Nehéz időszakban kezdi meg munkáját az országgyűlés, állapította meg felszólalását kezdve a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: a kormány és személy szerint ő is tudatában van a helyzet komolyságának. Mint mondta: „az embereket aggodalommal tölti el az euroválság újabb támadása". Kijelentette: senki ne veszítse el a reményt, le fogjuk győzni a válságot. Felidézte, hogy idén már két lépésben csökkentettük az államadósságot, „minden veszély legfőbb forrását". Úgy fogalmazott: nem hagyjuk, hogy a válság legyőzzön minket, mi fogjuk legyőzni a válságot, és elérjük, hogy a magyarok végre maguk, és ne mások hasznára dolgozzanak. Ma olyan kormánya van Magyarországnak, mondta, amely kiáll minden magyar emberért, a magyar érdekekért. Hangsúlyozta: aki arra spekulál, hogy a magyar embereket tönkretegye, rosszul spekulál, ez nem fog sikerülni, „a magyarokkal ma már nem érdemes tengelyt akasztani".
A helyzetet értékelve kijelentette: Európa komoly bajban van, a fő ok számos ország „rettenetes eladósodottsága", ami az érintett országok számára nagy baj, de egyes spekuláns csoportoknak mindez az érdekében áll. Leszögezte: nálunk csökkent az államadósság, s ezzel majdnem egyedül vagyunk Európában, csak a svédek adóssága csökken idén.
Veszélyek és lehetőségek
A kormányfő szerint a válságos helyzet egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget. A legfőbb veszélyek közé sorolta a devizahitelesek helyzetét, akiknek - mint mondta - az otthona került veszélybe az euroválság miatt, mert az élet minden számítást felülírt, erre a helyzetre nem lehetett felkészülni. Veszély fenyegeti a vállalkozásokat is, a rossz hangulat kedvezőtlen környezetet teremt, elmaradnak beruházások. A magas energiaárak is veszélyeket rejtenek, elsősorban a rezsiköltségek elviselhetetlenné válása miatt. Ugyancsak a veszélyek sorában említette az uzsorásokat, akihez egyre többen fordulnak a nehéz időkben. Végezetül azt mondta: fel kell készülni a forint elleni külföldről jövő spekulatív támadásokra.
Forrás: MTI
Orbán Viktor a legfontosabb lehetőségeket is tételesen felsorolta. Első helyen az ország megújulási folyamatának gyorsítása szerepelt, mert ezzel előnyre tehetünk szert, és hamarabb emelkedhetünk a fejlettebb országok közé. Hozzátette: ez annál is inkább elérhető, mert válságos időkben könnyebben dönthetünk le tabukat, és új, merész megoldásokkal felülírhatjuk a régieket. Másodikként az említette meg, hogy a világban is hatalmas átrendeződés megy végbe, ami lehetőséget teremt új együttműködésekre, új szövetségekre, és jobb pozíciók szerezhetők a versenyben. Az adósság további csökkentésére is jobb a környezet, mert szembesülve a nehézségekkel, szélesebb az egyetértés e téren. A kormányfő úgy vélekedett: a magyarok nagyon jók abban, hogy baj esetén összefogva segítsék egymást, erre a vörösiszap-katasztrófa is példa. Hozzátette még: új nemzeti szolidaritási rendszert is teremtünk, felgyorsítjuk az átalakítás rendszerét, s elhárítjuk a veszélyeket, amelyek a görög útra terelnének bennünket.
Országvédelmi terv
Orbán Viktor kijelentette: a kormány feladata, hogy kezdeményezzen, a parlamentnek pedig a veszélyek elhárítása az elsődleges kötelessége. A Fidesz-KDNP több javaslatot is tett. A kormány ezek alapján, összehangolva az emberek nemzeti konzultáció során megismert véleményével, hat fejezetből álló országvédelmi tervet tár a parlament elé.
Ennek első pontja az uzsora elleni föllépés, mert amíg az uzsora létezik, kudarcot vallanak az erőfeszítések. A felemelkedés útja a munkalehetőség és a munkajövedelem, nincs helyük élősködő bűnözőknek. Éppen ezért a rendőri munka és a büntetőjog - rendőri hajtóvadászat és zéró tolerancia - eszközével kell fellépni ellenük. Orbán Viktor javasolta: törvényben állítsanak korlátot, a teljes hiteldíj-mutatót (THM) 30 százalékban maximálják, a készpénz alapú segélyek arányát csökkentsék, a természetbeli segélyezését pedig növeljék.
Másodikként a maximált rezsik kérdéséről beszélt: az energiahordozók drágák, a közszolgáltatásokért sokat kell fizetni, s ha a havi számlák összege tovább nő, a háztartások összeroskadhatnak, míg a privatizált közszolgáltatók extraprofitra tesznek szert. Éppen ezért az eddig már maximált áras körbe tartozó közszolgáltatások körét bővítsék ki a szemétszállítási, a víz- és a csatornadíjakkal.
A kormányfő egy stabilitási törvény megalkotására is javaslatot tett. Mint mondta, hiába gazdálkodik immár ésszerűen az ország, néhány területen újratermelődik az adósság. Ezért a nyugdíj-, az egészségügyi és az adókassza, valamint az önkormányzatok működési rendjének összehangolására van szükség.
Otthonvédelmi akcióterv
Orbán Viktor a Fidesz-KDNP devizahitel-végtörlesztési javaslatával kapcsolatban elöljáróban azt mondta: megvédtük azokat, akik már nem voltak képesek fizetni a törlesztőrészleteiket, moratóriummal meggátoltuk, hogy bárki is utcára kerüljön, a moratórium feloldása pedig biztonsági fékekkel történt, s úgy gondolják, ez megteremti e veszély elhárítására a lehetőséget. Kijelentette: az árfolyamgát bevezetésével több évre lélegzethez juthatnak azok, akik tudnak fizetni, de már nem bírják az egekbe szökő árfolyamokat. Most pedig, harmadik lépésként, azoknak segít az állam, akik képesek lennének visszafizetni a hitelüket, de nem ezen az árfolyamon. A frakció javaslata az volt, hogy a korábban már megállapított árfolyamokat - 180 forintos svájci frank, 250 forintos euro, 2 forintos jen - rögzítsék, és most ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé az egy összegű visszafizetést úgy, hogy a bankok semmilyen költséget ne háríthassanak át. (A terv megszületését egyből komoly kritikák követték.)
Orbán Viktor elmondta, megvizsgálták a javaslatot, és megállapították, hogy valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó. Az emberek ugyanis átlagosan 155-160 forintos árfolyamon vették föl a svájcifrank-hiteleket, a javaslat pedig azt jelentené, hogy 180 forintig a felvevő, e fölött pedig a bank viseli a kockázatot. Azt is megvizsgálták, megrengeti-e a bankok helyzetét ez az intézkedés, de megállapították: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott vannak az anyabankok, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam. Efelől senkinek ne legyen kétsége, tette hozzá. Azt is megnézték, hogy a bankok vajon nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket, és úgy látták, bankok folyamatosan ezt teszik, e lépés nélkül is. A kormányfő leszögezte: a magyar jog lehetőséget ad arra, hogy az országgyűlés beavatkozzon, és törvénnyel módosítsa a hitelszerződéseket. Hozzátette: várható, hogy nemzetközi fórumokon megtámadnak bennünket, miként azt a bankadó esetében is tették. Kedvezőtlen döntés esetén megfelelő válaszlépésekkel reagálunk, jelentette ki Orbán Viktor. A végtörlesztésen túl nem írnak elő kötelező átváltást és forinthitelt, véleményük szerint ezeket a piaci helyzet úgyis kikényszeríti majd.
A kormány még azt is javasolja: jogszabály-módosítással mondják ki, hogy a forintban fölmerült költségeket a bankok csak forintban számolhatják fel. Ezenkívül a banki kamatszámítást átláthatóvá kell tenni, be kell vezetni a referenciahozamhoz kötött kamatmegállapítást. Jogos kérésnek tartják azt is, hogy a rendesen törlesztők pozitív adóslistára kerülhessenek. Megfontolásra ajánlják, hogy a saját devizahiteleseket segítő banki programok esetén, ha sor kerül a tartozás egy részének elengedésére, az elengedett tartozás után ne kelljen a 16 százalék szja-t megfizetni.
E kérdéskör végén a kormányfő áttekintette néhány más ország intézkedését a devizahitelezés visszaszorítására, majd azt mondta: minden országban képesek voltak időben elhárítani a veszélyt, nálunk viszont „belecsalták" az embereket. Ezért meg kell vizsgálni, kit terhel a felelősség mindezért. (Bár azt a GKI is elismeri, hogy az eladósodott devizahitelesek a magyar gazdaság és társadalom legsúlyosabb gondjainak egyike, de az Orbán-kormány tervezett intézkedéseivel korántsem ért egyet.)
Fordított adózás a mezőgazdaságban
A kormányfő megismételt néhány fontos gazdaságpolitikai elvet, amelyről a múlt heti lovasberényi kormányülés utáni sajtótájékoztatón beszélt, majd bejelentette: Magyarország fordított adózási rendszert fog bevezetni a mezőgazdasági termékek körében, e tárgykörben megkezdték a konzultációt Brüsszellel. Ezenkívül Magyarország kéri Brüsszel jóváhagyását egy új, 35 százalékos luxus forgalmi adó bevezetéséhez.
Orbán végezetül arról beszélt, hogy a gazdasági bűncselekmények megelőzése érdekében szabályozni kell, hogy ne alapíthasson céget az, akinek magas adótartozással szűnt meg a korábbi cége, és hogy adószám-felfüggesztés helyett alkalmazzák az adószámtörlést. Szólt a Start munkaprogramról is, megemlítve, hogy Magyarországon ma minden munkáskézre szükség van, s mindenkinek, aki munkaképes, munkát kínálnak. Az új, átszervezett Magyarországon nincs helye a feketealkalmazásnak, mondta a miniszterelnök.
Bármennyi akadály is tornyosul előttünk, nem torpanunk meg, csak akkor van a munkának értelme, végigvisszük Magyarország megújítását, jelentette ki a kormányfő. A megtorpanás a bukás útjára, a görög útra vezet, gyorsítani kell a határozott átszervezést, és erősebben kerülünk ki a válságból. A nemzetek gyakran a járt utat elhagyva keresik a helyüket. A nagy trükköknek végképp befellegzett, nem mások hamis tanácsait kell követni - mondta a miniszterelnök, megállapítva azt is, hogy a nemzetközi intézmények súlya rohamosan csökken. Végül felszólította a képviselőket, hogy tegye félre személyes ambícióikat, pártigényeiket, és egységesen álljanak ki a magyar emberek mellett.
