Átlagosan 2,8 milliós havi alapbérrel szerénynek számít a magyarországi ügyvezetők és más vezető beosztásúak bére – legalábbis nemzetközi összehasonlításban. Ez a bér ugyanis „mindössze” a huszonötszöröse a képzetlen munkaerő átlagos 114 ezer forintos (bruttó) fizetésének és „csak” alig 12-szerese az átlagkeresetnek. (Egyébként bérek tekintetében lemaradtunk a régióban, még a szlovákok is többet keresnek nálunk.) Tovább növeli a különbséget, hogy miközben a vezetői besorolások esetében a változó bér mértéke eléri az alapbér 25-30 százalékát is, addig ez az arány az alacsonyabb besorolási szinteken csak 10-15 százalék derült ki - a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből.
És ez még nem is számít soknak: ilyen éhbérért egy átlagos amerikai kisüzem ügyvezetője a kisujját sem mozdítaná – legalábbis ez egy friss, még teljes egészében nem publikált kutatás egyik eredménye. Az Egyesült Államokban egy vezető átlagos fizetése 12,6 millió dollár évente, tehát aktuális árfolyamon számolva havonta csaknem negyedmilliárdot visz haza egy-egy ügyvezető – miközben egy egyszerű alkalmazott átlagosan 34.600 dollárt keres évente, (havi 700 ezer forintot). Nem nehéz kiszámolni, hogy a vezetők a beosztottak bérének 354-szeresét keresik meg – és ez csak az alapbér, az Egyesült Államokban a vezető beosztásúak bérének „csak” átlagosan mintegy 50 százalékát teszi ki az alapbér, még mintegy fejenként évi 10 millió dollárt tolnak haza részvények, vagy prémiumok formájában.
Németországban sem rossz vezetőnek lenni: ott egy vezető átlagosan 5,9 millió dollárnak megfelelő eurót szakít évente, azaz havi szinten csaknem 121 millió forintot vág zsebre. Itt egy átlagos munkás is jobban keres, mint az USA-ban, évi 40600 dollárt (32 ezer eurót), tehát havonta mintegy 830 ezer forintot. A különbség itt 147-szeres.
Európában egyébként még Svájcban találni kiugró különbségeket a fizetések között: az alkalmazottak évi 50 ezer dolláros fizetésénél (havi 1,025 millió forint)a vezetők 148-szor keresnek többet az átlagos 7, 4 millió dollár évi fizetéssel.
A már említett kutatásban a Harvard Business Schooll és a thai Chulalongkorn egyetem kutatói arra is kíváncsiak voltak, hogy a beosztottak szerint mennyi a valós különbség a fizetések között és mennyi lenne egy ideális világban. A 40 országra kiterjedő kutatás eredményei szerint a munkavállalók a különbséget a tízszeresére becsülték és egy ideális világban szerintük a főnök csak a 4,6 szorosát kereshetné a beosztott fizetésének. Az alkalmazottak az Egyesült Államokban engedékenyek: itt szerintük a főnök a fizetések 6,7-szeresét is megkeresheti, míg úgy becsülték, hogy a valóságban a hússzorosát viszi haza. Ha egy ideális világban élnénk – az alkalmazottak szerint, - tehát a magyar főnökök csak bruttó 524 ezer forintot vihetnének haza.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen hatása van a munkavállalók moráljára, ha a főnökük ennyire kirívóan többet keres. Az eredmények fontos figyelmeztetést hordoznak: a munkavállalók csaknem 90 százaléka jelölte meg a munkamorálját erősen romboló tényezőként. A legendás vállalkozási tanácsadó, Peter Drucker szerint ha a főnök több mint a hússzorosát keresi az alkalmazottak bérének, akkor az negatívan hat ki a hatékonyságra és a lojalitásra.
Ráadásul a munkavállalók kevesebb mint egynegyede gondolja, hogy a fizetése összhangban áll a tudásával és tapasztalatával, és körülbelül egyötöde nyilatkozta azt, hogy a cége családbarát juttatásokat biztosít, rendszeresen elismeri a dolgozók teljesítményét és kiváló béreket kínál. Ha mindezek mellé még azt is tudnák, hogy mennyivel többet keresnek a főnökeik, valószínűleg jelentősen romlana a munkahelyi hangulat.