Minél nagyobb a cég, annál vastagabb a boríték

Tavaly is Budapesten voltak a legmagasabb fizetések, méghozzá jellemzően a nagyvállalatoknál volt vastagabb a boríték. Magyarországon 2016-ban a havi bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, tízezer forinttal több, mint az azt megelőző évben, Budapesten 350 ezer forint volt a bruttó bér.

2017. február 1.

Piac&Profit

Tavaly is Budapesten voltak a legmagasabb fizetések: a bérek átlaga elérte a 350 ezer forintot, növelve ezzel a főváros és az ország többi része közti bérszakadékot. Továbbra is csak öt nyugat-magyarországi megye tudta megközelíteni ezt a szintet: a korábbi évekhez hasonlóan a Komárom-Esztergom megyei (298 000 Ft), a Győr-Moson-Sopron megyei (285 000 Ft), a Vas megyei (283 000 Ft), valamint a Fejér és Veszprém megyei (280 000 Ft) munkavállalók kerestek havi bruttó 300 ezer forint közelében. Heves és Pest megye dolgozói 270 ezer forintra számíthattak átlagosan, a többi régióban a bérek már 250 ezer forint körül vagy az alatt mozogtak.

Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok az előbbi, míg Nógrád, Hajdú-Bihar, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utóbbi kategóriába tartozik. A legalacsonyabb fizetésre Csongrád, Somogy, illetve Békés megye dolgozói számíthattak – ott az átlagbér havi bruttó 220 ezer forint volt.

A segédmunkások keresték a legkevesebbet

A béremelésnél jobban nő a fizetés a családi adókedvezménytől

2016. január–novemberben a bruttó átlagkereset 260 800 forint volt, 6,2%-kal több az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a családi adókedvezmény volt jelentős hatással.

Országosan a legkevesebbre a segédmunkások számíthattak havi bruttó 147 ezer forintos átlagfizetésükkel, a másik véglet a felsővezetők átlagos havi 757 ezer forintos fizetése volt. A ranglétra köztes szakaszán az alsóbb fizetési kategóriákban a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások (180 ezer forint), valamint az adminisztratív alkalmazottak (200 ezer) helyezkedtek el. A műszaki és technikai területen szakképzett dolgozók, tehát a mérnökök és IT szakemberek átlagosan havi 340 ezer forintot kerestek tavaly, a középvezetők átlagbére pedig bruttó 440 ezer forint volt.

Az iskolai végzettséggel arányosan növekedett a munkavállalók bére is. Míg szakközépiskolával az alkalmazottak átlagosan bruttó 186 ezer forintot kaptak, érettségivel ez az összeg már 220 ezer forintra nőtt. Az OKJ képzés a munkahelyen átlag 228 ezer forintot ért, a diploma viszont ezeknél jóval többet: főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlag 360 ezer forintos, egyetemi diplomával rendelkezők akár 400 ezer forintos bruttó fizetésre is számíthattak 2016-ban.

A cégnagyság szerinti összehasonlításból kiderült, hogy a kollégák számának növekedésével arányosan növekedett a várható fizetés nagysága is. A kis cégek dolgozói ugyanis átlagosan harmadával kerestek kevesebbet 2016-ban, mint a nagyvállalatok alkalmazottai. A kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégek alkalmazottainak átlagfizetése nem érte el a 200 ezer forintos határt sem, de 50 dolgozónál már 250 ezer forint volt az átlag, míg 250 alkalmazott esetében már 300 ezer. A több mint 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál már bruttó 330 ezer forint volt a bruttó átlagbér.

Tartsuk itthon a dolgozókat!

Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

Véleményvezér