A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem hazánk gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Ezen erőforrások fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet: munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét és megalapozhatja fenntartható fejlődését. A hazai támogatási rendszer több eszközzel igyekszik elősegíteni az energia- és klímapolitikai célok elérését. Ennek részét képezi a működési támogatás rendszere, a hazánkban is alkalmazott kötelező átvételi (KÁT) rendszer, amely a megújuló, illetve hulladék alapú villamosenergia-termelést ösztönzi.
A kötelező átvételi rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége 2015-ben 2438,24 GWh volt, ebből 2402,31 GWh volt megújuló alapú. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. A vízerőművek termeléscsökkenését azonban ellensúlyozta a szél-, nap-, biomassza- és hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁT rendszer keretében értékesített energia mennyisége.
A 2015. év végén a KÁT rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 MW-ot, ami 4,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén.
A KÁT keretében 2015-ben – az előző évhez képest 1 százalékkal növekedve – összesen 79,94 Mrd Ft volt a kifizetett összeg. A KÁT támogatás 2 százalékkal nőtt, elérve az évi 49,58 Mrd Ft-ot. Ennek túlnyomó részét a megújuló alapon termelők kapták, 79,17 Mrd Ft kifizetett összeget és 49,26 Mrd Ft támogatást, míg a hulladék alapon termelő erőművek 570 M Ft kifizetett összeget, illetve 256 M Ft támogatást kaptak. 2015-ben az átlagos átvételi ár 32,79 Ft/kWh, a támogatás pedig 20,33 Ft/kWh volt.
