A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.
A Központi Statisztikai Hivatal a minap közölte a keresetek alakulását az idén január és május közötti időszakra, a statisztikai jelentésből kiderül, hogy a nettó átlagkeresetek (a kedvezmények nélkül számolva) 8,8 százalékkal emelkedtek ebben az időszakban. A kedvezményeket is figyelembe véve 9,1 százalék jön ki. Eközben a nyugdíjak 2,8 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.
A lap számos cikkben mutatta már be, hogy az elmúlt években mennyire elszakadtak a keresetek a nyugdíjaktól. Míg előbbiek a kormány minimálbér-emeléseinek továbbgyűrűző hatása, valamint a rendelkezésre álló munkaerő szűkössége miatt lendületesen, 10 százalék feletti mértékben emelkedtek, a nyugdíjakat csak a tervezett inflációval emelik.
Emiatt a munkából származó jövedelem egyre durvább mértékben lehagyja az időseknek adott járandóságot. Az első öt hónapban a nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 259 300 forint volt, a nyugdíjak átlaga ugyanebben az időszakban a januári 2,8 százalékos emelés után mintegy 140 ezer forint volt. Ami azt jelenti, hogy az átlagos nyugdíj a nettó átlagkereset 54 százalékát tette ki.
S az elmúlt évek folyamata egyelőre idén is folytatódik, a jelek szerint a koronavírus-járvány nem fogta vissza brutálisan a keresetek növekedését. (Ezen a ponton fontos jeleznünk, hogy a KSH statisztikája nem tartalmazza az 5 főnél kisebb vállalkozások adatait, valamint sok cégnél az állam pótolta ki a válság miatt csökkentett béreket.)
A KSH jelentéséből azt is megtudjuk, hogy az említett időszakban a reálkeresetek 5,1 százalékkal emelkedtek (a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékos emelkedése mellett). A nyugdíjasok ehhez képest nemhogy reálemelkedésben nem részesültek, de a rájuk szabott fogyasztói kosár szerint számolt infláció miatt reálértelemben buktak.Néhány hét múlva kiderül, hogy az idősek számíthatnak-e plusz bevételre a szokásos év eleji emelésen túl. A gazdasági növekedésben nem bízhatnak, az jó esetben -5 százalék lesz idén, így messze nem teljesül a GDP-hez kötött juttatás feltétele (a 3,5 százalékot meghaladó bővülés). Az infláció azonban hozhat a konyhára. Amennyiben ugyanis az éves infláció meghaladja az emelés mértékét, akkor az állam kiegészíti a járandóságokat. A nyugdíjtörvény szerint azonban a nyugdíjas inflációt kell figyelembe venni akkor, ha az meghaladja a fogyasztói árak emelkedését. Ebben az esetben pedig az első nyolc havi tényadatokat kell figyelembe venni.
A KSH napokon belül közli a január-júliusi adatokat, az augusztusiakat pedig szeptember elején tudjuk meg. Legkésőbb akkor tehát kiderül, hogy mekkora kiegészítésben részesülhetnek az idősek.
Az mfor.hu korábbi számítása szerint az első hat hónapban a nyugdíjas infláció megközelítette a 3,9 százalékot, vagyis bő 1 százalékponttal volt magasabb, mint az év eleji emelés. A nyári hónapok döntik el tehát, mit mutat majd a statisztika augusztusban. A boltokban, piacokon szerzett tapasztalatok szerint nem várható, hogy az élelmiszerek - amelyek nagyobb súlyt tesznek ki az idősek fogyasztásában, mint a többi társadalmi csoportnál - drágulása mérséklődne. Ha marad az eddigi ütem, akkor a nyugdíjasok jó eséllyel számíthatnak pótlólagos kifizetésre novemberben.
