Miközben az EU-ban az előző negyedévhez viszonyítva a növekedés 0,3%-ról 0,5%-ra gyorsult, a magyar adat – egyedüliként az EU-ban – 0,8%-os visszaesést jelzett. Az ipari termelés 2016 első három hónapjában mindössze 0,3%-kal bővült, az előző hónaphoz képest pedig már ötödik hónapja csökken. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése 1,6%. Az autógyártók közleményei, illetve a megyei statisztikák alapján feltételezhető, hogy a gondok elsősorban az Audit érintik. Ugyanakkor az ipari fékeződés általános jellegét mutatja, hogy a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-ben visszaesés következett be - hívta fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzésében.
A kormányt is meglepte a vártnál sokkal gyengébb első negyedéves gazdasági növekedési adat, a Figyelő információi szerint emiatt gyorsan "amolyan válságértekezletet hívott össze Orbán Viktor". Állítólag a miniszterelnök minden illetékest kikérdezett a negyedéves alapon visszaesést, évesen pedig igen szerény bővülést jelző mutatókról. Az egyeztetéseknek az lett az eredménye, hogy a kormányfő Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől vár javaslatot arra vonatkozóan, hogy mitől indulhat be a gazdaság - derült ki Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a Figyelőnek adott interjújából. Az egyik lépés a várakozások szerint a kkv-k tőzsdére segítése lehet.
A leggyorsabban a második legnagyobb iparág, az elektronikai ipar bővült. Az építőipari termelés az első negyedévben 27,6%-kal zuhant, ezen belül a mélyépítőipar több mint 50%-kal, a magas-építőipar közel 20%-kal. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez március végén 25%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó mintegy 60%-kal magasabb, az egyéb építményeké közel 50%-kal alacsonyabb volt. Ugyanakkor kedvező, hogy a márciusban megkötött új szerződések volumene közel 50%-kal magasabb volt a tavalyinál. Mindezek alapján az év során a visszaesés mértékének jelentős enyhülése várható, de az év egészében így is 10% körüli csökkenés valószínű.
Tavalyhoz képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult (4,3%-ra), de így is dinamikus maradt. A lassulás a fehéredési hatás kifutásának következménye, a dinamizmust pedig mindenekelőtt a vásárlóerő gyors bővülése magyarázza. A reálkeresetek az I. negyedévben 7,4%-kal emelkedetek, a vállalkozói szektorban 6,7%-kal, a költségvetésiben 7,5%-kal (de ezen belül a közfoglalkoztatottak nélkül mintegy 11,5%-kal.). Ez a tavalyi 2,6%-hoz képest élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme 2016-ban 3,5% körül várható.
A fogyasztói árak az idei első négy hónapban alig, 0,3%-kal emelkedtek. Az áprilisi 0,3%-os emelkedés így is a tízedik legmagasabb az EU-ban - az átlag 0,2%-os defláció volt -, a márciushoz viszonyított 0,8%-os növekedés pedig a második leggyorsabb. Az MNB májusban folytatta, s feltehetőleg befejezte új kamatcsökkentési periódusát; a jelenlegi 0,9% várhatóan egy jó ideig fennmarad. A Fitch felminősítése érdemben nem változtatott a forint gyengeségén, a további felminősítések a vártnál szerényebb idei növekedés, a lazább jövő évi költségvetés, valamint az MNB körüli botrányok miatt kérdésesek, de előbb-utóbb megtörténnek.
Az államháztartási hiány az első négy hónapban nagyon kedvezően alakult: az elmúlt másfél évtizedben még sohasem volt ilyen alacsony a deficit. Ugyanakkor feszültséget vetít előre, hogy a 2016. évi költségvetés módosítása néhány előirányzatot – például az oktatás esetében - magasabban állapít meg, mint a beterjesztett 2017. évi költségvetés. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2016. I. negyedév végén a kedvező költségvetési folyamatok ellenére 1,6 százalékponttal emelkedett 2015 végéhez képest, mivel a mesterségesen leszorított tartalékokat pótolni kellett.
