Olcsók vagyunk, van ahol tízszer ennyit kérnek a munkáért

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) - derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Kép: Pixabay

A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5,0 euró) voltak legalacsonyabb a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró). Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egy órányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több mint 2014-ben és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. Forintban számítva 3,4 százalékkal, 2330,7 forintra nőtt az óránkénti munkaerő-költség tavaly éves összehasonlításban.

A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxembourg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került. A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.

Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerő-költség uniós szinten 25,0, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2,0 és 1,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az unió statisztikai hivatala. Az Eurostat által számított munkaerő-költség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék), míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék). Magyarországon ez az arány 22,7 százalék volt tavaly.

Az Eurostat a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerő-költség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerő-költség indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait.

A bér nem, csak a statisztika javul a cafeteria megszüntetésével
A bedarálásra ítélt cafeteriarendszer jelentős bevételt hoz az államnak és mérhetően segít több iparágat. De fontos szerepe van abban is, hogy ha kell, magunktól védjen meg minket. Ráadásul a helyette javasolt kétszintű bérrendszer a szakértő szerint csak a statisztikákban jelentene több fizetést.

Véleményvezér

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége

Nagyot nőtt Zelenszkij népszerűsége 

Zelenszkij úgy néz ki túlélte a korrupciós válságból fakadó népszerűségvesztést.
Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo