A miniszterelnök szerint a kormány vállalta, hogy az új adórendszer bevezetésével senki sem járhat rosszul, ezért a kabinet a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről.
Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a kabinet érvényt szerez vállalásának és gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése. Az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkózni, mégpedig úgy, hogy akiktől az elmúlt nyolc éven át folyamatosan elvettek, azoktól nem kérhető további áldozat - közölte napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök.
A miniszterelnök felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek. A kormányfő azt is mondta: a magyar gazdaság érdekeinek védelmére alkotmányos garanciákra van szükség, hogy a gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént.
Helyreállítani 1965 igazságát
Az alkotmányozásról szólva a miniszterelnök közölte: az új alkotmány egyrészt azért szükséges, mert helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt "hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz". Orbán Viktor azt mondta, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek. Ezért merül fel szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét vagy a biológiai sokszínűség fenntartását.
Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpraállításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke - közölte.
Visszavert támadók
A miniszterelnök szerint Magyarország nevetségessé tette a médiatörvényt támadók érveit, meg- és kikövetelte a magyaroknak járó tiszteletet. Orbán Viktor szerint a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyar demokratikus elkötelezettséget megkérdőjelezték, a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, figyelmen kívül hagyták önbecsülésüket. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte - hangsúlyozta a kormányfő.
Reakciók
Vona Gábor hétfőn a parlamentben a miniszterelnöki beszédre úgy reagált: a kormány most egy újabb válságkezelésbe kezd, mint "félévente újra és újra," de nem a problémák gyökerét kezeli. A gárdamellényt viselő Vona Gábor azzal kezdte beszédét: köszöni, hogy elmondhatja felszólalását, ez őt is meglepte. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor megbízta Matolcsy Györgyöt egy új program elkészítésével Vona Gábor úgy reagált: "mi a fenét csinált eddig Matolcsy?" A Jobbik elnöke szerint bár a miniszterelnök felszólalásában beszélt az oktatásról és az egészségügyről, de "nem mondott semmit," a hitelesek problémáiról egyáltalán nem is szólt és nem hozta szóba a közbiztonság helyzetét sem. Pedig Vona Gábor úgy véli: a közbiztonság helyzete egyre rosszabb és jelenleg "etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon.” Az alkotmányozással kapcsolatban a Jobbik elnöke leszögezte: a kormány nem tervezi, hogy visszaállítja a történelmi jogfolytonosságot, ez pedig "történelmi bűncselekmény, ami fölött az útókor még ítéletet fog mondani."A nemzetközi helyzettel kapcsolatban az ellenzéki pártelnök bírálta az Európai Uniót. Mint mondta: "a lisszaboni út halálos. Magyarország sokszor volt már utolsó csatlós süllyedő hajókon becsületből, most pedig utolsó csatlós hazaárulásból."
Schiffer András LMP-s politikus szerint a különadók nem jelentenek az alapvető problémákra minden kétséget tisztázó megoldást, s az adóátrendezés arról szól, hogy a jómódúak kapnak adócsökkentést. Bírálta a kormányt azért is, mert bár egymillió új munkahelyet ígértek, ezzel szemben - mint mondta - most mínusz 90 ezerről indulnak. Schiffer András mielőtt - a jobbikos Vona Gábor után - értékelte a kormányfő beszédét, azt kérte, hogy a Házban a hazaárulózást és bármely magyarországi népcsoport szaporulatának minősítését mindenki szíveskedjen mellőzni.
A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak rendezett világot kell teremteniük, mert kaotikus világot örököltek; emellett gazdasági szabadságharcot kell folytatniuk, valamint képviselniük kell az igazságot és a szabadságot is, és Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Harrach Péter a kormányfő beszédére elmondott reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis "azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell, nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról".
Az MSZP szerint a kormányfő hétfői, parlamenti felszólalása alapján úgy tűnik, mintha egy miniszterelnöki székfoglalót hallottak volna, mert az vágyakat fogalmazott nem, nem pedig konkrét cselekvési terveket. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, az elmondottakból úgy látszik, hogy Orbán Viktor vagy azt nem tudja, hogy hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy azt nem meri beismerni, "hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak" és nem létezik a "könnyebb és fájdalom mentes út". Amellyel hitegették és traktálták a választókat a kampány során, mert a válságból kivezető út fájdalmas és nehéz - tette hozzá. Mesterházy Attila úgy fogalmazott, meglátása szerint a kormány azt készíti elő, hogy hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Hozzátette, nem lenne szükség adóemelésre és megszorításokra, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát.
