A Földművelési Minisztérium „Fűts okosan!” kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 %-kal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 %) és közlekedés (kb. 10 %) részesedése. Május elején már megjelent egy riasztó statisztika a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma. Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint 8 halálesetből egyet a légszennyezés okoz, és a kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.
A légszennyezés és a teljes primer energiafelhasználás legalább 40 százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, ezen belül a háztartások kb. a harmadáért felelnek. Ha az épületek energiafelhasználását sikerül csökkenteni, az egyben hozzájárul a károsanyag-kibocsájtás és a légszennyezettség mérsékléséhez is. Van egy további fontos egészségügyi vonzata is annak, ha a lakásállomány minősége javul. Időnk 90 százalékát zárt térben töltjük, ezért jólétünk, életminőségünk nagymértékben az épületektől függ. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai rendezvényén bemutatott Healthy Home Barometer 2016 nemzetközi kutatásban 14 ezer embert kérdeztek meg, köztük magyarokat is, hogy mitől érezzük jól magunkat.
„Az épületek felújítása, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokoldalú jótékony hatással jár. Egyszerre teremt új munkahelyeket, növeli a költségvetés bevételeit, és hatékony eszköze az ország energia- és importfüggősége csökkentésének, a külkereskedelmi mérleg javításának. Eddig kevés szó esett arról azonban, hogy az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése további komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen az egészségesebb emberek kevesebbet járnak orvoshoz, így csökkentve a társadalombiztosítás kiadásait.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.
