Az őszi adócsomag az ólmozatlan benzin jövedéki adóját ezer literenként 108.700 forintban, míg a gázolajét 89.300 forintban határozta meg. Ehhez a magyar kormány megkérte az Európai Bizottság hozzájárulását, amely eddig nem érkezett meg. A mostani törvénymódosítás az ólmozatlan benzinre - fajlagosan - 109.000 forint, míg a gázolajra 90.500 forint jövedéki adót ír elő. Miután az új adók felülírják a még hatályba nem lépett régit, a régi adótételek törlését kérte a jogrendszerből a pénzügyminiszter.
A miniszter végső módosítása úgy alakítja az egészségbiztosítási törvényt, hogy az üzemi balesetnél külön kezeli a munkahelyen, illetve az odamenet, vagy onnan hazafelé bekövetkezett balesetet. Ez utóbbi neve úti baleset, amelyre nem az átlagjövedelem egésze, hanem csak 90 százaléka jár. (A kormány adóterveiről itt olvashat bővebben.)
Mit kell bejelenteni?
Az szja törvény úgy módosult, hogy ha a munkavállalónak olyan adóterhet nem viselő járandósága van, amelyet nem a munkaadójától kapott, arról nyilatkozatot kell adnia a munkaadójának. A módosítás ilyennek nevezi a családi pótlékot. A pénzügyminiszter a zárószavazás előtti módosításban úgy változtatta meg a személyi jövedelemadó törvényt, hogy csak a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett nem adózó jövedelmeket kell bejelenteni.
Pettkó András független képviselő - szintén a zárószavazást megelőzően - kérte, hogy a családi pótlék nem adózó jövedelemként kezelésénél küszöbölje ki a parlament az abban rejlő alkotmányellenességet. A zárószavazás előtti felszólalásában példát hozott arra, hogy aki az év első néhány hónapjában jól keresett, majd elvesztette munkáját, és csak családi pótlékot kapott, annak utólag emelkedni fog az adója. Miután az alkotmányügyi bizottság Pettkó András módosító javaslatát nem támogatta, csak a pénzügyminiszteréről szavazott a parlament. Ezt 199 igen, 158 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A középosztály helyzetén javítana a program
A 2009-es adóátalakítások célja a munkahelymegtartás és a középosztály jövedelmi pozíciójának javítása - közölte Oszkó Péter pénzügyminiszter hétfőn az MTI-vel, amikor az Országgyűlés elfogadta az idei adójogszabályokat. Oszkó Péter azt mondta, hogy a 2009-as adóátalakítások reális célja a munkahelymegtartás, s ezt a járulékcsökkentés szolgálja. A pénzügyminiszter szerint rövid távon minden forint hasznos, így a mostani mértékű járulékcsökkentés is hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához.
Ahhoz, hogy új munkahelyek létesüljenek, más gazdasági környezet és nagyobb arányú adószerkezet-átalakítás is szükséges - fogalmazott a miniszter. Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy a munkahelymegtartás mellett a változtatások célja az, hogy javuljon a középosztály jövedelmi pozíciója. Ezt szolgálja a személyi jövedelemadó sávhatárának felemelése. A pénzügyminiszter szerint a változtatásoknak, még ha kis arányú is az adórendszer idei átalakítása, az az üzenete, hogy "érdemes aktívnak lenni", azoknak csökkennek a terhei, akik dolgoznak. Hozzátette: ennek jórészt az áfa és a jövedéki adó növelése teremti meg a feltételét.
Oszkó Péter azt mondta még, hogy rövid távon nem bővülhet a 18 százalékos, kedvezményes kulcsba sorolt termékek köre. Ezt azzal indokolta, hogy kifejezetten a rászorultságon alapult a termék- és szolgáltatatási kör meghatározása, semmiféle iparági kedvezményeket nem kívántak biztosítani, mert ezt a költségvetés nem engedheti meg magának. Arra a kérdésre, hogy az ingatlanadó jövő évi bevezetésért küzdeni fog-e, azt válaszolta: az ingatlanadó nélkül nem lehet olyan határozott lépéseket tenni az adószerkezet átalakításában, mint amire szükség lenne a magyar gazdaságnak.
"Nem azért fogok küzdeni az ingatlanadóért, mert nekem személyes mániám lenne, hanem mert bevezetésével sokkal határozottabb átalakításra lesz lehetőség ott, ahol szükség van átalakításra" - fogalmazott Oszkó Péter, hozzátéve: igazságos rendszeren dolgoznak, s annak bevezetéséből, ha az kellően gyors, és megfelelő az adónem szerkezete, már jövőre származhat bevétel.
