Több pénzt szeretnének a magyarok

A magyar lakosság pénzköltési szokásait leginkább a hitelek befolyásolják, és 65 százalékunk elégedetlen aktuális anyagi helyzetével. Spórolni és extrákra költeni leginkább azok tudnak, akik nettó 250 ezer forint felett keresnek. E tekintetben az X generáció a legszerencsésebb. Négy emberből háromnak a jelenlegi fizetésének 50 százalékos emelkedése oldaná csak meg pénzügyi problémáját.

2016. november 29.

Piac&Profit

A Z korcsoport tagjainak felénél egyelőre egyáltalán nem játszik hangsúlyos szerepet a pénz, az idősebb generációk felé haladva viszont a mindennapi élet egyre fontosabb mozgatórugójává válik, de ahogy a kor növekszik, úgy csökken a pénzügyi helyzetükkel elégedettek aránya. A tízezres minta mindössze 35 százaléka elégedett aktuális anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145 000 Ft, amely javát a kötelező kiadások viszik el. A pesszimista szemlélet mögött a szabadon elkölthető jövedelem relatív alacsony összege áll, ugyanis a kitöltők több mint 70 százaléka gondolja úgy, hogy fizetésének 50 százalékkal történő emelkedése lenne elegendő egy felhőtlenebb élethez – derült ki a GKI és a Jófogás.hu közös felméréséből.

Alig jut pénz magunkra

A válaszadók mindössze 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes. Ezt a csoportot jellemzően a nettó 250 ezer forint feletti javadalmazásúak képviselik.

Havi maximum nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé – derült ki a válaszadók pénzköltési szokásait vizsgálva. A Z generáció túlnyomó többsége havonta alig több mint 30 ezer forintból gazdálkodik, de az Y-ok sem haladják meg a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadások után maradó keretet tekintve.

Tízből kilenc magyarnak egy fillér félretett pénze sincs

A magyar banki ügyfél még mindig nem tudatosan válogat a szolgáltatások közül, és messze még a digitális átállás. A magyar lakosság kilencven százalékának egy fillér megtakarítása sincs.

Összességében átlagosan heti 16 ezer forintot költünk szabadon. Az Y-ok 13,8 ezer, a Z-k 8,1 ezer forintból gazdálkodnak hetente. Mint kiderült, az X generáció rendelkezik a legtöbb rendelkezésre álló és elkölthető jövedelemmel – ők átlagosan nettó 158 ezer forintot visznek haza, heti költekezésiek pedig 17 ezer forintra rúgnak.

Hitelek fogságában

A keresetükből nehezen kijövők 50 százalékánál hónapról hónapra jelentkeznek a megélhetési nehézségek. A Jófogás kutatása rávilágít arra, hogy a kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés: megtakarítások helyett jellemzően ezeket a kötelezettségeket vállaljuk, a legtöbb ember vállát pedig elsősorban lakás-, valamint diákhitelek súlya nyomja. A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27%), akik a kötelező kiadásokon felül ugyan még tudnak költekezni, de félretenni már nekik sem sikerül.

Az egyik lehetséges plusz bevételi vagy éppen spórolási forrás a tárgyak adásvétele, a kitöltők 91 százaléka nyilatkozta azt, hogy ilyen célból apróhirdetési portálokat használ. A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13 százaléka tudja azokat azonnal vagy rövid időn belül megvásárolni – avatott be Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője. Mint kiderült, vásárlási szándék esetén a válaszadók 44 százaléka fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsóbb, „lemásolt” változatát.

Ezen a CSOK sem segít

Az Y generáció 64 százalékával fordult elő tavaly, hogy késve rendezte számláit – derül ki az Intrum Justitia jelentéséből. A kutatásból az is látszik, hogy a gyermekes fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben, ugyanis 71 százalékuk nem tudta időben kifizetni számláit az elmúlt 12 hónap alatt. A gyermekes és gyermektelen fiatalok többsége elmondásuk szerint meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében, majdnem minden második fiatal fontolgatja a külföldre költözés lehetőségét.