Tavaly 6 százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerőközvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is.

A magyar munkavállalók fele számít arra, hogy karácsonykor egyszeri pénzjutalmat kap a munkahelyén. Hosszú távon azonban kevesebben örülhetnek: 2015-ben tízből hatan nem remélnek fizetésemelést a Randstad Workmonitor friss eredményei szerint.

A 2015. évi minimálbérről szóló tárgyalások megkezdődtek a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók között, de a költségvetés alapján nem várható jelentős emelés jövőre, ugyanakkor a dolgozói szegénység oylan méreteket öltött, amelyet csak radikális lépésekkel lehet kezelni.

A fejlett gazdaságokban még mindig átlagosan háromszor olyan magasak a bérek, mint a feltörekvő és fejlődő országokban, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a fejlődő országok átlagbérei közeledtek a fejlettekéhez.

A várakozásoknak megfelelően, pozitívan alakulnak a kereseti tendenciák elemzők szerint. A közmunkások húzzák lefelé a statisztikát, a versenyszférában egyre gyorsabban nőnek a keresetek.

Hátravannak ugyan az idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve.

Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll, megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát. A hazai háztartások az uniós átlag 37 százalékával gazdálkodhatnak.

Jelentősen emelkedtek a bruttó és a nettó keresetek a versenyszférában: csaknem kétszer olyan mértékben, mint a költségvetési intézményeknél. Ez a negatív infláció mellett a vásárlóerő emelkedését is jelzi.

A jelek szerint a kelleténél jobban szétnyílt az olló a vezetői és az alkalmazotti fizetések között. Magyarországon a „főnök” átlagosan a huszonötszörösét viszi haza egy szakképzetlen munkás fizetésének – és ezzel világviszonylatban még szerénynek számít.

Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a vezetői besorolásoknál kisebb növekedés.

Négyből hárman munkahelyet váltanának Magyarországon, ha több fizetést kapnának – egy friss felmérés szerint. Jobb munkáért viszont csak az emberek fele mondana fel.

Májusban tovább nőttek a bérek. Az alacsony inflációval párosulva azt is megállapíthatjuk, hogy a reálkeresetek is emelkedtek. A részletes adatokat áttekintve azonban azt látjuk, hogy a közszféra miatt alakultak így az adatok. Az állam hízik, a vállalkozásoknál ehhez még hiányoznak a szükséges feltételek.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vállalható kompromisszumnak tartja a hosszú egyeztetések után megszületett megállapodást az idei bérajánlásról, de felhívja a figyelmet: az átlagkereset alatt keresőknél a 3,1 százalékos béremelés nem ellentételezi az elmúlt években elszenvedett reálbércsökkenést.

A bruttó keresetek 2,9, a nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal nőttek a 2013 január-márciusi időszakban. A fékező inflációt figyelembe véve, ha mérsékelten is, de emelkedtek a reálkeresetek, a Policy Agenda friss felmérése szerint azonban ebből nem sokat érez a lakosság.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A közölt adatok némiképp elmaradnak a várakozásoktól.

A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak.

A tavalyi év első 11 hónapjában a bruttó keresetek 4,6, a nettó bérek 2 százalékkal nőttek. Novemberben 5,6 (bruttó), illetve 3,2 (nettó) százalék volt a változás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint, amely a novemberi 5,2 százalékos inflációt figyelembe véve 2 százalékos reálbércsökkenést jelent.

Az esztendő első kilenc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. Az első kilenc hónapban 219 690 forint volt a bruttó átlagkereset.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek egy év alatt. A foglalkoztatottság tovább csökkent, csak a közfoglalkoztatottak száma emelkedett, e kör alacsony bére rontotta az átlagadatokat is a Központi Statisztikai Hivatal ma publikált gyorsjelentése szerint. 

Az átlagkeresetek nőttek, a foglalkoztatás csökkent az esztendő első négy hónapjában a versenyszférában. A költségvetési intézményeknél - döntően a közmunkaprogramokkal összefüggésben - épp ellentétes tendencia volt megfigyelhető: többen dolgoztak az idén április végén, mint egy évvel korábban, átlagosan kevesebb pénzért a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint.