A fiatalok 68 százaléka érzi stabilnak a munkahelyét, 46 százalékuk pedig úgy látja, megbecsülik a munkáját – derült ki a K&H ifjúsági indexéből. Utóbbi eredmény ráadásul rekordot jelent a felmérés hétéves történetében. A fiatalok 16 százaléka vár komolyabb, inflációt meghaladó béremelést, ez a nettó átlagbérek alapján több mint 250 ezer forintot jelentene.

Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az OBI-val már megállapodtak, de a héten tárgyalnak a többi közt az Auchannal, és a Spar-ral is.

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 360 ezer 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 247 300 forint volt.

Történt némi javulás az előző évhez képest, de az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - közölte az Európai Bizottság.

2019 első negyedévében az országos munkaerőpiaci helyzettel összhangban tovább nőttek az órabérek a diákmunkaszegmensben. A nappali tagozatos diákok által megkereshető átlagos órabér Budapesten nettó 1200 Ft körül alakul, vidéken ez jellemzően 10-30 százalékkal kevesebb.

A legfrissebb KSH adatok szerint lendületesen növekszik a hazai lakáspiac, és 2018 utolsó negyedéve az elmúlt évtized legerősebb áremelkedését mutatja, Balla Ákos szerint azonban óvatosnak kell lennünk a következtetések levonásakor. Bár úgy tűnik, pörög a lakáspiac Magyarországon, még messze vagyunk az ideális helyzettől.

A magyarok 56 százalékának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak két százalék nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – ezek az adatok világosan kiderülnek a Nielsen által készített globális felmérésből.

Egy ötven négyzetméteres budapesti lakás a tavalyi átlagárakon 7,5 éves nettó fizetésből jött ki. Varsóban és Bukarestben szintén 7,5 év kellett hozzá, ezzel szemben Prágában és Pozsonyban több mint 8 évre volt szükség. Mivel a budapesti lakásárak már felzárkóznak a régió fővárosaihoz, a jövőben jelentősen mérséklődhet az áremelkedés üteme.

Már december 30-án megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lépett hatályba, így keddtől bruttó 149 ezer frointra nőtt a minimálbér összege.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta, a bruttó és nettó átlagkereset közlésével mutatja be a keresetek alakulását. Kereseti viszonyokat több mutatóval, többek között medián és átlag alapján is lehet jellemezni, ugyanakkor két különböző statisztikai mérőszám szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymást kiegészítik.

A német nagyvállalatok vezetésében csak 14 százalék a nők aránya, s azok jóval kevesebbet keresnek, mint férfi társaik. Nőket általában személyzeti, valamint a jogi feladatok irányítására alkalmaznak a nagyvállalatok.

A dolgozó fiatalok kétharmada stabilnak tartja, több mint a fele még szereti is a munkáját, de kisebbségben vannak, akik megbecsültnek is érzik magukat a munkahelyükön. 52 százaléka remél kisebb mértékű fizetésemelést, ami rekord magas arányt jelent.

Lassul ugyan a bérnövekedés üteme, mégis kétszámjegyű lehet a bruttó bérek emelkedése az idén éves átlagban a makrogazdasági elemzők szerint. A bérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány hajtja és ezen a fronton nem látszik javulás.

Az Európai Parlament csaknem minden harmadik képviselőjének van mellékkeresete. Miközben már alapfizetésük meghaladja a havi 8.000 eurót, sokuknak még ennél jóval magasabb mellékjövedelme is van, állapította meg a Transparency International.

Havi 5600 frank a svájci átlagkereset. Ez szinte ugyanennyi dollárnak, forintban kereken 1,7 milliónak felel meg. Jóllehet az összeg óriási, az árszínvonalat tekintve már nem annyira magas – de azért így is irigyelhetjük...

A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség.

2017-ben a dolgozók 79 százaléknak növekedett a kereslete, ami a legtöbb esetben egy új állás egy új vállalatnál vagy egy általános éves béremelés eredménye. Átlagosan 9 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában tavaly óta, ami főként a kezdő pozícióknál volt megfigyelhető. A munkavállalók több mint fele lojális munkáltatójához, és akár 3-5 évet is eltölt egy pozícióban.

Jókora, százezres nagyságrendű bérkülönbségek is vannak a boltok eladóinak fizetései között. A legnagyobb iparcikk áruházak többet is fizetnek, mint az élelmiszeresek: már kilátásban annak a háromszázezres fizetések a kiskereskedelemben.

A nyugdíjak mértéke szoros kapcsolatban van a bérek alakulásával. Könnyű belátni, ha növekedik a területi átlagbérek közötti olló, akkor ez megjelenik a nyugdíjaknál is. A Policy Agenda heti elemzésében ezt az aspektusát vizsgálja meg a témának.

Olyan mértékű és automatikus béremelések 2019-ben már biztosan nem várhatók, mint amilyenek az elmúlt években – beleértve az ideit is – munkavállalói oldalról kezdtek megszokottá válni. Ennek egyszerű és igen rövid magyarázata a következő: a cégeknek nem lesz miből emelni. Ha mégis sor kerül nagyobb és átfogó mértékű béremelésekre, azok már biztosan nem a jelenlegi költségstruktúrák keretében történnek meg.

A negyedik negyedévben 892 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 776 forinthoz képest. A növekedés a szakmunkások esetében még jelentősebb volt, éves szinten elérte a 21 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – korántsem tapasztalható ekkora növekedés: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 negyedik negyedévéhez képest mindössze 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt, melynek komoly szerepe lehet abban, hogy ebben a körben a fluktuáció már a négy százalékot közelíti.

Az elmúlt hónapok-évek másról sem szólnak, csak az egyre feszültebb munkaerőpiac miatt emelkedő keresetekről. A GKI Zrt. most utánajárt, hogy ez vajon a háztartások nettó jövedelmében is meglátszik-e.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nemcsak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.

Tovább csökkent a munkanélküliek száma, emelkedett a foglalkoztatottak aránya és így várhatóan tovább emelkedhetnek bérek, az egyre feszesebbé váló munkaerőpiacon, ahogy mind súlyosabb lesz a munkaerőhiány.

A legújabb statisztikák szerint a német vállalatvezetők közül is azok keresnek a legjobban, akik a pénzügyi szektorban dolgoznak: évi átlag bruttó jövedelmük 186 642 euro.

Folytatódott a fizikai órabérek gyors emelkedése a második negyedévben is, a középvezetők körében ugyanakkor alacsony béremelkedés növelte a fluktuációt. A második negyedév során újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

A GKI legfrissebb felmérésében megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése és nem túl hízelgőek az eredmények: a várt 15-20 százalék helyett jó esetben 9 százalékkal emelkedett a kézhez kapott bér.

Áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 11,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 6,1 %-kal, a nettó pedig 7,8%-kal növekedett 2016. január és december között. A bérek növekedésének üteme azonban egyelőre nem sokat segít a lakásvásárlókon. A lakóingatlanok ára ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a keresetek, jóllehet a hiteltörlesztők aránya a keresetkehez képest csökkent.

A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak.

Februárban már az emelt munkabért kapják a minimálbéres munkavállalók. Ugyanakkor a szavazo.hu portál a témában futó felmérése azt mutatja, hogy az emberek ma legalább nettó 200 és 350 ezer forint munkabért tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy kényelmesen tudjanak élni.

Tavaly is Budapesten voltak a legmagasabb fizetések, méghozzá jellemzően a nagyvállalatoknál volt vastagabb a boríték. Magyarországon 2016-ban a havi bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, tízezer forinttal több, mint az azt megelőző évben, Budapesten 350 ezer forint volt a bruttó bér.

A kiskereskedelmi forgalom további növekedésére számítanak elemzők a reálbérek jelentős emelkedése és a foglalkoztatás bővülése miatt. A KSH első becslései szerint novemberben szépen nőtt a kiskereskedelmi forgalom, köszönhetően a korán induló karácsonyi szezonnak.

A magyar lakosság pénzköltési szokásait leginkább a hitelek befolyásolják, és 65 százalékunk elégedetlen aktuális anyagi helyzetével. Spórolni és extrákra költeni leginkább azok tudnak, akik nettó 250 ezer forint felett keresnek. E tekintetben az X generáció a legszerencsésebb. Négy emberből háromnak a jelenlegi fizetésének 50 százalékos emelkedése oldaná csak meg pénzügyi problémáját.

Nőtt a fizetésemelést tervező cégek aránya. Leginkább a középvállalkozásoknál és az iparban dolgozók számíthatnak magasabb bérekre. Emellett enyhén emelkedett a hazai kkv-k foglalkoztatási szándéka is, közel minden negyedik vállalkozás adhat fel álláshirdetést a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

A 40 körüli munkavállalók keresik a legtöbbet, a legkevesebb fizetésre pedig az 55 év felettiek és a pályakezdők számíthatnak Magyarországon. A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb – derül ki a Workania adataiból.

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A pénteki felminősítésünk és a kiskereskedelmi forgalmi adatok kapcsán nyilatkozó szakértők szerint a bérterhek csökkentéséből fakadó keresetnövekedés segítheti a gazdasági növekedést és enélkül további felminősítésekre is csekély az esély.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről. A miniszter szerint nincsenek határidőhöz kötve, de a szakemberek szerint éppen az idő az, ami sürgetné a kormányt.

Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka.

A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában a tervezett emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt.

A bérek további növekedésére számítanak az elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés.

Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.