, illetve 13 százalék, a biztos pártszavazók körében pedig továbbra is mintegy kétszeres a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben - olvasható az Ipsos legújabb felmérésének összefoglalójában.

Jelenleg államigazgatási egyeztetésen van a turizmus törvény koncepciója, ezt követi a társadalmi-szakmai vita, és legkésőbb a második félévben a parlament elfogadja az új törvényt - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Szállodaszövetség által a budapesti turizmus fejlesztéséről rendezett konferencián szerdán Budapesten.

A sarkalatos törvények döntő része ősszel kerül az Országgyűlés elé - erősítette meg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kedden a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét hétfőn az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból.

Vegyes, de egyfordulós választási rendszert vezethet be a kormány - írta szerdai számában a Népszabadság egy vezető kormánypárti politikusra hivatkozva.

Száznégy magyar környezet- és természetvédő civil szervezet fordult a magyar parlamenthez, mert véleményük szerint az új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest.

Szombaton felkerült az internetre egy hangfelvétel, amelyen Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere a városi közgyűlésén úgy fogalmazott: "akinek nincs semmije az életben, az annyit is ér." Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint Lázár János a hódmezővásárhelyi közgyűlésen tett kijelentése miatt nem alkalmas arra, hogy a Fidesz frakcióvezetője maradjon, de még azt is meg kellene fontolnia, hogy örökre visszavonuljon a politikától és a közélettől.  Az MSZP felszólítja Lázár Jánost, hogy kérjen bocsánatot az emberektől, akiknek becsületébe és önérzetébe belegázolt - hangsúlyozta a szóvivő. Az LMP szerint Lázár János kijelentései a szegényekről cinikusak és felháborítóak.

Nem létező szövegrészt módosított a kormány javaslatára az Országgyűlés tavaly ősszel. Az idei költségvetést megalapozó törvény egy olyan szövegrészt módosított, amely 2007. január elsejével már kikerült az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvényből. A vicces tévedés oka az lehet, hogy a jogalkotók feltételezhetően csak a Complex Jogtár szolgáltatását használták.  - áll az Opten közoleményében.

Az Országgyűlés szerdai ülésén módosítja a 2011. évi költségvetést és az államháztartási törvényt a 250 milliárd forintot stabilitási tartalékkal összefüggésben.

Már hétfőn a parlament elé kerülhet a költségvetési és az államháztartási törvény módosítása a 250 milliárd forintos stabilitási alappal összefüggésben - az erről szóló előterjesztést pénteki ülésén tárgyalta a kormány.

Senkinek, így a magánszférában dolgozóknak sem csökkenhet a fizetése az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben napirend előtt.

Szájer József fideszes EP-képviselő szerint az alkotmányozás tervezett menetrendje, így a húsvéthétfői alaptörvény-elfogadás sincs "kőbe vésve". A politikus siófoki sajtótájékoztatóján a húsvéthétfőre tervezett parlamenti alkotmány-elfogadást firtató újságírói kérdésre azt mondta: "rugalmasak vagyunk".

Nem számolnak be jelentős változásokról a pártelnökök és frakcióvezetők többségének vagyoni helyzetében az Országgyűlés honlapjára keddre virradó éjszaka felkerült képviselői vagyonnyilatkozatok.

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya. A törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament.

Magyarország új alkotmánya 2012 január elsején lép hatályba, az új alaptörvényt jövő év április 25-én, húsvéthétfőn fogadja el az Országgyűlés - nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Nemzetben.

December 23-án, csütörtökön ül össze idén utoljára az Országgyűlés, ekkor döntenek a jövő évi költségvetésről a képviselők. Az utolsó héten várhatóan több mint húsz törvényjavaslatról voksol a Ház.

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. A döntésről nyilatkozniuk azoknak kell, akik a maradást választják, ezt személyesen kell megtenniük nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának a robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket.

Jövő kedden szavaz a parlament a 2011. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról, a parlament honlapján megjelent a lista a kormány által támogatott módosításokról, de a keddi tárgyalási menetrendben szerepel, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság még aznap is készít újabb módosító indítványokat.

A Fidesz szerint mindenki, vagyis a mai nyugdíjasok, illetve az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők is jól járnak a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvénymódosításokkal - mondta Selmeczi Gabriella a párt vezérszónoka, a javaslat hétfő esti általános parlamenti vitájában.

A jegybanktörvény módosítása után a monetáris tanács tagjait a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelöli, így a monetáris tanács négy külső tagja február végi mandátumának lejárta után már a parlament dönt az új tagokról - felelte egy kérdésre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.