Az adatok alapján a legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 117 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten – jelentős szórással – átlagosan 2,4 millió forintos alapbér jár. A változó bérelemekkel kiegészítve ez a két érték 122 ezer, illetve 3,4 millió forintra nő, ami 28-szoros eltérést jelent – derül ki a Trenkwalder átfogó felméréséből. A külföldi tulajdonú vállalatok legalább 5-10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 30 százalékot is meghaladja. Ugyanakkor a fizetések nagysága az cég méretével (a létszámmal, illetve az árbevétellel) arányosan is emelkedik. (A hazai gazdaság egyre komolyabb problémája a szakemberhiány, a szakértők szerint az egyetlen megoldás a béremelés lenne.)
Minél felsőbb szinten dolgozik egy munkavállaló, a változó bér aránya az összjövedelmen belül annál magasabb: miközben az alacsonyabb besorolási szinteken ez az arány mindössze 6-8 százalék, a vezetői besorolások esetében akár a 30 százalékot is meghaladja. (Itt olvashat a hazai cégvezetői fizetésekről egy összeállítást.) Szakterületi összehasonlításban, azonos szinteket vizsgálva az összjövedelem főként az informatikában, a műszaki és pénzügyi területeken alakul az átlag felett (mindenütt leginkább a kezdő diplomások körében). A logisztika és az adminisztráció területén, illetve a humán szakterületeken dolgozók fizetése ugyanakkor a legtöbb besorolási szinten 4-8 százalékkal marad el az átlagtól.
A fémiparban és a kereskedelemben elmaradnak a fizetések
Ágazati bontásban a járműipar (+4-6%) és a gépipar (+2-3%) bérezési szintje emelkedik leginkább az átlag fölé, de a tavaly az elmaradók között szereplő építő- és építőanyag-iparban kapható bérek is most 1-3 százalékkal az átlag felett vannak. Eközben a fémipar (felsőbb szintjein akár-10-12% csökkenés) mellett elsősorban a közüzemi szolgáltatóknál (-6-8%), illetve a kereskedelemben (-5-6%) dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre. A kereskedelem területét említve jeleznünk kell, hogy a közelmúltban, a felmérés adatainak felvételét követően az egyik áruházlánc jelentős bérrendezési döntést hozott, ami az év vége előtt alaposan felforgathatja ennek az ágazatnak az egész bérezési struktúráját.
Akárcsak tavaly, idén is a legtöbb munkáltató a műszaki területen talált nehezen diplomás munkaerőt (tavaly 56, idén 64 százalékuk nyilatkozott így, ami a helyzet romlását mutatja). Ugyanakkor ez a probléma immár a területek egyre szélesebb körében jelentkezik.
Így látják a közeljövőt a hazai cégek
A felmérésben részt vevő cégek az idei évben 3-4 százalék körüli béremeléssel számolnak. Átlagon felüli növekedésre számíthatnak a gépiparban és a kereskedelemben dolgozók, miközben a közüzemi szolgáltatások, a vegyipar és a fémipar esetében kell elsősorban attól elmaradó bérszintváltozásra számítani.
„Az egyre súlyosbodó munkaerőhiány azonban a korábbi időszakoknál sokkal hektikusabb mozgásokat okozhat a bérszinteket illetően – magyarázza Molnár Mónika, a Trenkwalder HR Szolgáltatások üzletágának vezetője. – Egyes iparágak bizonyos régiókban az utóbbi néhány hónapban korábban elképzelhetetlennek hitt bérnövekedést kénytelenek végrehajtani, és ez a jelenség nem csak az egyedi képességekkel rendelkező felsőbb kategóriákban, hanem immár a fizikai dolgozók szintjén is mutatkozik. Az iparágak zöme júliusra, a jelenlegi felmérésünk időszakára gyakorlatilag végre szokta hajtani egész éves béremelési tervét, az idén azonban könnyen lehet, hogy ezeket a forgatókönyveket felül kell írni.”
Évről évre folyamatosan javulnak a megkérdezett cégek gazdasági kilátásai is. Míg 2013-ban a válaszadók 28 százaléka számított arra, hogy jó gazdasági évnek néz elébe, idén ez az arány már elérte a 49 százalékot. Ez mindenképpen jó hír a munkavállalók számára, hiszen a cég teljesítménye jelentős részben befolyásolja a következő időszakra tervezett béremelés mértékét is.
