A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről. A miniszter szerint nincsenek határidőhöz kötve, de a szakemberek szerint éppen az idő az, ami sürgetné a kormányt.

Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka.

A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában a tervezett emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt.

A bérek további növekedésére számítanak az elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés.

Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Egy átlagos lakáshitel havi törlesztése az idén az átlagfizetés 32 százalékát viszi el. Ez az arány öt évvel ezelőtt még 52 százalékos volt, azaz 20 százalékponttal csökkent - derül ki a BankRáció.hu elemzéséből, amely szerint a nettó reálbérek emelkedése hozzájárulhat a hitelezési fordulathoz.

A háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - értékelték elemzők a Központi Statisztitai Hivatal (KSH), a keresetekről kiadott jelentését. Az őszi hónapokban azonban felpöröghet az infláció, ami lassíthatja a reálbérek növekedését.

Az év egészére 5,4–6 százalékos bruttó bérnövekedésre számítanak az elemzők, akik szerint a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés fő motorja a következő időszakban. A vártnál gyorsabb bérnövekedés stimulálhatja a magyar gazdaságot.

A diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni, ugyanakkor 800 forintos órabérért már a diákok 80 százaléka elmenne dolgozni – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég felmérése. A diákoknak mindössze egytizede állította, hogy 900 forintosnál magasabb órabérért vállalna munkát.

Az első negyedévben a magyar növekedésnél az EU-ban csak a görög volt kedvezőtlenebb. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. Az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8% körüli lesz. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése 3,5% lehet – hívta fel a figyelmet friss elemzésében a GKI.

A következő hónapokban is folytatódhat a bérnövekedés az elemzők szerint, a munkaerőhiánnyal párhuzamosan a cégek nagyobb fizetéssel csábítják a jelentkezőket, és próbálják megtartani dolgozóikat.

Egyre fokozódik a szakemberhiány a magyar gazdaságban és ezzel párhuzamosan a bérek is emelkedésnek indultak. Megmutatjuk, hogy a munkaerőhiánytól leginkább érintett ágazatokban idén kiknek áll a zászló.

Nem akarunk még a hétfőre gondolni. Amikor fel kell kelni és dolgozni menni azért, hogy pénzt keressünk. Nos van, akinek még álmában is vastagszik a pénztárcája.

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) - derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.

Abban állapodott meg a kormány a munkaadókkal, hogy idén nem lesz kötelező bérajánlás. Az indoklás szerint mivel a munkaerőpiac egyes területein komoly szakemberhiány jelentkezik, ezért a bérek emelkedése várhatóan jelentősebben szóródik majd ágazatonként.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 19-én közzétett adatai szerint decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés.

A fellegekben járnak a menedzserfizetések a tőzsdén jegyzett amerikai cégeknél, főképp a technológiai és a médiaszektorban. Az EU-ban elsősorban a bankszektorban találkozni a magas keresetekkel. Itthon is szépen nőnek a menedzser fizetések.

A tavalyi év végén nem sikerült a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és a kormánynak megállapodni a minimálbér mértékéről. Ennél kisebb publicitást kapott, hogy nem volt országos bérajánlás sem, amely főleg az állami tulajdonú vállalatok számára jelent eligazítást. A Policy Agenda azt nézte meg a legnagyobb állami cégeken keresztül, hogy kinek mit sikerült elérni a bérek terén az elmúlt években.

Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.

A magyar gazdaság a tavalyi gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,4 százalékos ütem követte. A következő negyedévekben pedig inkább csak 2 százalék körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,3 százalék körüli emelkedésére számít. A beruházások az idei stagnálás után jövőre visszaesnek (-5%), a fogyasztás viszont GDP-hez közeli – idén attól kissé elmaradó, jövőre azt valamivel meghaladó – 2,5 százalék körüli ütemben bővül. Az exporttöbblet 2015-ben látványosan, 2016-ban lassabban emelkedik. A külső és belső egyensúly mindkét évben kedvezően alakul, de a felminősítésre – többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt – még egy kicsit várni kell. A bankadó csökkentéséből adódó banki mozgásteret az MNB egyre aktívabb beavatkozása szívja el. A perspektíva hiánya miatt sem a tőke, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik.

Globálisan 2,5%-kal növekednek a reálbérek, amelyre hosszú ideje nem volt példa. Ez azonban nem csak a valóban magas emeléseknek, hanem a rekord alacsony inflációnak is köszönhető – mutat rá a Hay Group menedzsment tanácsadó cég elemzése. Akárcsak idén, Magyarország jövőre sem marad el ettől, átlagosan 2,4%-kal emelkednek majd a reálbérek.

Óriási a szakadék Európa északi-nyugati és déli-keleti fele között a vásárlóerő tekintetében. Hazánkban viszont az elmúlt évben enyhén mérséklődtek az országon belüli eltérések – derül ki a GFK Vásárlóerő tanulmányából.

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében.

Az idén 3-4 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolnak az elemzők, és mivel az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével körülbelül azonos mértékben emelkednek várakozásaik szerint a reálbérek.

Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között, a bérek viszont 3-4 százalékkal nőttek a tavalyiakhoz képest – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből.

A versenyszférában az eddigi trendnek megfelelően nőttek a rendszeres bérek az ING vezető elemzője szerint; a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a reálbérek növekedési üteme az infláció élénkülése miatt lassulhat.

2014-ben Magyarországon átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára. Ez 25%-kal marad el a cseh (1.200 euró) és mintegy 15%-kal a lengyel lakások (1.100 euró) fajlagos áraitól. Azonban míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig ez az érték Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év – ezek a főbb megállapításai a Deloitte friss lakáspiaci tanulmányának.

Az információ-technológiai (IT) szektorban, valamint az üzleti szolgáltató központokban (Shared Service Center - SSC) lehet a legjobban keresni Magyarországon, a havi bruttó átlagbér ezeken a területeken elérte a 399 ezer forintot 2015 első félévében - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu legutóbbi felméréséből

Tovább folytatódott a bérek növekedése a KSH legfrissebb adatai szerint. Idén mintegy 3,5 százalékos reálbér-növekedés valósulhat meg a Takarékbank szerint, míg az ING közfoglalkoztatás nélkül 2,5 százalékos reálbér-növekedésre számít.

Magyarországon régiós összevetésben alacsony a társasági adó, de nálunk a legmagasabbak a bérterhek. A munkáltató majdnem még egyszer annyit fizet a dolgozó után, mint a nettó jövedelem.

Biztató a keresetek növekedése az elemzők szerint, a Takarékbank idén 4 százalékos, míg a K&H 3,5 százalékos reálbér-növekedést vár a keresetek emelkedése és a stagnáló infláció következtében.

A cégek nagyobb része teljesen áthárítja a dolgozókra a cafeteria adóterheinek növekedését, csak minden ötödik cég kompenzálja az így kiesett jövedelmet. A vállalkozások többségénél a keretösszeg sem emelkedik.

Januárban is emelkedtek a bérek, a szakemberek szerint a munkaerő-állomány szűkülése, a közmunkaprogram és a külföldi elvándorlás miatt, arra ösztönzi a cégeket, hogy a megfelelő szakemberek megtartása érdekében növeljék a béreket.

Magyarországon az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén. Átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.

Tavaly 6 százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerőközvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is.

A magyar munkavállalók fele számít arra, hogy karácsonykor egyszeri pénzjutalmat kap a munkahelyén. Hosszú távon azonban kevesebben örülhetnek: 2015-ben tízből hatan nem remélnek fizetésemelést a Randstad Workmonitor friss eredményei szerint.

A 2015. évi minimálbérről szóló tárgyalások megkezdődtek a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók között, de a költségvetés alapján nem várható jelentős emelés jövőre, ugyanakkor a dolgozói szegénység oylan méreteket öltött, amelyet csak radikális lépésekkel lehet kezelni.

A fejlett gazdaságokban még mindig átlagosan háromszor olyan magasak a bérek, mint a feltörekvő és fejlődő országokban, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a fejlődő országok átlagbérei közeledtek a fejlettekéhez.

A várakozásoknak megfelelően, pozitívan alakulnak a kereseti tendenciák elemzők szerint. A közmunkások húzzák lefelé a statisztikát, a versenyszférában egyre gyorsabban nőnek a keresetek.

Hátravannak ugyan az idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve.

Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll, megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát. A hazai háztartások az uniós átlag 37 százalékával gazdálkodhatnak.

Jelentősen emelkedtek a bruttó és a nettó keresetek a versenyszférában: csaknem kétszer olyan mértékben, mint a költségvetési intézményeknél. Ez a negatív infláció mellett a vásárlóerő emelkedését is jelzi.

A jelek szerint a kelleténél jobban szétnyílt az olló a vezetői és az alkalmazotti fizetések között. Magyarországon a „főnök” átlagosan a huszonötszörösét viszi haza egy szakképzetlen munkás fizetésének – és ezzel világviszonylatban még szerénynek számít.

Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a vezetői besorolásoknál kisebb növekedés.

Négyből hárman munkahelyet váltanának Magyarországon, ha több fizetést kapnának – egy friss felmérés szerint. Jobb munkáért viszont csak az emberek fele mondana fel.

Májusban tovább nőttek a bérek. Az alacsony inflációval párosulva azt is megállapíthatjuk, hogy a reálkeresetek is emelkedtek. A részletes adatokat áttekintve azonban azt látjuk, hogy a közszféra miatt alakultak így az adatok. Az állam hízik, a vállalkozásoknál ehhez még hiányoznak a szükséges feltételek.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vállalható kompromisszumnak tartja a hosszú egyeztetések után megszületett megállapodást az idei bérajánlásról, de felhívja a figyelmet: az átlagkereset alatt keresőknél a 3,1 százalékos béremelés nem ellentételezi az elmúlt években elszenvedett reálbércsökkenést.

A bruttó keresetek 2,9, a nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal nőttek a 2013 január-márciusi időszakban. A fékező inflációt figyelembe véve, ha mérsékelten is, de emelkedtek a reálkeresetek, a Policy Agenda friss felmérése szerint azonban ebből nem sokat érez a lakosság.