Az Adótanácsadók Egyesülete csütörtökön beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), mert a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek tartja - közölte a szervezet. A VOSZ szerdán hasonló bejelentést tett, s fontolgatja a törvény megtámadását az IPOSZ is.

A száz napja, április 14-én megalakult, Bajnai Gordon vezette kormány két évre 1300 milliárd forintos kiadáscsökkentést lépett meg eddig; emellett a kormányt támogató MSZP kezdeményezésére a költségvetést most nem terhelő, de baloldalinak tartott, a devizahiteleseket segítő szociális intézkedést tett. A kabinetnek csak a vagyonadóban kellett változtatnia eredeti elképzelésén.

A Fidesz támogatottsága a kutatás szerint szinte minden társadalmi rétegben 38 és 42 százalék között van. Az egyetlen kivétel az idősek csoportja: itt 28 százaléknyi a fideszes, és majdnem ennyi (25 százalék) szocialista szimpatizáns is van - írta a Népszabadság online kiadása a Szonda Ipsos legújabb kutatását ismertetve.

Ősszel korrigálhatja a törvényhozás azt a bakit, amely miatt a parlamenti képviselők egy része a költségtérítés jövő évi megszüntetésével a jelenlegi költségtérítése dupláját kaphatja választókerületi pótlék címén. Ezt Göndör István (MSZP) a költségtérítés megszüntetését indítványozó javaslat előterjesztője mondta az MTI-nek pénteken.

A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett. A  gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. Nem emelkedik jövőre a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik.

Azzal, hogy az Országgyűlés hétfőn várhatóan elfogadja a jövő évi adótörvényeket, jó időben, újabb és hatásos lépéseket tesznek a gazdasági válság hatásainak csökkentésére - vélte Kékesi Tibor, MSZP-s képviselő.

A Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti legújabb szándéknyilatkozat-tervezet egy kitétele szerint egy központi beszedésű, értékalapú, vagyoni típusú adó ésszerűen része kell, hogy legyen a magyar adórendszernek - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kérdésre válaszolva az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén.

Letette ünnepélyes esküjét Baka András a parlamentben, miután az Országgyűlés hétfőn 309 igen és 36 nem szavazattal megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

Számos parlamenti képviselővel bővül a Környezetvédelem Nagykövetei mozgalom: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felkérte az országgyűlési képviselőket, hogy környezetvédelmi fogadalomtételt tegyenek, s környezettudatos vállalásokkal példát mutassanak Magyarország polgárainak. "A politikusok sok mindenben nem értenek egyet, de a környezetvédelem fontosságában igen" - mondta a Parlament Gobelin-termében tartott sajtótájékoztatón dr. Oláh Lajos államtitkár.

A parlament előtt lévő adócsomag a járulékok csökkentésével elsősorban az átláthatóbb adórendszert szándékozik megteremteni a PricewaterhouseCoopers (PwC) szerint, hiszen a járulékokból jó néhány más járulékok értékébe épülne be.

A válságkezelő program nem a következő választásra, hanem a következő tíz évre szól - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök Szegeden, ahol vállalkozói fórumon ismertette az adóváltozásokat. Szerinte a vállalkozások terheit az adómódosítások 450-480 milliárd forinttal csökkentik, egyidejűleg bizonyos kisebb tételek 40-50 milliárddal növelik; azaz nettóban 2010-től 400 milliárdos csökkenés történik, a „mérleg tehát mindenképp pozitív lesz".

A magánszemélyekkel azonos módon és feltételekkel adóznának a jövőben az országgyűlési képviselők, a költségtérítésük pedig megszűnne - ezt tartalmazza a Göndör István (MSZP) által benyújtott, az alkotmányt is módosító törvényjavaslat. A javaslat parlamenti elfogadásához az MSZP-nek meg kellene szereznie a Fidesz támogatását. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint minden olyan megoldást elfogadhatónak tartanak, ami nem jár a képviselői tiszteletdíj emelésével.

Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata, amely tartalmazza többek közt az értékalapú ingatlanadó bevezetésének módját, az szja alsó sávhatárának 5 millió forintra emelését, és az EVA-kulcs ötszázalékos növekedését. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt "feljegyeznék", és az örököst terhelné.

A Bajnai-kormány válságkezelő csomagjának első elemeit tartalmazó adótörvény-módosítást 201 igen, 166 nem szavazattal  és 4 tartózkodással fogadta el hétfőn a parlament. Oszkó Péter pénzügyminiszter 27 zárószavazás előtti módosítást fűzött az adótörvény-csomaghoz. A jogalkotásnak ebben a fázisában már csak koherenciazavart - belső ellentmondásokat - rendezhet a törvényjavaslatot benyújtó miniszter.

Hétfőn lesz az adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények zárószavazása, amelynek nyomán júliustól 20-ról 25 százalékra nő az áfa, és augusztustól a munkabér 70-ről 60 százalékára csökken a táppénz. A parlament előtt lévő javaslatok csak az idén hatályba lépő változásokról rendelkeznek, a jövő évi módosításokról külön előterjesztés készül majd.

Az MSZP szavazói továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben bíznak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék) - derült ki a Századvég és a Forsense közvélemény-kutatásából. A Fidesz nagyon veri a szocialistákat, a Jobbik pedig bejutna a parlamentbe.

A kormány elsődleges célja a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás növelése, amelynek érdekében elkerülhetetlen az adórendszer átalakítása, az adóterhek csökkentése - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kedden az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában tartott expozéjában az Országgyűlésben.

A Bajnai-kormány minisztereinek eskütételével kezdődik az Országgyűlés mai ülése. Bajnai Gordon kormányának hat új tagja teszi le az esküt, ugyanúgy, mint a Gyurcsány-kabinet tagjai közül azok, aki továbbra is posztjukon maradnak, vagy új tárca élén folytatják tevékenységüket. 

A kormánytagok közül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Göncz Kinga, Szilvásy György, illetve Veres János távozó minisztereknek jár végkielégítés a jelenlegi szabályok szerint.

Megszavazta a bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta a parlament. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással hozták meg. A bizalmatlansági indítvány elfogadása után Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt, és aláírta az erről szóló okmányt. A szavazás után Gyurcsány Ferenc hátraült a képviselők közé.

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnök, Bajnai Gordon megválasztásáról keddi ülésén dönt az Országgyűlés. Azt megelőzően, a délelőtt folyamán Bajnai Gordon ismerteti kormánya összetételét és válságkezelő programjának részleteit az MSZP és az SZDSZ képviselőivel. 

A SZDSZ képviselői megszavazzák Bajnai Gordont miniszterelnöknek - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fodor Gábor. A 19 fős képviselőcsoportból hárman jelezték, hogy nem támogatják Bajnai kormányfői jelölését.

Az MSZP kedden nyújtja be az Országgyűléshez a konstruktív bizalmatlansági indítványt. A szocialisták már a múlt heti frakcióüléseken összegyűjtötték a szükséges 78 aláírást; a leköszönő miniszterelnöké nincs köztük. 

Ha az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők aláírják a Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt által készített politikai nyilatkozatot, akkor többek között azt vállalják, hogy támogatják a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését - derül ki az MTI birtokába került dokumentumból, amelyet csütörtökön juttattak el a két frakció képviselőihez. Idén július 1-jétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, a gáz- és távhőár-kompenzációt még ebben az évben csökkentenék, jövőre pedig fokozatosan kivezetnék az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett.

Levette napirendjéről az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot hétfőn a parlament. Az SZDSZ javaslatát 333 igennel 2 nemmel és egy tartózkodással szavazta meg a Ház. 

Az SZDSZ számára három miniszterelnök-jelölt volt elfogadható: Surányi, Békesi és Bokros - mondta az MSZP és a szabad demokraták pénteki egyeztetése után Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke szerint mára világossá vált, hogy az első kettő jelölt nemet mondott a felkérésre, ezért most az SZDSZ azt javasolta: az MSZP fontolja meg Bokros Lajos jelölését. Egyéb lehetőség híján előrehozott választások jöhetnek. Vagy egy újabb jelölt...

Már véget is ért a csütörtök délután egy óra körül megkezdődött egyeztetés az MSZP és az SZDSZ között. A szabad demokraták delegációjának tagjai távozásuk után nem nyilatkoztak a sajtó képviselőinek. Surányi szerint ő már nem jelölt.

Informális megbeszélést tartott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke vasárnap, a megbeszélésen nevekről nem tárgyaltak. Navracsics Tibor szerint mivel úgyis választási kampány lesz, - várhatóan június 7-én lesznek az európai parlamenti választások Magyarországon - egyszerűbb lenne és olcsóbb, ha ezzel együtt megtartanák az országgyűlési választásokat is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez.

Még nem tudni, hogy megegyezésre jutnak-e a parlamenti pártok a képviselői költségtérítésről az ügyben indított népszavazás parlamenti tárgyalása előtt. A Fidesz és az SZDSZ hajlandó egyezkedni a szocialistákkal.

A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsa 19 százalékra nő, a sávhatár 1,7 millió forintról 3 millió forintra emelkedik a tervek szerint - jelentette be hétfőn Gyurcsány Ferenc. A kormány azt javasolja, hogy a vállalkozások társasági adója 16 százalékról 19 százalékra emelkedjen, és szűnjön meg a vállalati különadó. Az áfát 23 százalékra emelnék.

Szakértők azt ajánlották a kormánynak, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap 2009-2010-re vonatkozó előrejelzéseit vegye alapul, és azoknál óvatosabban számoljon - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt követően, hogy világgazdasági folyamatokat elemző szakértőkkel egyeztetett a Parlamentben.

A kormány azért hív össze rendkívüli parlamenti ülést január 29-ére, hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt mondhassa el, a folyamatosan romló gazdasági kilátások fényében hogyan értékeli a gazdasági helyzetet és milyen intézkedéseket tervez - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök az MSZP kétnapos noszvaji ülése után újságírók előtt.

Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényt hétfőn, 209 igen, 171 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A jogszabály a központi költségvetés 2009. évi bevételi főösszegét 8.300,2 milliárd forintban, kiadási főösszegét 8.961 milliárd forintban, hiányát 660,8 milliárd forintban állapítja meg.

A parlament megszavazta az adó- és járuléktörvényeket; a változás valamennyi adótörvényt érinti, a javaslat 198 igen és 181 nem szavazatot kapott.

Név szerinti szavazással elfogadta az Országgyűlés a 13. havi nyugdíj összegének 80 ezer forintban történő maximálását kedden.

Az Országgyűlés hétfőn nem vette napirendre a Fidesz javaslatát, amely a 2002-es szintre állítaná vissza az államtitkárok, miniszterek és a miniszterelnök fizetését.

Bár az adótörvények módosítása között szavazástechnikai okból a kormány támogatási listáján szerepel az MDF által javasolt áfa-emelés 20 százalékról 22 százalékra, a kormánytagok nemmel fognak szavazni - jelentette be Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.

Inkább a bérek csökkentésére, mintsem elbocsátásokra van szükség - véli Szanyi Tibor, az MSZP gazdasági kabinetfőnöke, aki szerint az adócsökkentés a jelenlegi helyzetben ostobaság lenne. A parlamenti pártok gazdasági kabinetvezetőinek néhány kérdésben eltérő a véleménye, ám többször is ugyanarról beszéltek, amikor a teendőket sorolták.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtését célzó törvényjavaslatot a parlamentnek.

Szeptemberhez viszonyítva októberben a pártválasztás trendjei nem mutatnak jelentős változást, de a bizonytalanok körében népszerűbb lett az MSZP.

Nyilvánvaló, hogy a pártok nem akarnak a 13 magyarországi kisebbségnek parlamenti képviseletet biztosítani - jelentette ki Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy budapesti konferencián.

Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő csatlakozik az MDF-frakcióhoz - közölte maga az érintett és Herényi Károly frakcióvezető a képviselőcsoport ülése közben hétfőn délelőtt.

A Pénzügyminisztérium (PM) az Országgyűlés Házbizottságának hétfői üléséig várja a válaszokat a parlamenti pártoktól arra, hogy a hétvégi egyeztetésen felvetődött kérdésekben milyen álláspontot foglalnak el.

Az MDF országos választmánya levette a szombati ülése napirendjéről Almássy Kornél kizárásának ügyét - közölte Katona Kálmán, a választmány jelenlegi elnöke.

Vas János kilépett a frakcióból, erre Roszik Gábor evangélikus lelkész, az MDF volt országgyűlési képviselője visszalépett a pártba.