Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 395 900, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 263 300 forint volt, mindkettő 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt - bruttó átlagkereset 376 300 forintra becsülhető júliusban, ez 10,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Mi áll a számok mögött?
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője az adatokra reagálva közölte: egyértelműen kijelenthető, hogy a júniusi extrém magas bérdinamika az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatás eredménye volt. A júliusi 10,8 százalékos év/év bérnövekedés már sokkal inkább tükrözi a munkaerőpiacon jellemző alapfolyamatokat. Azokat az alapfolyamatokat, amelyek továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlást jeleznek. A rendszeres (bónuszok nélkül számított) keresetek ugyanis a nemzetgazdaság egészében 10 százalékkal nőttek 2020 júliusában.
A vállalati szféra adatait vizsgálva az tapasztalható, hogy a munkanélküliségi ráta júliusban kezdődő mérsékelt csökkenésével párhuzamosan a bérdinamika erősödött: 11,5 százalékkal nőttek ugyanis a keresetek, ami az idei év legerőteljesebb bővülése. Egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes ágazatban emelkedett a bérnövekedés üteme. Leginkább azonban a szezonális munkákkal terhelt mezőgazdaságban, valamit az építőiparban nőttek a keresetek.
A júniusról júliusra lassuló átlagos bérnövekedés mögött az összetételhatás is meghúzódik. Ugyanis ismét nőtt a foglalkoztatottság az alacsony bérrel jellemezhető szektorokban, így például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén. Ennek köszönhetően ebben a szektorban lassult a bérdinamika. A költségvetési szférában 10,4 százalékkal emelkedtek a bérek, amelyben a pedagógusok júliusi béremelése is szerepet játszott.
Összességében tehát a júniusi kiugrás után a júliusi lassulás várható volt. Az idei év első hét hónapjában látott 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható, ami az év eleji bérezési döntések következménye. Ugyanakkor jövőre aligha folytatódik majd a kétszámjegyű bérnövekedés. A vállalatok ugyanis a koronavírus okozta bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkozhatnak.
