Lehet, hogy válság idején ez az összeg csak a "talpon maradáshoz" elég, vagy a munkavállalók megtartására, de a kormány hosszú távú megoldást akar - közölte  a kormányfő. "Nekünk azt kell nézni, hogy mi van a válság után, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek azt biztosítják, hogy Magyarország minél gyorsabb ütemben lábalhasson ki a válságból, és sokkal erősebben kerüljön ki, mint ahogy belejutott" - hangoztatta a kormányfő.

Az adóék csökken majd - jelentette ki Bajnai Gordon. Ma az összes teher - a munkaadói és a munkavállalói -, nettó átlagbérnél 54 százalék, amely két lépésben 45,7 százalékra csökken majd. Ez azt jelenti, hogy Európa második legdrágább országából a középmezőny alá kerül Magyarország - mutatott rá. "Ez a kormány egy év alatt, meg tudja fordítani az ország haladási irányát, de a következő kormányoknak ezen az irányon kell tartaniuk, és további adócsökkentéseket kell végrehajtaniuk, elsősorban a vállalkozások oldaláról" - hangsúlyozta.

Kompenzálnák az áfaemelést

Az áfa-növekedést az uniós beruházások esetében több lehetőséggel tudja a beruházó finanszírozni, ha szükségessé válik - mondta előadása után, vállalkozói kérdésre válaszolva a kormányfő. Kifejtette, hogy az uniós beruházásoknál minden esetben terveztettek biztonsági tartalékot, amelyből elméletileg van lehetőség a többletterheket finanszírozni. Emellett az építőipari árak is csökkentek, ráadásul sok esetben nem, vagy csak részben jelentkezik a növekmény.  A kormányfő szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgoznak azon, hogy a nehéz helyzetbe került beruházásoknál a problémát megoldják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden beruházás drágább lehet mostantól öt százalékkal; minden esetben igyekeznek ugyanis meggyőződni arról, hogy a többletkiadás indokolt-e, és ha igen, milyen mértékben - figyelmeztetett.

A kormányfő végül hangsúlyozta: "csak összefogással, csak középen tartással, csak a józan ész politikájával s bizony fájdalmas intézkedésekkel való szembesüléssel, megtisztulással lehet kimenni ebből a programból." A válságkezelő program nem a következő választásra, hanem a következő tíz évre szól - tette hozzá Bajnai Gordon. (A gyes és gyed változásairól itt olvashat.)

Az SZDSZ feltételekhez köti a vagyonadó támogatását

A vagyonadóról szóló törvényjavaslatot, illetve a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosító javaslatot általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés költségvetési bizottsága a szocialista képviselők, valamint az egyetlen jelenlévő szabaddemokrata képviselő támogatásával. Horn Gábor (SZDSZ) jelezte, hogy pártja a vagyonadót csak akkor szavazza meg az Országgyűlésben, ha a kormány és az SZDSZ közötti megállapodásban rögzítik a párt módosító javaslatának beépítését a javaslatba.

Horn Gábor a következő módosításokat nevezte meg: az ingatlanadó ne legyen központi adó, azt ugyanis az önkormányzatok nélkül sem kivetni, sem beszedni nem lehet. Az ingatlanadó legyen levonható a személyi jövedelemadóból, végül elfogadhatatlan, hogy akinek egy forint híján 30 millió forintot ér a lakása az nem fizet adót, míg akié egy forinttal drágább, annak 0,35 százalék adót kelljen fizetnie. (A kormányfő szerint 30 milliós ingatlanban a nyertesek laknak.)

Az ellenzék kifogásai...

A vitát megnyitó Varga Mihály bizottsági elnök (Fidesz) úgy vélte, hogy a kormánynak a mostani törvényjavaslatokkal két célja van: csökkenteni az államháztartás hiányát, és betartani az IMF-fel kötött szerződést. Kifogásolta, hogy a családi jövedelmek változását nem számolták ki a Pénzügyminisztériumban, és nincs a javaslatoknak gazdaságpolitikai iránya.

Tállai András (Fidesz) szerint semmi nem indokolja a javaslatok gyors tárgyalását. Idézte az MNB elnökét: nem tudni, hogy ősszel milyen lesz a gazdaság, akkor kell majd intézkedéseket hozni. Jó elemnek nevezte az szja, illetve a járulék csökkentését, ugyanakkor nem értett egyet a vagyonadó bevezetésével, mivel az abból származó 10-20 milliárd forint bevétel miatt egyszerűen nem éri meg.

Mádi László (Fidesz) egyebek mellett nem értette, hogy a lakásszerzési illeték 4 millió forintos alsó sávhatára miért nem emelkedik. A 90-es években ennyibe került egy átlagos lakás, ma legalább hárommal kellene felszorozni a 2 százalékos illeték határát. Kifogásolta az eva 25 százalékos kulcsának 30 százalékra emelését, mivel ennek az adónak éppen az alacsony kulcs és a kevés adminisztráció volt a lényege, ami a gazdaság kifehérítését célozta.

Domokos László (Fidesz) azt vetette fel, hogy ha egy településen nincs ingatlan forgalom, akkor ott a lakások forgalmi értéke nulla. Az APEH miként értékeli az ilyen helyzeteket? - kérdezte. Molnár Oszkár (KDNP) pedig azt javasolta, hogy a központilag - az APEH által beszedett - iparűzési adót fejkvóta szerint osszák szét az önkormányzatok között.

...és a cáfolatok

A kormánypárti képviselők közül Kékesi Tibor és Molnár Albert védte a kormány szándékait, amellyel átstrukturálja az adórendszert. Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár a felvetésekre és a kérdésekre adott válaszaiban kiemelte, hogy az adótörvényeknek meg kell előzniük a költségvetés készítését, ezért nem korai a  mostani beterjesztésük. A javaslat válságkezelő szabályai pedig már július 1-jén hatályba lépnek - a javaslat szerint. A magán- nyugdíjbiztosítási pénztárból az államiba visszalépést csak az idősebb korosztálynak engedi meg a javaslat, ez nem érint többet 1-2 ezer embernél - mondta az államtitkár.

A költségvetési bizottság 15 igen (a szocialista képviselők és a szabaddemokrata Horn Gábor szavazatával), 12 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta mindkét adótörvény- javaslatot. A költségvetési bizottság elfogadta azt is, hogy Keller Lászlónak (MSZP) a szerencsejáték törvényt módosító képviselői indítványa bizottsági módosító javaslatként fusson tovább. Az ellenzéki képviselők itt is nemmel szavaztak. A módosítás a póker típusú kártyajáték kaszinón kívüli - kártyatermi - szervezését szabályozza.