Jókora, százezres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek: már kilátásban annak a háromszázezres fizetések a kiskereskedelemben.

A nyugdíjak mértéke szoros kapcsolatban van a bérek alakulásával. Könnyű belátni, ha növekedik a területi átlagbérek közötti olló, akkor ez megjelenik a nyugdíjaknál is. A Policy Agenda heti elemzésében ezt az aspektusát vizsgálja meg a témának.

Olyan mértékű és automatikus béremelések 2019-ben már biztosan nem várhatók, mint amilyenek az elmúlt években – beleértve az ideit is – munkavállalói oldalról kezdtek megszokottá válni. Ennek egyszerű és igen rövid magyarázata a következő: a cégeknek nem lesz miből emelni. Ha mégis sor kerül nagyobb és átfogó mértékű béremelésekre, azok már biztosan nem a jelenlegi költségstruktúrák keretében történnek meg.

A negyedik negyedévben 892 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 776 forinthoz képest. A növekedés a szakmunkások esetében még jelentősebb volt, éves szinten elérte a 21 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – korántsem tapasztalható ekkora növekedés: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 negyedik negyedévéhez képest mindössze 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt, melynek komoly szerepe lehet abban, hogy ebben a körben a fluktuáció már a négy százalékot közelíti.

Az elmúlt hónapok-évek másról sem szólnak, csak az egyre feszültebb munkaerőpiac miatt emelkedő keresetekről. A GKI Zrt. most utánajárt, hogy ez vajon a háztartások nettó jövedelmében is meglátszik-e.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nemcsak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

Tovább csökkent a munkanélküliek száma, emelkedett a foglalkoztatottak aránya és így várhatóan tovább emelkedhetnek bérek, az egyre feszesebbé váló munkaerőpiacon, ahogy mind súlyosabb lesz a munkaerőhiány.

A legújabb statisztikák szerint a német vállalatvezetők közül is azok keresnek a legjobban, akik a pénzügyi szektorban dolgoznak: évi átlag bruttó jövedelmük 186 642 euro.

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

A GKI legfrissebb felmérésében megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése és nem túl hízelgőek az eredmények: a várt 15-20 százalék helyett jó esetben 9 százalékkal emelkedett a kézhez kapott bér.

Áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 11,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 6,1 %-kal, a nettó pedig 7,8%-kal növekedett 2016. január és december között. A bérek növekedésének üteme azonban egyelőre nem sokat segít a lakásvásárlókon. A lakóingatlanok ára ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a keresetek, jóllehet a hiteltörlesztők aránya a keresetkehez képest csökkent.

A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak.

Februárban már az emelt munkabért kapják a minimálbéres munkavállalók. Ugyanakkor a szavazo.hu portál a témában futó felmérése azt mutatja, hogy az emberek ma legalább nettó 200 és 350 ezer forint munkabért tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy kényelmesen tudjanak élni.

Tavaly is Budapesten voltak a legmagasabb fizetések, méghozzá jellemzően a nagyvállalatoknál volt vastagabb a boríték. Magyarországon 2016-ban a havi bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, tízezer forinttal több, mint az azt megelőző évben, Budapesten 350 ezer forint volt a bruttó bér.

A kiskereskedelmi forgalom további növekedésére számítanak elemzők a reálbérek jelentős emelkedése és a foglalkoztatás bővülése miatt. A KSH első becslései szerint novemberben szépen nőtt a kiskereskedelmi forgalom, köszönhetően a korán induló karácsonyi szezonnak.

A magyar lakosság pénzköltési szokásait leginkább a hitelek befolyásolják, és 65 százalékunk elégedetlen aktuális anyagi helyzetével. Spórolni és extrákra költeni leginkább azok tudnak, akik nettó 250 ezer forint felett keresnek. E tekintetben az X generáció a legszerencsésebb. Négy emberből háromnak a jelenlegi fizetésének 50 százalékos emelkedése oldaná csak meg pénzügyi problémáját.

Nőtt a fizetésemelést tervező cégek aránya. Leginkább a középvállalkozásoknál és az iparban dolgozók számíthatnak magasabb bérekre. Emellett enyhén emelkedett a hazai kkv-k foglalkoztatási szándéka is, közel minden negyedik vállalkozás adhat fel álláshirdetést a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

A 40 körüli munkavállalók keresik a legtöbbet, a legkevesebb fizetésre pedig az 55 év felettiek és a pályakezdők számíthatnak Magyarországon. A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb – derül ki a Workania adataiból.

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A pénteki felminősítésünk és a kiskereskedelmi forgalmi adatok kapcsán nyilatkozó szakértők szerint a bérterhek csökkentéséből fakadó keresetnövekedés segítheti a gazdasági növekedést és enélkül további felminősítésekre is csekély az esély.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről. A miniszter szerint nincsenek határidőhöz kötve, de a szakemberek szerint éppen az idő az, ami sürgetné a kormányt.

Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka.

A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában a tervezett emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt.

A bérek további növekedésére számítanak az elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés.

Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Egy átlagos lakáshitel havi törlesztése az idén az átlagfizetés 32 százalékát viszi el. Ez az arány öt évvel ezelőtt még 52 százalékos volt, azaz 20 százalékponttal csökkent - derül ki a BankRáció.hu elemzéséből, amely szerint a nettó reálbérek emelkedése hozzájárulhat a hitelezési fordulathoz.

A háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - értékelték elemzők a Központi Statisztitai Hivatal (KSH), a keresetekről kiadott jelentését. Az őszi hónapokban azonban felpöröghet az infláció, ami lassíthatja a reálbérek növekedését.

Az év egészére 5,4–6 százalékos bruttó bérnövekedésre számítanak az elemzők, akik szerint a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés fő motorja a következő időszakban. A vártnál gyorsabb bérnövekedés stimulálhatja a magyar gazdaságot.

A diákmunkára jelentkezők mindössze 30 százaléka hajlandó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni, ugyanakkor 800 forintos órabérért már a diákok 80 százaléka elmenne dolgozni – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég felmérése. A diákoknak mindössze egytizede állította, hogy 900 forintosnál magasabb órabérért vállalna munkát.

Az első negyedévben a magyar növekedésnél az EU-ban csak a görög volt kedvezőtlenebb. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. Az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8% körüli lesz. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése 3,5% lehet – hívta fel a figyelmet friss elemzésében a GKI.

A következő hónapokban is folytatódhat a bérnövekedés az elemzők szerint, a munkaerőhiánnyal párhuzamosan a cégek nagyobb fizetéssel csábítják a jelentkezőket, és próbálják megtartani dolgozóikat.

Egyre fokozódik a szakemberhiány a magyar gazdaságban és ezzel párhuzamosan a bérek is emelkedésnek indultak. Megmutatjuk, hogy a munkaerőhiánytól leginkább érintett ágazatokban idén kiknek áll a zászló.

Nem akarunk még a hétfőre gondolni. Amikor fel kell kelni és dolgozni menni azért, hogy pénzt keressünk. Nos van, akinek még álmában is vastagszik a pénztárcája.

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) - derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.

Abban állapodott meg a kormány a munkaadókkal, hogy idén nem lesz kötelező bérajánlás. Az indoklás szerint mivel a munkaerőpiac egyes területein komoly szakemberhiány jelentkezik, ezért a bérek emelkedése várhatóan jelentősebben szóródik majd ágazatonként.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 19-én közzétett adatai szerint decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés.

A fellegekben járnak a menedzserfizetések a tőzsdén jegyzett amerikai cégeknél, főképp a technológiai és a médiaszektorban. Az EU-ban elsősorban a bankszektorban találkozni a magas keresetekkel. Itthon is szépen nőnek a menedzser fizetések.

A tavalyi év végén nem sikerült a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és a kormánynak megállapodni a minimálbér mértékéről. Ennél kisebb publicitást kapott, hogy nem volt országos bérajánlás sem, amely főleg az állami tulajdonú vállalatok számára jelent eligazítást. A Policy Agenda azt nézte meg a legnagyobb állami cégeken keresztül, hogy kinek mit sikerült elérni a bérek terén az elmúlt években.

Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.

A magyar gazdaság a tavalyi gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,4 százalékos ütem követte. A következő negyedévekben pedig inkább csak 2 százalék körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,3 százalék körüli emelkedésére számít. A beruházások az idei stagnálás után jövőre visszaesnek (-5%), a fogyasztás viszont GDP-hez közeli – idén attól kissé elmaradó, jövőre azt valamivel meghaladó – 2,5 százalék körüli ütemben bővül. Az exporttöbblet 2015-ben látványosan, 2016-ban lassabban emelkedik. A külső és belső egyensúly mindkét évben kedvezően alakul, de a felminősítésre – többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt – még egy kicsit várni kell. A bankadó csökkentéséből adódó banki mozgásteret az MNB egyre aktívabb beavatkozása szívja el. A perspektíva hiánya miatt sem a tőke, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik.

Globálisan 2,5%-kal növekednek a reálbérek, amelyre hosszú ideje nem volt példa. Ez azonban nem csak a valóban magas emeléseknek, hanem a rekord alacsony inflációnak is köszönhető – mutat rá a Hay Group menedzsment tanácsadó cég elemzése. Akárcsak idén, Magyarország jövőre sem marad el ettől, átlagosan 2,4%-kal emelkednek majd a reálbérek.

Óriási a szakadék Európa északi-nyugati és déli-keleti fele között a vásárlóerő tekintetében. Hazánkban viszont az elmúlt évben enyhén mérséklődtek az országon belüli eltérések – derül ki a GFK Vásárlóerő tanulmányából.

A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog. Az I. negyedévi 3,6 százalékos növekedést a II. negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak. A tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében.

Az idén 3-4 százalékos átlagos bérnövekedéssel számolnak az elemzők, és mivel az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével körülbelül azonos mértékben emelkednek várakozásaik szerint a reálbérek.

Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között, a bérek viszont 3-4 százalékkal nőttek a tavalyiakhoz képest – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből.

A versenyszférában az eddigi trendnek megfelelően nőttek a rendszeres bérek az ING vezető elemzője szerint; a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a reálbérek növekedési üteme az infláció élénkülése miatt lassulhat.