Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 435 200 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél, mindkettő 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 3,7 százalékos márciusi inflációval számolva a reálkereset 4,8 százalékkal volt magasabb a tavaly márciusinál.

A munkáltatók teljes körét tekintve 9,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, 423 700 forintra. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelései miatt, ezt jelentősen meghaladóan, 11 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 397 900 forintra becsülhető, ez 8,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly márciusban - közölte a KSH.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó medián átlagkeresete a munkáltatók teljes körét tekintve 335 400 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékkal nőtt tavaly márciushoz mérve.

Mi áll a számok mögött? 

Márciusban a várakozásoktól némileg elmaradó, de továbbra is dinamikus bérnövekedést mutatott ki a KSH - közölte az adatokra reagálva Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. Az éves alapon 8,7 százalékos bérdinamika egyben lassulást is jelent az előző hónapokhoz képest. A lassulás mögött a rendszeres keresetek növekedésének mérséklődése áll, vagyis nem egyedi, a bónuszkifizetésekhez kötődő változást látunk.

Mint hozzátette: az egyes szektorokat vizsgálva továbbra is elmondható, hogy az állami szférában fennmaradt a kétszámjegyű, márciusban 11 százalékos bérnövekedés. Az állami szférában zajló ütemezett bérrendezések hatása tehát jelentős az országos átlagbérre nézve. Ugyanakkor a vállalati szférában sem mondhatjuk, hogy ne lenne érdemi bérnövekedés. Az év harmadik hónapjában a keresetek 8 százalékkal emelkedtek éves bázison, annak ellenére is, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idei évben.

Előre tekintve, várhatóan további mérséklődést látunk majd a bérdinamikában rövidtávon. Ennek elsődleges oka az összetételhatás lehet. Az újranyitás hatására ugyanis főleg azokban a szektorokban nőhet meg a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. Ugyanakkor ezt a folytatódó állami bérrendezések ellesúlyozhatják. 2021 egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli bérnövekedésre számítunk átlagosan.

A bérnövekedésnél azonban sokkal fontosabb tényező jelenleg a gazdaság számára a kényszerű megtakarítások megléte. A gazdaság újranyitását követően a lakosság jelentős része elkezdi a pótlólagos fogyasztást, elsősorban a szolgáltatások tekintetében. Ennek dinamikáját pedig az elmúlt egy évben el nem költött jövedelem adja majd, nem pedig a mostani bérnövekedés - jegyzi meg az elemző.