A Fidesznek nem tetszik
Sem a tizenharmadik havi nyugdíj, sem a tizenharmadik havi bér megszüntetésével, sem a családi pótlék, a gyed és a gyes mértékének csökkentésével nem ért egyet a Fidesz – közölte Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Az ellenzéki párt szerint ugyanis nem a tizenharmadik havi nyugdíj és bér vagy a gyed és a gyes mértéke okozta a válságot - emelte ki a politikus. Balsai István kiemelte: a Fidesz nem kíván az "illegitim kormány" javaslatairól tárgyalni.
Az állami szférát érintő intézkedések között a kormányt támogató képviselők vállalnák, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Ezek mellett megszűnne 2010-től a közszféra 13. havi juttatása, ehelyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános "ösztönző kiegészítést" vezetnének be". A tervek szerint csökkentenék az önkormányzati támogatásokat is a hatékonyság növelésével párhuzamosan.
Módosulna a szociális támogató rendszer
A nyugdíjrendszert több ponton is megváltoztatná az új kabinet: a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetését az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól gyorsítanák fel, évente hat hónappal emelnék a korhatárt. A kormányt támogató képviselőknek el kell fogadniuk azt is, hogy a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január elsejére ütemeznék át, a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekciót pedig elhagynák.
A szociális rendszert is több változás érintené: a táppénz általános mértéke 60 százalékra csökkenne, a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát pedig két évben maximálnák átmeneti időszakot biztosítva az átállásra.
Ami még fontos
A nyilatkozat három egyéb intézkedést is rögzít: a kormány csökkentené a közösségi közlekedés támogatását, mérsékelné a közmédia támogatását, illetve csökkentené az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatásokat.
A dokumentum leszögezi, hogy ez a nyilatkozat nem a formálódó válságkezelő kormány teljes programját foglalja össze, csak annak az elkerülhetetlen részét képező mihamarabbi parlamenti vagy kormánydöntést igénylő "fájdalmas, lemondást jelentő" intézkedéseit.
Bajnai politikai nyilatkozata (változtatás nélkül)
Magyarországnak nincs vesztegetnivaló ideje
A világgazdasági válság hatásainak enyhítéséhez, a kilábalás minél közelebbi esélyének megteremtéséhez és ahhoz, hogy Magyarország a válság tanulságaiból okulva, megerősödve, az eurózónához érdemben közelítve kerülhessen ki a mai helyzetből, azonnali és határozott cselekvésre van szükség.
A válságkezelő kormány készülő programja tartalmazza ezeket az elkerülhetetlen, mindenki számára sok lemondással járó, de a gyorsabb kilábalást és fenntartható fejlődést lehetővé tevő intézkedéseket.
Fontos leszögezni, hogy e nyilatkozat nem a formálódó válságkezelő kormány teljes programját foglalja össze, csak annak elkerülhetetlen részét képező mihamarabbi parlamenti, vagy kormánydöntést igénylő, fájdalmas, lemondást jelentő intézkedéseit.
Hiszünk abban, hogy amíg a program végrehajtásához biztosítható a parlamenti többség támogatása, addig a válságkezelő kormány jobb megoldás Magyarország számára, mint az érdemi időveszteséggel és bizonytalansággal járó előrehozott választás.
Cél: megvédeni minél több magyarországi munkahelyet
Magyarország nehéz helyzetben van. A gazdasági visszaesés mértéke hónapról-hónapra egyre súlyosabbnak tűnik. A gazdasági szereplők a kialakult kapacitásfelesleg, illetve az esetleges likviditási problémák miatt igen jelentős leépítésekre és a termelésük számottevő visszafogására kényszerültek az utóbbi hónapokban.
Mindez igen jelentős mértékben csökkenti a költségvetés várható bevételeit (áfa, társasági adó, személyi jövedelemadó, járulékok, stb.). Elemzői becslések szerint a nemzetközi visszaeséssel párhuzamosan a hazai gazdaság 2009-ben a 3,5%-os előrejelzésnél nagyobb mértékben is zsugorodhat, ami az államháztartás hiányát a februárban meghozott intézkedések ellenére is jelentősen növelheti.
Magyarországon a tartós, mély gazdasági visszaesés akár több százezer munkahelyet is veszélybe sodorhat. Ha lehet közös nevezője a pártpolitikai különbségeken túllépő cselekvésnek, a magyar munkahelyek megőrzése bizonyosan az. Csak a foglalkoztatási rendszer egyben tartásával kerülhető el a tartós társadalmi kettészakadás, az, hogy a gazdasági válságból szociális válság alakuljon ki, és hogy felerősödjenek a szélsőséges jelenségek. Mindezeket figyelembe véve az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése, a költségvetési hiány kézbentartása és az euró bevezetésének középtávú célja mellett, Magyarország rövidtávon hármas kihívás előtt áll.
Először: Magyarországnak úgy kell átalakítania az állam működését, hogy a kiadás- és adócsökkentés révén könnyítse a munkavállalók és munkaadók terheit, érdemben csökkentse az újraelosztás mértékét, de a lehetőségeinkhez képest a lehető leginkább képes legyen érvényt szerezni a társadalmi igazságosság elvének.
Másodszor: hazánknak pénzügyi elsősegélyt kell nyújtania a magyar gazdaság szereplőinek – kiemelten a magyar munkahelyek kétharmadát megteremtő kis- és középvállalkozásoknak –, hogy talpon tudjanak maradni a válság leghevesebb időszakában. Célunk, hogy a lehető legtöbb olyan munkahelyet megőrizhessük, amelyet a válság ma fenyeget.
Harmadszor: élénkítenünk kell a gazdaságot, elsősorban az európai uniós forrásokon alapuló beruházások segítségével. Ez az elkövetkező évben például a nagy foglalkoztatási igényű építőiparnak több mint 1800 milliárd forint megrendelést jelent.
A válságkezelő kormány teljesíti Magyarországnak az IMF-szerződésben és a konvergencia-programban vállalt kötelezettségeit, az alábbi intézkedések elfogadása pedig tovább erősítheti a külföldi finanszírozók Magyarország iránti bizalmát. Mindez már belátható időn belül is a forint árfolyamának stabilizálódásához és középtávon a magas reálkamatokban kifejeződő kockázati elvárások csökkenéséhez vezethet. A válságkezelő program rövidtávú lépései a hosszú távú célokat is szem előtt kell, hogy tartsák. A növekedés akadályainak elhárításával és szerkezeti reformokkal, vagyis az ország rosszul működő rendszereinek átalakításával hazánk a válságot követően ismét a gyors fejlődés útjára léphet, a magyar állam fokozatosan ledolgozhatja korábban felhalmozott adósságát és Magyarország a lehető leghamarabb csatlakozhat az eurózóna országaihoz.
A készülő Válságkezelő program részét képező kormány-, vagy országgyűlési döntést igénylő, társadalmi feszültséggel járó kiadáscsökkentő intézkedések főbb elemei
Annak érdekében, hogy képessé váljunk kordában tartani a világgazdasági válság hatásait, elkerüljük a társadalom kettészakadásának veszélyét és képesek legyünk teljesíteni az eurózónához való csatlakozás feltételeit, a korábban már bejelentett, az elsődleges egyensúly javítását célzó intézkedéscsomagon túl további kiadáscsökkentő lépéseket kell megtennünk. Nem csak 2010-re, hanem már az idei esztendőre vonatkozóan is.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a korábban már bejelentett, de még parlamenti jóváhagyást nem nyert, illetve újonnan előkészített intézkedéseket, amelyek meghozatala még a parlament tavaszi ülésszakán, gyors társadalmi egyeztetést követően, a gazdasági-pénzügyi előrejelzések folyamatos romlása miatt szükségessé válik 2009. első félévében.
Állami szféra
A válság hatásainak enyhítése a közszférában dolgozóktól és a közigazgatási intézményrendszertől is áldozatokat követel:
- közszféra számára kifizetett nominális bruttó kifizetések 2 évre történő rögzítése
- közszféra 2009. II. félévi kereset-kiegészítésének felülvizsgálata
- 2009. évi döntés véglegesítésével 2010-től a közszféra 13. havi juttatásának megszüntetése, helyette a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános ösztönző kiegészítés bevezetése
- önkormányzati támogatások csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan
Nyugdíjrendszer
Az idősödő társadalom, a rohamosan növekvő nyugdíjkiadások jelentik az egyik legnagyobb társadalmi kihívást. Annak érdekében, hogy a jövő nyugdíjasai is megkaphassák méltó járandóságukat, hogy csökkenjen lemaradásunk a foglalkoztatottak számában az Európai Unió más országaihoz képest, és hogy a kifizetések hosszú távon is biztonságosak legyenek e területen további intézkedésekre van szükség:
- A 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól, évente fél évvel történő emelkedéssel
- 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-re
- 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása - 2009. évi 13. havi nyugdíj 2. részének visszavonása
- 2010-től a 13. havi nyugdíj megszüntetése, helyette a hiánycél teljesülése függvényében a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíj-pótlék bevezetése
- A korai nyugdíjazáshoz kötődő ún. malus (40 év) szabályozás gyorsított bevezetése és fokozatos kitolás a nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan
- Nyugdíj-indexálás megváltoztatása a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedéséhez kötött a nyugdíjak reálértékenek megőrzése mellett
Szociális rendszer
A szociális rendszer jelenleg sok esetben a munkaerőpiactól való távolmaradásra ösztönöz, helyenként nem veszi eléggé figyelembe a rászorultságot, nehezen átlátható, ezért visszaélésekre ad lehetőséget. Mindezek miatt, valamint az ország lehetőségeit meghaladó mértékű, az igazságosság elvét nem mindig érvényesítő szociális kiadások csökkentése érdekében szükség van – többek között – az alábbi intézkedésekre:
- Családi pótlék jelenlegi szinten történő átmeneti rögzítése 2 évre
- Családi pótlék jogosultsági korhatár 23-ról 20 évre történő csökkentése
- Gyes és gyed időtartamának 2 évben történő maximálása átmeneti időszak biztosítását követően
- Lakástámogatások (szociálpolitikai kedvezmény, állami kamattámogatás) felfüggesztése 2009. július 1.-től
- Gáz-és távhőár-kompenzáció 2009. évi csökkentése és 2010-től fokozatos kivezetése az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett
Egyéb, szükséges intézkedések
- Közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások csökkentése
- Közmédia támogatásának mérséklése
- Az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatások (ún. top-up) támogatások csökkentése
A fent felsorolt kiadáscsökkentések összesített mértéke akkora kell, hogy legyen, hogy az más gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt, biztosítsa az Európai Unióval megállapodott konvergencia-program egyensúlyi feltételeinek betartását, amely alapvető feltétele az euró bevezetésének, az uniós támogatások további folyósításának és az ország külső finanszírozhatóságának alapja.
A fenti kiadáscsökkentő intézkedések alapvető, elidegeníthetetlen részét képezik annak a válságkezelő programnak, amelyet a 2009. április 14-től hivatalba lépő új kormány gyors, de széleskörű érdekképviseleti (különös tekintettel az Országos Érdekegyeztető Tanácsra, mint kiemelt jelentőségű fórumra), szakértői és politikai egyeztetéseket követően kíván véglegesíteni. Az egyeztetések folyamán a csomag pontosítása, finomítása, a rászorultsági és igazságossági szempontok érvényesítése lehetséges és kívánatos, de a kiadáscsökkentés összesített értéke nem csökkenthető a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül.
Az ország iránti felelősségtől vezetve aláírásunkkal is vállaljuk azt, hogy a válságkezelő program végrehajtásához – benne a fent felsorolt, sok lemondással járó, de a nagyobb veszélyt elhárító döntések meghozatalához – a magyar Országgyűlésben megteremtjük és biztosítjuk a felelős többséget.
A válságkezelő programmal összefüggő jogszabályok parlamenti szavazásakor e politikai nyilatkozattal összhangban adjuk le szavazatunkat, biztosítva a hatékony és hiteles válságkezelés támogatását. E nyilatkozat aláírásával vállaljuk, hogy a fenti intézkedéseket az Országgyűlésben történő szavazás során támogatjuk, és azokhoz módosító indítványt kizárólag a Kormánnyal történt előzetes egyeztetést követően nyújtunk be.
Forrás: nol.hu
