Szigorúbban kell büntetni az uzsora-bűncselekményt, és jobban meg kell védeni a tanúkat - nyilatkozta a közszolgálati rádiónak Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes -, mert nagyon sok esetben megnehezíti az ilyen bűncselekmények felderítését és bizonyítását, hogy az érintettek nem mernek tanúskodni.
Navracsics: minél hamarabb, minél több lépést meg kell tenni
Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a kormány országmentő tervét ismertető parlamenti beszédében az uzsorát az országot fenyegető legfőbb veszélyek közé sorolta, a hat fejezetből álló tervben pedig az első helyen szerepeltette. Mint mondta, e nehéz időkben egyre többen fordulnak uzsorásokhoz, s amíg az uzsora létezik, kudarcot vallanak az erőfeszítések. Nincs helyük élősködő bűnözőknek, akik ellen rendőri hajtóvadászattal és a büntetőjog, a zéró tolerancia eszközével kell fellépni. Javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, és arra is javaslatot tett, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, a teljes hiteldíj-mutatót (THM) 30 százalékban maximálják.
Navracsics Tibor az országvédelmi akciótervről szólva azt mondta: minél hamarabb, minél több lépést meg kell tenni. Az uzsorával kapcsolatos új szabályozás miatt szükség lesz a büntetőtörvénykönyv módosítására, a tervek szerint szigorítanák a már létező uzsora-bűncselekmény tényállását. Reményeik szerint ezzel lehetővé válna, hogy koncentráltabban lépjenek fel az ilyen jellegű bűncselekmények ellen. A tényállás pontosításával az egyszeri és a kisebb összegű uzsorakölcsön nyújtását is büntethetővé tennék, az utóbbi esetében a cselekmény szabálysértési alakzatát is megalkotnák.
Beavatkozási pontok az uzsorázás ellen
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden az MTI rendelkezésére bocsátotta az uzsorázás ellen jelenleg lehetségesnek látszó beavatkozási pontokat. A tárca szerint az első lehetséges jogszabály-módosítás az ügyész keresetindítási jogának egyértelműsítése: a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. A második beavatkozási lehetőség, hogy ne csak az üzletszerűen elkövetett uzsorázás lehessen a bűncselekmény megállapításának alapja. Ugyanis - mint kifejtik - az üzletszerűség sok esetben nem állja meg a helyét, „miközben az adósoknak okozott kár nagyon is drámai". Példaként említik azt, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe, a kölcsön nyújtásával egyidejűleg, aláírat az adóssal egy ingatlan-adásvételi szerződést azzal, hogy ha az adós nem fizet, akkor átíratja az ő nevére az ingatlanát. Végül pedig ezt meg is teszi, akár még úgy is, hogy az adós fizet - teszik hozzá. A harmadik verzió a tárca szerint az, hogy - hasonlóan a gyakran bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekményekhez - uzsoraügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetőségét, vagyis ha a bűnszövetségben uzsorázó elkövető önként feljelenti a társait, akkor esetében a kiszabandó büntetést akár mellőzni is lehetne.
A szociális kártya bevezetése is elősegítheti az uzsora-bűncselekmények visszaszorítását, mert így az érintett közvetlenül áruban, közműszolgáltatásban kapná meg az állami támogatást, áll a minisztériumi anyagban, hangsúlyozva azt is: fennáll annak a kockázata, hogy még ez sem állítja meg az uzsorásokat, mert akár az élelmiszert is elvehetik, és ezzel úgynevezett „boltocskázásba" kezdenek, ami az uzsorázásnak egy újabb formája. A minisztérium rövid időn belül a kormány elé terjeszti konkrét törvényjavaslatait, például a büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítását.
