Sokan szembesültek most a csendes rovarinvázióval, az elmúlt hetekben nem őshonos poloskák milliói próbálnak bejutni téli pihenőt keresve az otthonainkba. És még nincs vége: a szeptemberi meleg időjárás kedvezett az észak-afrikai eredetű zöld vándorpoloska elszaporodásának Közép-Európában, így Magyarországon; a nagyszámú, a lakásokba is „beköltöző”, büdös rovarok várhatóan október végéig okoznak kellemetlenséget. Ez a jelenség: az invazív, azaz idegen fajok megjelenése és elterjedése nem új keletű, de sokkal drágább és veszélyesebb, mint gondolnánk.
Legalábbis ez derül ki az ausztráliai Adelaide-i Egyetem, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) és a francia Paris-Sud Egyetem kutatói által összeállított első nagy, összehasonlító adatbázisból, a világgazdaságot az invazív rovarok miatt terhelő költségekről. Kiemelték, adataik vélhetően alulbecsültek, a világ több részében ugyanis hiányosak az ilyen költségekre vonatkozó információk. A korábbi becslések véleményük szerint megkérdőjelezhető minőségűek és hiányosak voltak – írja az ausztrál egyetemre hivatkozva az Eurekalert tudományos hírportál. A Nature Communications című szaklapban bemutatott tanulmányuk szerint az idegenhonos rovarok miatt évente legalább 70 milliárd dollár (19 ezer milliárd forintot) kárt okoznak a különböző termékekben és szolgáltatásokban, emellett évente több mint 6,9 milliárd dollárt tesznek ki a többlet egészségügyi kiadások.
A legtöbb költséget generáló rovarok között van a formózai földalatti termesz (Coptotermes formosanus), amely Kelet-Ázsiából terjedt el a világon, és naponta 400 gramm fa elfogyasztására is képes, és az eurázsiai eredetű gyapjaslepje (Lymantria dispar), az egyik legpusztítóbb kártevő a keményfák számára. A tudósok szerint ezek a költségek csak a „többnyire láthatatlan és még fel nem mért jéghegy csúcsát” jelentik, mert a világ számos régiójában, például Afrika és Dél-Amerika több területén még fel kell mérni a károkat. A minimális mintavétel torzításainak kijavításával az éves költségek világszerte elérhetik a 270 milliárd dollárt.
„Végső soron az átlagpolgár fizeti meg a költségek nagy részét, de általánosan csökkenthetők a legnagyobb károk azzal, hogy többet fordítunk a mielőbbi felismerésre és a korai felszámolást célzó intézkedésekre” – mondta Bradshaw. A költségek valószínűleg növekedni fognak a szakértők szerint. Két fő jelenség, a globális felmelegedés és a nemzetközi kereskedelem az, ami a legtöbb kárt okozó idegenhonos fajok elterjedését gyorsítja. Az éber tervezés, a figyelemfelkeltő kampányok és a közösségi részvétel viszont enyhíthetik a társadalmat sújtó dollármilliárdos éves költségeket – fejtette ki Franck Courchamp, a CNRS kutatója.
