A Ruanda fővárosában, Kigaliban tartott világtalálkozón sok forgott kockán. Akárcsak a szén-dioxid-csökkentést övező alkudozásoknál a 2009-ben rendezett koppenhágai klímacsúcson, az ellentét ezúttal is a fejlett és a fejlődő országok között feszült: India több időt akar kiharcolni arra, hogy a fejlődő országok átalakítsák gazdaságukat, és korszerűbb légkondikkal, hűtőkkel cseréljék le a meglévő eszközparkot: 2031-es határidőt követelt.

Az USA, az EU és több afrikai ország viszont gyorsabb cselekvést látott volna szívesen, a tetőzést 2020–2022 közé tennék. Az Egyesült Államok egyébként már megkezdte a HFC-k kivonását iparából, akárcsak az EU, ahol 2011-ben betiltották használatukat a gépjárművekben. Egyes fejlett országokban általában véve csökkenő tendenciát mutat a HFC-használat. A Kigaliban elfogadott megállapodás végül azt szavatolja, hogy 100 ország fogja csökkenteni a HFC-k alkalmazását 2024-től.

Kép: Samsung

• Pakisztán, India és az Arab-öböl menti országok 2028-as kezdés mellett lobbiztak, és meg is kapták: ők a kivételek. Azon okból kapták meg a késleltetést, hogy gazdaságuk még fejletlen ahhoz, hogy kibírják a korszerűsítés költségeit. (A 2028-as dátum még így is 3 évvel korábbi cselekvés, mint amit India javasolt.
• Kína 2024-ben kezdi meg a HFC-k csökkentését.
• Az USA, Japán és Európa 2019-től köteles elindítani a HFC-k kivonását.

A The Guardian „ördögien komplikáltnak” titulálta az egyezményt, melynek kitételeit éveken át egyeztették a felek. A HFC-kibocsátás csökkentése nagy löketet adhat a klímavédelemnek, mert a segítségével 0,5 Celsius-fokos felmelegedésnek lehet elejét venni az évszázad végére. Mint ismeretes, a szén-dioxid-kibocsátást szabályozó párizsi klímaegyezmény 2 Celsius-foknál „jóval alacsonyabb” értéknél állítaná meg a felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest (ami sokak szerint irreális cél, ezt túl fogjuk lépni a beígért, nem elég radikális emissziócsökkentés mellett), 0,5 Celsius-fok tehát sokat nyom a latban. Becslések szerint 2050-ig 1,6 milliárd új légkondicionáló berendezést helyeznek üzembe, elsősorban Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában. A HFC-k 10 000-szer(!) erősebb üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid. Az 1987-es montreali egyezmény már sikeresen szabályozta az aeroszolok és a klór-fluor-szénhidrogének (CFC-k) kibocsátását, melyeket hűtőgépekben használtak. Ennek következtében sikerült lassítani az ózonpajzs vékonyodását, és megritkítani a 80-as években oly gyakori ónos esőzéseket.

A HFC-egyezmény a montreali megállapodáshoz kapcsolódik kiegészítésként. Bár első látásra azt hihetnénk, hogy csak a konyhai frigóinkról, mélyhűtőinkről meg a szobai légkondikról van szó, de valójában egy sor iparág működése igényel állandó hűtést. Ezeknek a gazdasági szereplőknek korszerűsíteniük kell eszközeiket, s ez nagy kiadásokat jelent. „Kiváltásuk szén-dioxiddal, ammóniával és szénhidrogénekkel lehetséges, s ezek az alternatívák már hozzáférhetőek a piacon” – írta a The Guardian. Ezek állítólag energiahatékonyabb megoldások is. Az élelmiszeripar nagyjai közül jó néhány szintén megkezdte a fluortartalmú gázok kivonását az ellátási láncából és termelési folyamataiból. Ezek között van a Coca Cola, a Pepscio és a Unilever.