A Z korcsoport tagjainak felénél egyelőre egyáltalán nem játszik hangsúlyos szerepet a pénz, az idősebb generációk felé haladva viszont a mindennapi élet egyre fontosabb mozgatórugójává válik, de ahogy a kor növekszik, úgy csökken a pénzügyi helyzetükkel elégedettek aránya. A tízezres minta mindössze 35 százaléka elégedett aktuális anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145 000 Ft, amely javát a kötelező kiadások viszik el. A pesszimista szemlélet mögött a szabadon elkölthető jövedelem relatív alacsony összege áll, ugyanis a kitöltők több mint 70 százaléka gondolja úgy, hogy fizetésének 50 százalékkal történő emelkedése lenne elegendő egy felhőtlenebb élethez – derült ki a GKI és a Jófogás.hu közös felméréséből.

Alig jut pénz magunkra

A válaszadók mindössze 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes. Ezt a csoportot jellemzően a nettó 250 ezer forint feletti javadalmazásúak képviselik.

Havi maximum nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé – derült ki a válaszadók pénzköltési szokásait vizsgálva. A Z generáció túlnyomó többsége havonta alig több mint 30 ezer forintból gazdálkodik, de az Y-ok sem haladják meg a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadások után maradó keretet tekintve.

Hitelek fogságában

A keresetükből nehezen kijövők 50 százalékánál hónapról hónapra jelentkeznek a megélhetési nehézségek. A Jófogás kutatása rávilágít arra, hogy a kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés: megtakarítások helyett jellemzően ezeket a kötelezettségeket vállaljuk, a legtöbb ember vállát pedig elsősorban lakás-, valamint diákhitelek súlya nyomja. A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27%), akik a kötelező kiadásokon felül ugyan még tudnak költekezni, de félretenni már nekik sem sikerül.

Az egyik lehetséges plusz bevételi vagy éppen spórolási forrás a tárgyak adásvétele, a kitöltők 91 százaléka nyilatkozta azt, hogy ilyen célból apróhirdetési portálokat használ. A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13 százaléka tudja azokat azonnal vagy rövid időn belül megvásárolni – avatott be Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.  Mint kiderült, vásárlási szándék esetén a válaszadók 44 százaléka fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsóbb, „lemásolt” változatát.