A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint januárban 4,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél, valamint a nonprofit szférában. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 3,5 százalékkal volt magasabb a tavaly januárinál, a versenyszférában 3,3, a költségvetési szerveknél 3,7 százalékkal nőtt. A mínusz 1,4 százalékos januári inflációval számolva a reálkeresetek 5,6 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlagot tekintve, 5,0 százalékkal a közfoglalkoztatottak nélkül, 4,8 százalékkal a versenyszférában és 5,2 százalékkal a közalkalmazottak körében.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: bár januárban a bérek növekedési üteme nemzetgazdasági szinten és a rendszeres bérek esetében is enyhén lassult az előző hónaphoz képest, mind a költségvetési, mind a versenyszférában évek óta stabil a bérek növekedése. A gazdasági kibocsátás növekedését követően automatikusan nő a munkakereslet - fejtette ki az, emellett különösen kedvező, hogy a munkakereslet a közszféra nélkül is tovább bővült, a nemzetgazdaságban 3 százalékkal, a versenyszférában 3,3 százalékkal nőtt az alkalmazottak létszáma. Hozzátette: hogy a bérek emelkedése és az alacsony infláció, defláció pedig a vásárlóerő jelentős emelkedését eredményezi.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint bármelyik mutatót - nettó vagy bruttó bér - nézzük, egyértelmű a növekedés, továbbá a versenyszférában foglalkoztatottak számának emelkedése szintén arra utal, hogy a magyar gazdaság kezd egészséges irányba elindulni. Ürmössy Gergely a növekedés egyik okának nevezte, hogy a vállalatok is egyre bizakodóbbak, a jövőre vonatkozó kilátásaik megítélése sokat javult, ezért bátrabban emelnek béreket. Ugyanakkor a munkaerő-állomány szűkülése - közmunkaprogram és külföldi elvándorlás miatt - szintén arra ösztönzi a cégeket, hogy a megfelelő szakemberek megtartása érdekében növeljék a béreket. (Ezért is kellene komolyabban venni a munkáltatói márkát.)
Az elemző a tavalyi évhez hasonló növekedési trendre és 0 százalék körüli inflációra számít, de 1 százalékos infláció esetében is erős reálbér-emelkedés várható. A pozitív reálbér-növekedési ütem folytatódik, ennek hatása lassan begyűrűzik a tényleges fogyasztásba, a háztartásokban egyre nagyobb a vásárlóerő és -hajlandóság, ami már a 2014-es GDP adatokban is látható volt - mondta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a kedvező januári adatokat a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével és a negatív inflációval indokolta. Egyetértett abban, hogy a reálbérek és a foglalkoztatottak számának emelkedése ösztönzőleg hat a háztartások fogyasztására.
Idén 3 százalékos béremelkedésre számít az elemző, amelynek hajtóereje továbbra is a foglalkoztatás növekedése és a minimálbéremelés lesz, amit a pedagógusok és orvosok bérének várható növekedése is elősegíthet. Ugyanakkor 3 százaléknál jóval nagyobb ütemre azért nincs kilátás, mivel az infláció 0 százalék körül maradhat, ez pedig visszafogja a béremelkedési dinamikát - írta kommentárjában a szakértő.
