A gázolaj jövedéki adója november 1-jétől 13 forinttal 110 forintra emelkedik, és nő a szeszesitalok, valamint a dohánytermékek jövedéki adója is. A fideszes Lázár János indítványa alapján a mai mérték öt-, illetve hatszorosára emelkedik a pénznyerő játékautomaták tételes adója, és január 1-jétől az online szerencsejátékot is megadóztatják. A kormány azzal indokolta az adóemelés szükségességét, hogy részben ezzel foltozná be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, a zárószavazás előtt több ponton átírt törvényjavaslatot 244 igen és 85 nem szavazattal fogadta el hétfő este az országgyűlés. A kormánypártok igennel szavaztak, a Jobbik és az MSZP képviselői nemmel, az LMP-sek pedig nem voksoltak. (Az év utolsó negyedévében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak az adóalanyok.)
Árnyaltan adózó alkohol, duplán büntetett cigaretta
Az alkoholtermék adója - tiszta szeszre vetítve - hektoliterenként 50 százalékkal, 276 100 forintról 414 150 forintra emelkedik. Ha a párlatból kizárólag természetes aromával állítanak elő terméket, akkor annak az adója csak 5 százalékkal több, 289 900 forint lesz, csakúgy, mint a mézzel ízesített pálinkáé. A sör esetében - egy zárószavazás előtti módosító indítvány alapján - úgy döntött a parlament, hogy eltekint az adóalap megváltoztatásától. A sör adója így hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként az eddigi 633 helyett 665 forint, alkoholfokonként pedig az eddigi 1400 helyett 1470 forint lesz.
Továbbra is adómentes 50 literig a párlat annak, aki szeszfőzdében bérfőzet, afelett viszont hektoliterenként - tiszta szeszre vetítve - 13 800 forinttal több, 289 900 forint lesz a jövedéki adó. Ugyanígy változik az adója az 50 literen felüli magánfőzött pálinkának is.
Öt százalékkal emelkedik a nem szőlőből készült bor, továbbá a pezsgő adója. A szőlőbor továbbra is adómentes marad.
Zárószavazás előtti módosító indítvánnyal beemelték a törvénybe, hogy mivel a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályozás továbbra is lehetővé teszi alkoholtartalmú gyógynövény-készítmények előállítását, az e termékek előállításához felhasznált alkohol után visszaállítják az adómentességet
Bánki Erik (Fidesz) a cigaretta minden ezer darabjára megszabott adó megemelésére vonatkozó, a kormány által is támogatott javaslata alapján a cigaretta ezer darabonkénti adója három lépcsőben emelkedik: idén november 1-jétől a korábbi 9750 forint helyett 10 550, jövő május 1-jétől 11 300, november 1-jétől pedig 11 750 forint lesz. Az eredeti javaslat a két elemből álló adó közül az ezer darabonkéntit változatlanul hagyta, csak a kiskereskedelmi ár százalékában megadott adón emelt, ezen nem változtatott a megszavazott módosító indítvány, így ez november 1-jétől 28,4 százalék lesz. (Mit tegyünk, ha jön az adóellenőr?)
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője visszautasította, hogy lobbiérdekek képviseletével vádolják a kormányoldalt. Mint mondta, a javaslatokkal azok, „akiket a kormány meg akar adóztatni” több adót fognak fizetni. A vita azután mérgesedett el, hogy Schiffer András azt mondta: nem lepi meg, hogy Lázár János a vitában „továbbra is azt a bolsevik típusú érvelést alkalmazza, hogy mindenki, aki vele ért egyet, a világos oldalon áll, mindenki, aki a másik oldalon van, az a sötét oldal”. Lázár ezt így utasította vissza: „Ebben a teremben olyan emberek ülnek – még a szocialisták között is –, akiknek nincsenek ilyen tapasztalatai. Ön az egyetlen, aki tapasztalatokkal rendelkezik a bolsevik mentalitást illetően, családi alapon.” Schiffer szerint Lázárnak ezzel „sikerült újabb erkölcsi mélységeket elérnie”. Ezután újból rákérdezett: van-e összefüggés
a söripart kedvezően érintő módosító javaslat és a között, hogy a söripari szövetség képviselői részt vettek az indítványok bizottsági tárgyalásán. Lázár János úgy fogalmazott: sosem tárgyalt lobbicsoportokkal, érdekszövetségekkel, a parlamenti bizottságok ülései pedig nyilvánosak.
Szerencsétlen szerencsjátékok
A szerencsejáték-törvény eredetileg úgy módosult volna, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tételes adója havi 100 ezer forintról 125 ezerre, a játékkaszinókban üzemeltetett ilyen gépeké pedig 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedik november 1-jétől. Lázár János megszavazott indítványa nyomán azonban a pénznyerő automaták tételes adója a ma hatályos mérték öt-, illetve közel hatszorosára nő: havi 100 ezer helyett 500 ezer, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezer helyett
700 ezer forint lesz. Emellett bevezetnek egy új százalékos adót - mértéke 20 százalék -, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti negyedéves játékbevétel után kell megfizetni.
2012. január 1-jétől megadóztatják a Magyar-országon eddig nem adózó, interneten szervezett szerencsejátékot. A fideszes Rogán Antal zárószavazás előtti módosító indítványa nyomán a liberalizált tevékenység fogalmát kiegészítették a távszerencsejátékokkal. Jövő év január 1-jétől a távszerencsejáték-szervezés az adóhatóság engedélyével végezhető, a Szerencsejáték Zrt.-n kívül más szervezők részére is legális tevékenységgé válik. Az engedély öt évre adható ki, és további öt-öt évre lehet megújítani. Az engedély nélküli szervezést szankcionálni és bírságolni lehet majd 10 millió, illetve 100 millió forintig. A távszerencsejáték-szervezőnek valamely EGT-állam területén székhellyel, legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével és külön jogszabályban meghatározott gyakorlattal kell rendelkeznie. Ez utóbbi feltétel magasabb összegű biztosíték fizetésével kiváltható. Az online szerencsejáték adóalapja a tiszta játékbevétel, mértéke 20 százalék, amit havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napján kell bevallani és megfizetni. (A vállalkozói világ még nem viszonozta adócsökkentést, az áfa-fizetés területén továbbra is sok a visszaélés, ezért az adóhatóságnak jobb teljesítményt kell nyújtania - vélte Orbán Viktor.)
a 40 milliárd forintos többlet-áfabeszedést, és felvetette: egyelőre nem tudni, hogy például a jövedéki adók emelése hogyan fogja érinteni az inflációt. Londoni elemzők véleménye is egybecseng ezzel: azt valószínűsítik, hogy az idei adóemelések miatt megugrik az infláció.
Negyvenöt helyett harminc nap
Az eddigi minimum 45 nap helyett ezután csak 30 napnak kell eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatát hétfőn a kormánypártok támogatásával, 246 igen szavazattal, 101 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el az országgyűlés. Matolcsy szerint a törvénymódosítás után is biztosított lesz a jogszabályváltozások megismeréséhez, az alkalmazásukra való felkészüléshez, a kellő szervezési és gazdasági döntések meghozatalához szükséges idő.
Eszerint a fizetési kötelezettségre és azok mértékére, illetve a fizetésre kötelezettek körére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie, kivéve, ha azok a fizetési kötelezettséget mérséklik, és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővítik. A nemzetgazdasági miniszter az államháztartási törvény módosítását azzal indokolta, hogy „az adójogi jogalkotás a gazdasági, költségvetési változásokra gyorsabban, hatékonyabban reagáljon". A parlament arról is döntött, hogy sürgős kihirdetést kér a köztársasági elnöktől. A jogszabály-módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A változtatást az tette szükségessé, hogy miután az idei adóemelésekről csak most hétfőn döntött a ház, az eddig hatályos rendelkezések kizárnák a november 1-jei hatálybalépést.
„Egyszerű technikai korrigálás"
Az illeték- és a személyi jövedelemadó-törvényt is módosították hétfőn, és ezzel lehetővé válik, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, ha azok fedezete ingatlan. Múlt hétfőn ugyanis az előterjesztő szándékával ellentétes tartalommal fogadta el a parlament az adószabályozás módosítását.
Mint azt Rogán Antal, a végtörlesztési törvényjavaslat fideszes előterjesztője múlt pénteken az MTI megkeresésére kifejtette: eredeti elképzelésük az volt, hogy a végtörlesztés lehetőségét csak azokra a devizahitelesekre terjesztik ki, akiknek lakás célú jelzáloghitelük van. Végül azonban úgy döntöttek, hogy ezt kiegészítik azok körével, akiknek szabad felhasználású jelzáloghitelük van, de a jelzálog lakóingatlanra van terhelve. A végtörlesztéssel kapcsolatos adószabályok megfogalmazásakor azonban „véletlenül" úgy maradt, hogy azok csak a lakás célú hitelfelhasználásra vonatkoznak. Ezt javították most ki - Rogán szavaival - egy „egyszerű technikai korrigálással". Ez azt jelenti, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatos javaslatot zárószavazás előtti módosító indítvány formájában a jövedékiadó-emelést tartalmazó módosítási javaslatba építették be, amit október 3-ai hatálybalépéssel el is fogadott a parlament.