A jövő heti statisztikai tájékoztatási naptárban munkaerőpiaci és kereseti statisztika is szerepel, megkülönböztetett figyelemre a monetáris tanács áprilisi kamatdöntő ülése tarthat számot.

Januárban 9,5 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete. A bruttó átlagkereset 411 000 forint volt januárban, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 3,3 százalékos növekedése mellett - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A jövő hét legfontosabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank keddi kamat-meghatározó ülése lesz, de a héten ismerteti a Pénzügyminisztérium az államháztartás központi alrendszerének január végi, részletes pénzforgalmi adatait is, ezen kívül még több statisztikai adatközlés szerepel a naptárban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt a múlt év novemberében, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020-ban is Budapesten lehetett a legjobban keresni Magyarországon, azonban a vidéki fizetések jelentősen felzárkóztak a fővároshoz a korábbi évekhez képest. A legmagasabb átlagfizetéssel Komárom-Esztergom megyében számolhattak, a legalacsonyabb bruttó béreket pedig a Csongrád megyében vihették haza a magyarok. A cégvezetőkön kik keresnek a legjobban? Kik a legrosszabbul? Erre kereste a választ egy friss elemzés. 

Elhúzódó egyeztetés után ma sem született végső megállapodás az idei legkisebb bérekről. Készül viszont egy megegyezés-tervezet, benne 4 százalékos emeléssel.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 ezer 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 ezer 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Júliusban a bruttó átlagkereset 401 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Néhány hét múlva kiderül, lesz-e és mennyi nyugdíjkiegészítés.

Persze bruttóban. Jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, így alakul a borítékban lapuló összeg.

Munkaerőpiaci, kereseti és több más statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közöttük a lakásépítések, építési engedélyek első félévi statisztikája.

Júliustól két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mennyivel több pénz marad a munkáltatóknál? Az Mfor.hu frissített Bérkalkulátorának segítségével most Ön is utánaszámolhat!

A munkás reálértéken nyerőben volt, a nyugdíjas bukóban.

7,8 százalékos volt a keresetek éves emelkedése áprilisban.

Mintha befagytak volna a legkeletibb megyében regisztrált átlagos nettó bérek: hiába ugyanis a növekedés, a legfrissebb adatok szerint az továbbra is a 10 évvel ezelőtti fővárosi szinten stagnál.

Munkaerőpiaci, kereseti és más adatok is megjelennek a következő héten, de a legnagyobb figyelmet a jegybank áprilisi kamatmeghatározó ülése kaphatja.

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve, így a tavalyi, éves átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint lett, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fiatalok 68 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét, 46 százalékuk pedig úgy látja, megbecsülik a munkáját – derült ki a K&H ifjúsági indexéből. Utóbbi eredmény ráadásul rekordot jelent a felmérés hétéves történetében. A fiatalok 16 százaléka vár komolyabb, inflációt meghaladó béremelést, ez a nettó átlagbérek alapján több mint 250 ezer forintot jelentene.

Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az OBI-val már megállapodtak, de a héten tárgyalnak a többi közt az Auchannal, és a Spar-ral is.

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 360 ezer 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 247 300 forint volt.

Történt némi javulás az előző évhez képest, de az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - közölte az Európai Bizottság.

2019 első negyedévében az országos munkaerőpiaci helyzettel összhangban tovább nőttek az órabérek a diákmunkaszegmensben. A nappali tagozatos diákok által megkereshető átlagos órabér Budapesten nettó 1200 Ft körül alakul, vidéken ez jellemzően 10-30 százalékkal kevesebb.

A legfrissebb KSH adatok szerint lendületesen növekszik a hazai lakáspiac, és 2018 utolsó negyedéve az elmúlt évtized legerősebb áremelkedését mutatja, Balla Ákos szerint azonban óvatosnak kell lennünk a következtetések levonásakor. Bár úgy tűnik, pörög a lakáspiac Magyarországon, még messze vagyunk az ideális helyzettől.

A magyarok 56 százalékának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak két százalék nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – ezek az adatok világosan kiderülnek a Nielsen által készített globális felmérésből.

Egy ötven négyzetméteres budapesti lakás a tavalyi átlagárakon 7,5 éves nettó fizetésből jött ki. Varsóban és Bukarestben szintén 7,5 év kellett hozzá, ezzel szemben Prágában és Pozsonyban több mint 8 évre volt szükség. Mivel a budapesti lakásárak már felzárkóznak a régió fővárosaihoz, a jövőben jelentősen mérséklődhet az áremelkedés üteme.

Már december 30-án megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lépett hatályba, így keddtől bruttó 149 ezer frointra nőtt a minimálbér összege.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta, a bruttó és nettó átlagkereset közlésével mutatja be a keresetek alakulását. Kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között medián és átlag alapján is lehet jellemezni, ugyanakkor két különböző statisztikai mérőszám szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymást kiegészítik.

A német nagyvállalatok vezetésében csak 14 százalék a nők aránya, s azok jóval kevesebbet keresnek, mint férfi társaik. Nőket általában személyzeti, valamint a jogi feladatok irányítására alkalmaznak a nagyvállalatok.

A dolgozó fiatalok kétharmada stabilnak tartja, több mint a fele még szereti is a munkáját, de kisebbségben vannak, akik megbecsültnek is érzik magukat a munkahelyükön. 52 százaléka remél kisebb mértékű fizetésemelést, ami rekord magas arányt jelent.

Lassul ugyan a bérnövekedés üteme, mégis kétszámjegyű lehet a bruttó bérek emelkedése az idén éves átlagban a makrogazdasági elemzők szerint. A bérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány hajtja és ezen a fronton nem látszik javulás.

Az Európai Parlament csaknem minden harmadik képviselőjének van mellékkeresete. Miközben már alapfizetésük meghaladja a havi 8.000 eurót, sokuknak még ennél jóval magasabb mellékjövedelme is van, állapította meg a Transparency International.

Havi 5600 frank a svájci átlagkereset. Ez szinte ugyanennyi dollárnak, forintban kereken 1,7 milliónak felel meg. Jóllehet az összeg óriási, az árszínvonalat tekintve már nem annyira magas – de azért így is irigyelhetjük...

A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség.

2017-ben a dolgozók 79 százaléknak növekedett a kereslete, ami a legtöbb esetben egy új állás egy új vállalatnál vagy egy általános éves béremelés eredménye. Átlagosan 9 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában tavaly óta, ami főként a kezdő pozícióknál volt megfigyelhető. A munkavállalók több mint fele lojális munkáltatójához, és akár 3-5 évet is eltölt egy pozícióban.

Jókora, százezres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek: már kilátásban annak a háromszázezres fizetések a kiskereskedelemben.

A nyugdíjak mértéke szoros kapcsolatban van a bérek alakulásával. Könnyű belátni, ha növekedik a területi átlagbérek közötti olló, akkor ez megjelenik a nyugdíjaknál is. A Policy Agenda heti elemzésében ezt az aspektusát vizsgálja meg a témának.

Olyan mértékű és automatikus béremelések 2019-ben már biztosan nem várhatók, mint amilyenek az elmúlt években – beleértve az ideit is – munkavállalói oldalról kezdtek megszokottá válni. Ennek egyszerű és igen rövid magyarázata a következő: a cégeknek nem lesz miből emelni. Ha mégis sor kerül nagyobb és átfogó mértékű béremelésekre, azok már biztosan nem a jelenlegi költségstruktúrák keretében történnek meg.

A negyedik negyedévben 892 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 776 forinthoz képest. A növekedés a szakmunkások esetében még jelentősebb volt, éves szinten elérte a 21 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – korántsem tapasztalható ekkora növekedés: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 negyedik negyedévéhez képest mindössze 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt, melynek komoly szerepe lehet abban, hogy ebben a körben a fluktuáció már a négy százalékot közelíti.

Az elmúlt hónapok-évek másról sem szólnak, csak az egyre feszültebb munkaerőpiac miatt emelkedő keresetekről. A GKI Zrt. most utánajárt, hogy ez vajon a háztartások nettó jövedelmében is meglátszik-e.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nemcsak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

Tovább csökkent a munkanélküliek száma, emelkedett a foglalkoztatottak aránya és így várhatóan tovább emelkedhetnek bérek, az egyre feszesebbé váló munkaerőpiacon, ahogy mind súlyosabb lesz a munkaerőhiány.

A legújabb statisztikák szerint a német vállalatvezetők közül is azok keresnek a legjobban, akik a pénzügyi szektorban dolgoznak: évi átlag bruttó jövedelmük 186 642 euro.