Az új, értékalapú ingatlanadót úgy vezetnék be, hogy az erről szóló első bevallást jövő tavasszal kellene benyújtani. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt "feljegyeznék", és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól. A tervek szerint az önkormányzatok sorolnák be az ingatlanokat területi alapon, viszont megteremtenék annak a lehetőségét, hogy aki nem ért egyet a megállapított értékkel, kérhessen az ingatlanára más értékbecslést. Az értékbecslők körét az állam határozná meg. A tulajdonosok erről a listáról választhatnának, de az értékbecslés költségét saját maguknak kellene állniuk. Ezzel a megoldással az Alkotmánybíróság korábbi aggályát küszöbölnék ki.
Az ingatlanadó bevezetésénél figyelembe veszik azt is, hogy korábban a luxusadó fizetése alól a nagyértékű ingatlan tulajdonosai számára kiskapu lehetett volna a társasházzá alakítás, hiszen a lakások ezzel már az értékhatár alatt maradtak volna. A mostani javaslat a 10 és 30 millió forint közötti ingatlanoknál is jelentős állami bevétellel számol, vagyis ez a megoldás nem lesz járható út.
Az MTI úgy tudja, a tervek szerint a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedne és a mostani 18 százalék helyett 17 lenne az alsó kulcsa. A felső kulcs 36-ról 32 százalékra csökkenne. A 2010-es adócsomag tartalmazza azt is, hogy a jelenlegi 25-ről 30 százalékra nőne az EVA-kulcs.
Oszkó: nem személyes mánia az ingatlanadó
A pénzügyminiszter szerint az ingatlanadó nélkül nem lehet olyan határozott lépéseket tenni az adószerkezet átalakításában, mint amire szükség lenne a magyar gazdaságnak. "Nem azért fogok küzdeni az ingatlanadóért, mert nekem személyes mániám lenne, hanem mert bevezetésével sokkal határozottabb átalakításra lesz lehetőség ott, ahol szükség van átalakításra" - fogalmazott Oszkó Péter, hozzátéve: igazságos rendszeren dolgoznak, s annak bevezetéséből, ha az kellően gyors, és megfelelő az adónem szerkezete, már jövőre származhat bevétel.
A tárcavezető szerint az Országgyűlés által elfogadott 2009-es adóátalakítások célja a munkahelymegtartás és a középosztály jövedelmi pozíciójának javítása, amit a járulékcsökkentés szolgál. A pénzügyminiszter szerint rövid távon minden forint hasznos, így a mostani mértékű járulékcsökkentés is hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához.
A pénzügyminiszter szerint a változtatásoknak, még ha kis arányú is az adórendszer idei átalakítása, az az üzenete, hogy "érdemes aktívnak lenni", azoknak csökkennek a terhei, akik dolgoznak. Hozzátette: ennek jórészt az áfa és a jövedéki adó növelése teremti meg a feltételét.
