Környezetvédelem cikkek
Nyugodj békében, Nagy-korallzátony!
Az ausztrál Nagy-korallzátony 2016-ban, hosszú betegség után elhunyt. 25 millió éves volt - állt néhány nappal ezelőtt az Outside Magazine világszerte nagy hatás kiváltó cikkében. Tudósok szerint halálról még nincsen szó, de nem vagyunk messze tőle. Lehetőség van még újraélesztésre, de tényleg nagy a baj.
Kisajátíthatja a cég a falu ivóvízforrását?
A kaliforniai fakitermelő vállalat 50 évig gyakorlatilag ingyen adta a falunak az erdejében lévő forrás vizét. Ám a térséget aszályok sújtják, az ivóvíz drága erőforrás lett. A forrás vizét inkább a japán piacra exportálják palackozott ásványvízként.
Rovarinvázió: drága és veszélyes is
Ökológusok becslése szerint az invazív rovarok évente több tízmilliárd dollárba kerülnek az emberiségnek, számuk pedig valószínűleg emelkedni fog a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem növekedésének hatására.
Zajjal nyírjuk ki a bálnákat
Az elmúlt évtizedben zajosabbak lettek az óceánok. Az olajfúrótornyoktól kezdve a tengeri erőműveken át a növekvő tengeri szállítmányozásig rengeteg minden borzolja a tengeri élővilág idegeit. Az Obama-adminisztráció szabályozást dolgoz ki a zajszint csökkentésérem az EU-ban egyelőre csak ajánlások vannak érvényben, melyek nem kötelező érvényűek.
Bomba ketyeg a Csendes-óceánon
Az eddig véltnél jóval nagyobb kiterjedésű a csendes-óceáni szemétsziget - derült ki egy új vizsgálatból, amely szerint a vízfelszínen úszó, nagy méretű hulladékok „ketyegő bombát” jelentenek, mivel megfelelő intézkedések hiányában néhány évtizeden belül olyan apró műanyagszemcsékre bomlanak le, amelyek aztán bekerülhet a táplálékláncba.
Élet-halál kérdés a tengerek tisztítása
Több mint 90 ország felajánlásaiból 5,3 milliárd dollárt gyűlt össze egy washingtoni ökológiai csúcstalálkozón, melyen Barack Obama is felszólalt. A pénzt a tengeri ökoszisztémák megóvására fordítják.
Nem minden pusztul a kezünk nyomán
Holnap lesz az Állatok Világnapja, amikor legalább egy napig jobban odafigyelhetünk azokra a négylábú, tollas, kúszó-mászó, vagy úszó jószágokra, akikkel megosztjuk a bolygónkat. Bár az elmúlt évtizedekben, évszázadokban ezerszámra irtottuk őket, vannak olyan fajok is, amelyeket megmentettünk a saját magunk okozta kihalástól.
Megtámadják Paks II. engedélyét
Két civil szervezet is fellebbezést nyújtott be a bírósághoz a Paksra tervezett új atomerőmű blokkok környezetvédelmi engedélyével szemben. Véleményük szerint ugyanis az erőmű környezetvédelmi hatástanulmánya pontatlan és megalapozatlan.
Brüsszel nem engedi, hogy elvegye a kormány a támogatást
Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd Ft energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll - közölte az Energiaklub.
Nem vagyunk elég szelektívek
Egyre több aludobozt gyűjtünk szelektíven, de még így is le vagyunk maradva: Magyarország alumíniumdoboz-újrahasznosítási rátája még az uniós átlag felét sem éri el. Pedig nagyon fontos lenne ezeknek a hulladékoknak a szelektív gyűjtése.
Ez a srác a szemetében jár egy hónapig
Egy teljes hónapig magán visel majd minden egyes darab hulladékot, amit termel Rob Greenfield. Már egyetlen hét alatt is hatalmas zsákokról van szó. A cél, hogy szembesüljünk vele, mekkora terhet rovunk a környezetre. A kísérlet mindenesetre látványos.
Eltűnnek az érintetlen tájak
A világ érintetlen tájainak egy tizede tűnt el két évtized alatt egy új kutatás szerint. A World Conservation Society (WCS) nemzetközi környezetvédelmi szervezet adatai „ijesztő veszteségekről” árulkodnak, elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában.
Végveszélyben Európa legnagyobb természetvédelmi területe
Az UNESCO Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára kerülhet a nagy múltú, dél-spanyolországi Doñana Nemzeti Park. A védett terület 170 000 ember megélhetését biztosítja, és az európai vándormadarak kiemelt pihenőhelye, ám fennmaradása veszélybe került az illegális földgázkitermelés és bányászat miatt.
Csak törvényekkel nem lehet megvédeni a madarakat
Az EU természetvédelmi jogszabályai és agrár-környezetgazdálkodási programjai ugyan hozzájárulnak a mezőgazdasági területeken élő madárfajok védelméhez, de eredményüket gyengíti az intenzív mezőgazdaság kétségbeejtő hatása - derül ki az európai BirdLife és partnerszervezetei által végzett kutatás eredményeiből.
Alzheimer-kórt okozhat a szmog?
Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás - adta hírül BBC News. Az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.
Már megint csak mi menthetjük meg a világot
Iszonyú károkat okoz a trópusi esőerdőkben a pálmaolaj termelés, de jelenleg egyszerűen nincs olyan alternatíva, amivel további környezetrombolás nélkül kiválthatnák ezt a káros terméket. A megoldás a fogyasztási szokások megváltoztatása lenne.
Most kerülnek nagy veszélybe a magyar kisfarkasok
Újabb felvételek készültek az Aggteleki Nemzeti Parkban élő farkascsaládról, de a kisfarkasokat a szeptemberi szarvasbőgés és a hajtóvadászatok alatt komoly veszély fenyegeti: kilövésük tilos, ám ennek ellenére a mai napig előfordul.
Egy magyar egy fát fogyaszt évente
Magyarországon évente átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980 ezer tonna papírhulladék keletkezik. Ezzel a legnagyobb probléma nem a papírhulladék lebomlási ideje vagy környezetszennyező hatása, hanem az, hogy a papírt újból elő kell állítani.
Megosztott kocsinak ingyen lenne a parkolás
Németországban törvényt hoznak a közösségi autómegosztó szolgáltatások támogatásáról, a szövetségi kormány tervezete alapján a szolgáltatók autói ingyenesen parkolhatnának, de meg kell felelniük bizonyos környezetvédelmi normáknak.
Az égből esik az erdő Thaiföldön
Vannak olyan bombák, amelyek nem gyilkolnak, sőt, éppenséggel életet hoznak a Földre. Thaiföldön erdő terem a földre hullott "bombákból".
A zöld csomagolás az üzletnek is jót tesz
Töretlen a papír, illetve a papírból készült csomagolóanyagok térhódítása. Felmérések szerint ma már 100 megkérdezettből 68 gondolja úgy, hogy a papír csomagolóanyagok megkerülhetetlen szerepet töltenek be hétköznapjainkban, nem utolsósorban azért, mert ez a csomagolóanyag 100 százalékban újrahasznosítható.
A betegségek és kártevők terjedését is segíti a globalizáció
Úszó veszélyforrás: kártevőkkel és betegségekkel fertőzöttek a teherszállító konténerek. Amíg egy olajszennyezést mindig kiemelt médiaérdeklődés kísér, közben a természeti „szennyezések” , amelyek komoly és főleg hosszú távú veszélyt jelentenek, nem részesülnek kellő figyelemben.
A pálmaolaj miatt irtjuk az „erdei embereket”
Augusztus 19-én van az orangutánok világnapja. Nevük maláj és indonéz bahasa nyelven is azt jelenti „erdei ember”. A csak Szumátrán és Borneón előforduló, kritikusan veszélyeztetett fajok élőhelyét az éghajlatváltozás mellett az erdőirtások és a főképpen pálmaolaj termelését szolgáló mezőgazdasági tevékenység veszélyezteti.
Függőleges erdő? Az olaszoknak bejött
Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket Milánó zöld ikertornyai. A Bosco Verticale (vagyis: Függőleges Erdő) a terveknek megfelelően „működik”. A 110, illetve 76 méter magas tornyokra összesen egyhektárnyi erdőt telepítettek.
Világsztárok védik az indiánokat
Több tucat neves színész, filmrendező, zenész nyílt levélben szólította fel a brazil kormányt és európai vállalatokat, hogy ismerjék el az amazóniai munduruku törzs jogait, amelynek területeit veszélyezteteti a Tapajas-folyó mentére tervezett gigantikus vízerőmű építése.
Megtarthatják a bőrüket a szamarak
Betiltotta a szamárbőr exportját Burkina Faso, mivel akkora a termék iránti kereslet Ázsiában, hogy az már az ország szamárpopulációjának fennmaradását fenyegeti. Ázsiában ugyanis a szamarak bőre a hagyományos kínai orvoslás egyik fontos alapanyaga.
Kipusztulnak a halak a tóból a meleg miatt
A globális felmelegedés miatt egyre kevesebb a hal a Tanganyika-tóban, nem a túlhalászás okozza a csökkenést, ahogy korábban vélték. A melegedő időjárás ugyanakkor Európában a halak szaporodását hozhatja - számolt be róla a BBC News.
Egy Földünk van, de ez nem elég
Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.
Ha nincs ingyen, a zacskó, nem használják
Nyolcvanöt százalékkal, 500 millió darabra esett vissza az egyszer használatos műanyagzacskók száma azóta, hogy múlt év októberétől 5 pennyt számítanak fel értük a kereskedelmi egységekben. Egy évvel korábban még több mint hétmilliárd darabot használtak fel a hét legnagyobb szigetországi áruházlánc vásárlói. Első gyorsfelmérése nyomán a környezetvédelmi tárca úgy vélte, hogy jól működik az környezetvédelmi intézkedés bevezetése.
Aranybánya a zöldeknek Trump
Donald Trump nem rejtette véka alá, hogy nem hisz a klímatudományban. Szerinte az éghajlatváltozást nem az emberi légszennyezés okozza. Az amerikai zöld szervezetekhez dőlnek az adományok, hogy a kampányidőszakban felszólalhassanak Trump nézetei ellen.
Egy autógyár, ami nem termel hulladékot
A Ford mind a 12 európai gyártólétesítményében elérte, hogy az üzemek hulladék-kibocsátása nullára csökkenjen - közölte az autóipari vállalat. Ezzel évente 6 ezer tonnával kevesebb hulladék kerül a lerakókba, mint 2011-ben, ez a mennyiség megfelel egy 12,5 ezer lakosú kisváros hulladéktermelésének. A Ford így már egyáltalán nem terheli hulladékkal a környezetet, miközben 1,2 millió autót készít évente Európában.
Erdők nélkül nincs fenntartható gazdálkodás
Továbbra is a mezőgazdaság tehető felelőssé az erdőirtás oroszlánrészéért, pedig a fenntartható élelmiszertermelés egyik alapvető feltétele az egészséges erdők megléte – derült ki egy friss ENSZ jelentésből.
Megtörtént a baj
A teljes ökoszisztéma összeomlásáról, a halak sokkoló hiányáról és a nyári korallfehéredést túlélt korallzátonyok téli fehéredéséről számolt be az ausztráliai korallmegfigyelő program egyik tudósa, aki nem rég tért vissza a Nagy-korallzátonynak a természeti csapás által leginkább sújtott északi térségéből.
Ki a Tisza vizét issza, megmérgezi magát
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet, ftalátot talált egy független laboratórium a Tiszában, ahonnan a PET Kupa környezetvédő akció során vettek mintát a szakemberek.
A vesztünket okozhatja, amit művelünk
A szárazföldi területek természetes élővilágának több mint a felét az összeomlás fenyegeti, ami az emberiségre is komoly hatással lesz. Teljes ökoszisztémák omolhatnak össze, amelyektől többek között az élelmiszertermelésünk is nagyban függ.
Egészségesnek tűnnek, de valójában zombik
Egészségesnek tűnő, ám szaporodásra képtelen "zombikorallokkal" teli zátonyokat fedeztek fel kutatók a karibi térségben, ami azt jelenti, hogy ezek a virágállatok sem tudnak segíteni a korallfehéredés áldozatává vált törékeny ökoszisztémák újra-benépesítésében.
Nagyobb lett az örökségünk – és még mindig veszélyben van
Huszonegy új helyszínnel bővült az UNESCO világörökségi listája. Ugyanakkor a szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a világörökségi helyszínek jelentős részét továbbra is a pusztulás fenyegeti az emberi tevékenység miatt. Összesen 12 új helyszínt vettek fel a rangot és védelmet adó listára. A 40. ülésszakra nevezett 27 helyszínből így végül 21 nyerte el az UNESCO-státuszt: 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes helyszín. Pénteken már 9 objektumot nyilvánítottak a világörökség részének.
Világrekord a javából! És még értelme is van
A világrekordok többsége legjobb esetben is inkább csak vicces, mint hasznos. Nem így a mostani! A Guiness is hitelesítette: 49,3 millió fát ültettek Indiában egyetlen nap alatt.
"Nem vadászat" jogával védik a cápákat
Cápavadászati jogot vásárolt az ausztráliai Nagy-korallzátonynál a Természetvédelmi Világalap (WWF), amely a rendhagyó lépéssel igyekszik megóvni a világörökségi helyszín ökoszisztémáját. A szervezet azonban nem kívánja felhasználni vadászati engedélyét, megkímélve évi több tízezer cápa életét.
Megosztással a szemét ellen
A szemét újrahasznosítása egyáltalán nem csak a nagyvállalatok feladata lehet! Mi magunk, akár otthon is hasznos tárgyakat készíthetünk, ha saját kis újrahasznosító üzemet építünk. Ezt most tényleg meg is tehetjük!
Itt van az újrahasznosítás Szilícium-völgye
Külföldi delegációk a csodájára járnak San Francisco körkörös gazdaságának, ahol 80 %-os a hulladék-újrahasznosítási arány.
A Budapestiek a fákkal vannak?
A budapestiek 81 százaléka támogatná a Városliget megújítását, de új épületeket, múzeumokat nem építene a parkba, azaz megőrizné a Városliget eredeti közpark jellegét - derül ki egy frissen publikált felmérésből.
A tiltakozás mint művészet
Zongorista játszott nemrég az Északi-sarkon, a globális felmelegedésre hívva fel a figyelmet. A látványos akció kapcsán felelevenítjük az elmúlt évek legemlékezetesebb környezetvédelmi üzenetű performanszait és köztéri műalkotásait.
Magasról tesznek a cégek a fenntarthatóságra
Egyre több mezőgazdasági nyersanyagra van szüksége a növekvő népességnek, csakhogy sok termék fenntartható előállítása még egyáltalán nem megoldott. A vállalatokat azonban ez nemigen érdekli – derült ki a WWF által készített felmérésből.
Tízből nyolc város levegője veszélyes
Ugrásszerűen nő a városok légszennyezettségi szintje, de a lakott területeken sokszor még a talajvíz is olyan szennyezett, hogy még az érintése is veszélyes.
Fakitermelés Európa leghíresebb őserdejében
Lengyel és nemzetközi természetvédő szervezetek, köztük a WWF tiltakoznak az Európai Bizottságnál a kontinens egyik utolsó jelentős kiterjedésű őserdejében, a Világörökségi listán szereplő Białowieżai erdőben indított fakitermelés ellen. A legnagyobb európai bölény állománynak is otthont adó, Natura 2000 védettség alatt álló rengetegben zajló fakitermelést a szúkárosítással indokolja a lengyel kormány.
Svájcot is be tudnánk dobozolni
A legnagyobb ökológiai lábnyomot hagyó iparágakban is egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok, így egyre többen térnek át a környezetbarát csomagolóanyagok alkalmazására. A környezetvédő szervezetek bírálatainak kereszttüzében álló élelmiszeripari vállalatok immár termékeik 40 százalékát csomagolják környezetkímélő hullámkartonba, nagymértékben csökkentve ezzel az ágazat környezetterhelését. A felmérések azt mutatják, hogy a nagy csomagolás-felhasználó vállalatok közel kétharmadának fontos, hogy a csomagolószer környezetbarát legyen.
Elpártolnak a széntől a befektetők és a bankok
Erősödik a klímatudatos divestment-mozgalom, vagyis hogy a befektetők kivonják tőkéjüket a fosszilis érdekeltségekből. De nem emberbaráti szándékból. A bankok ugyanis a csőd szélén álló olajcégekben még üzletet látnak.
Friss
Költségkímélés
Így szerezhet 1,8 millió forint támogatást lakhatásra
A munkáltató 2025. január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatja a harmincöt év alatti dolgozóinak a lakhatását.
Adózás
Sztrájkolnak a taxisok, egyik követelésük már teljesült is?
Az Országos Taxis Szövetség szerint okafogyott a szerdai taxis demonstráció egyik legfontosabb követelése.
Jogi kisokos
Jól indult az év a kistermelőknek és az őstermelőknek
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott 2025.
Cégblog
Meglepő kutatási eredmény, a kereskedelem meghatározó eleme a várható élettartamnak
GDP és a kereskedelem meghatározó elemei a várható élettartamnak.
Klímablog
Nyűg a fenntarthatóság a magyar cégeknek
A magyarországi vállalatok többsége továbbra is elmarad a karbonkibocsátás csökkentését célzó törekvésekben.
Gazdaság
A bérfejlesztések hajták a munkavállalókat
A 2023 eleje óta tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás 2024 utolsó negyedévére mérséklődött.
Társadalom
Nagy a baj, tűzparancsot kapott a német hadsereg orosz drónok ellen
Lelőhetik a gyanús drónokat Németországban.
Infokom
Rengeteg embert készülnek lapátra tenni a vállalatok
2030-ig a cégek közel fele tervez elbocsátásokat a mesterséges intelligencia miatt.
